Átány
| Átány | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Heves | ||
| Járás | Hevesi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Gönczi Mihály[1] | ||
| Irányítószám | 3371 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1436 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 29,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 50,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 36′ 58″, k. h. 20° 21′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 58″, k. h. 20° 21′ 49″ | |||
 Átány
Pozíció Heves vármegye térképén
| |||
| Átány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Átány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Átány község Heves megye Hevesi járásában.
A település neve a világ néprajzában jól ismert, köszönhetően a Fél Edit által kezdeményezett, és világszerte ismertté vált kutatási programhoz, amelynek keretében Hofer Tamással közösen az 1970-es évek végéig módszeresen kutatták a falu társadalmi viszonyait, az ott élők életmódját, szokásait a napirendtől az öltözködésen, a munkán, a jeles ünnepeken keresztül egészen a temetkezési szokásokig. A kutatás eredményeit mutatta be a Néprajzi Múzeum 2009 őszén az „Egy falu az országban – Átány” című kiállításán.[3] A kutatás eredményeit több, idegen nyelveken is megjelent közös művük is ismerteti.
Fekvése
Heves megye déli részén fekszik, Heves várostól 8 km-re, Füzesabonytól 19 km-re. A települést keletről a Hanyi-ér, északról a Besenyő-árok, nyugatról pedig a Kázsmándi-árok határolja.
Környező települések
Tenk 7 kilométerre, Kömlő 8 kilométerre. A legközelebbi város: Heves 8 kilométerre található.
Története
Régészeti leletek alapján bizonyíthatóan már a honfoglalás előtt is lakott terület volt. Írásban a neve azonban csak egy 1407-es okiratban bukkan fel,[4] Athan néven. 1409-ben a Tarkőiek birtoka, majd 1430-tól az Országh családé. 1548-ban behódolt a töröknek, s ez alól csak 1687-ben szabadult fel.[5] A 16. század közepétől református a község.[5]
Az 1552 évi adóösszeírásban 3, 1569-ben pedig 25 portával szerepelt. Ekkor Országh Kristóf birtoka.
1589-1590 között Rákóczi Zsigmond számadása szerint Egerbe szolgáltatta be a tizedet. Az 1593-as úrbéri összeírás szerint Széchy Tamásnak itt 7 jobbágya volt.
1635-ben, mint új telepítésű falu, csupán 1 forint illetéket fizetett. Az 1647 évi összeírásban is nemes községként szerepelt, ekkor már több armálista család is lakott a településen. 1684-ben a Vay György, a Lósy és a Haller családok birtoka volt.
1693-ban Glöcksberg ezredesé volt a helység 1/3 része, a többi pedig Fáy György özvegyéé volt.
A 18. században a falu már öt család birtokában volt,[6] köztük 1741-ben a Nyáry család, 1774-ben pedig a Bernáthfalvi Bernáthok is birtokosai voltak.
A 19. század elején báró Orczy László és György, Döbrentey Gábor, gróf Esterházy család valamint a Németh, Radics, Dobóczky, gróf Szapáry és a Freizeizen családok voltak itt birtokosok, majd az 1900-as évek elején Szathmáry-Király Pál és Bárczay Elemér volt it a nagyobb birtokos.
1913-ban megindult a tagosítási eljárás, ami 1927-re fejeződött be.[7]
A település lakossága az 1900-as évek elején még főleg háziszövéssel foglalkozott.
A 20. század elején Heves vármegye Hevesi járásához tartozott.
1910-ben 2814 magyar lakosa közül 490 római katolikus, 2307 református, 17 izraelita volt.
Átány 1959-ben termelőszövetkezeti község lett.[8]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1512 | 1487 | 1490 | 1454 | 1458 | 1436 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 67%-a magyar, 33%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[9]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 19% cigánynak mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11,6%, református 44,2%, felekezeten kívüli 30% (11,7% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei
- Kakas Ház (múzeumi kiállítóhely) [1] [2]
- Református templom. A 16. század közepén vették birtokba a reformátusok a templomot, ami eredetileg római katolikus volt. 1781 és 1783 között kibővítették. Műemlék. [3]
- Itt született Nyiry István (1776–1838) természettudós, matematikus, az MTA tagja.
Jegyzetek
- ↑ Átány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Doros Judit: Átány. Mozgó Világ online, 2011. augusztus. [2016. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 16.)
- ↑ Fél-Hofer, 5. old.
- ↑ a b Fél-Hofer, 6. old.
- ↑ Fél-Hofer, 7. old.
- ↑ Fél-Hofer, 10. old.
- ↑ Fél-Hofer, 13. old.
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
- ↑ Átány Helységnévtár
Források
- Fél Edit - Hofer Tamás. Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Balassi Kiadó (1997). ISBN 963-506-107-2
További információk
| Tenk | Besenyőtelek | Besenyőtelek |
| Boconád |
|
Kömlő |
| Heves | Hevesvezekény | Hevesvezekény |
![[1]](https://web.archive.org/web/20071113074838/http://www.museum.hu/photo/atany/kakashaz/images/0423_intro01_maxi.jpg){kind=link}
![[3]](http://www.legifotok.hu/foto/data31/atany08jul0002.jpg){kind=link}