Bethlen Kata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Árva Bethlen Kata szócikkből átirányítva)
Bethlen Kata
Született 1700. november 25.[1]
Bonyha
Elhunyt 1759. július 29. (58 évesen)
Fogaras
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író,
mecénás
Bethlen Kata és első férje, Haller László a Haller család nemzetségkönyvében

Betleni Bethlen Kata (Bonyha, 1700. november 25.Fogaras, 1759. július 29.) a barokk korszak első írónői közül az egyik legismertebb.[2]

Élete[szerkesztés]

Bethlen Kata Erdélyben, Bonyhán született, Bethlen Sámuel (16631708), Kis-Küküllő vármegye főispánjának negyedik gyermekeként. Édesanyja, borsai Nagy Borbála 1717. szeptember 11-én férjhez adta lányát, kedvenc mostohafiához, gróf Haller Lászlóhoz. Miután ő 1719. június 1-jén meghalt, az anya 1722. május 26-án az özvegy gróf Teleki József főispánhoz adta hozzá, aki 1732. november 1-jén meghalt, s Bethlen Kata ettől kezdve nevezte magát Árvának.

Haller Lászlótól három (Sámuel [1718–1720], Pál [1718–1794], Borbála [1719–1770]), Teleki Józseftől pedig tíz (László, Sára, Zsuzsanna, József, Judit, Zsigmond, Gábor, Klára, István, Júlia) gyermeke született.

Támogatta az erdélyi magyar református egyházközségeket és iskolákat; saját könyvtára is jelentős volt. Ajtai (Abod) Mihályt és Bod Pétert saját költségén taníttatta külföldön; majd utóbbit udvari lelkészének fogadta fel. Könyvtárát a nagyenyedi kollégiumra hagyományozta.

Bethlen Kata 1759. július 29-én hunyt el Fogarason, s az ottani református templomban temették el.

Művei[szerkesztés]

A Védelmezö erös pais első lapja
  • Bujdosásnak emlékezetköve, mellyet a' Kristus Jésusnak dítséretire szép imádságoknak drágaköveiből öszverakott egy bujdosó; Brauer Ny., Lőcse, 1726
  • Bujdosásnak emlekezet-köve, mellyet, az őrökké valo halmok kivánságának a' Kristus Jesusnak szentséges nevének leg-felségesebb ditséretire, szép imádságoknak faragás nélkül való drága köveiből őszve- rakott és fel-emelt egy bújdosó a' maga' szívében; Margitai János, Debrecen, 1733
  • Védelmezö, erös pais (Szeben, 1759)
  • Gróf Bethleni Bethlen Kata életének maga által való rövid leírása (A mű első kiadásáról hiányzik az év és a hely megjelölése. Feltételezés, hogy Páldi István kolozsvári nyomdájában készült 1762-ben.)
  • Gróf Bethleni Bethlen Kata életének maga által való leírása; kiad. K. Papp Miklós; Stein J., Kolozsvár, 1881
  • Széki gróf Teleki Józsefné bethleni Bethlen Kata grófnő írásai és levelezése. 1700-1759, 1-2.; tan. Szádeczky Kardoss Lajos; Grill, Bp., 1922
  • Bethlen Kata önéletírása; sajtó alá rend., bev., jegyz. Sükösd Mihály; Szépirodalmi, Bp., 1963 (Magyar századok)
  • Bethlen Kata önéletírása; szöveggond., utószó, jegyz. Bitskey István; Szépirodalmi, Bp., 1984 (Olcsó könyvtár)
  • Árva Bethlen Kata levelei; sajtó alá rend. Lakatos-Bakó Melinda; Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár, 2002
  • Bethlen Kata orvosló könyve. Anno 1737; sajtó alá rend. S. Sárdi Margit; Attraktor, Máriabesnyő, 2012 (Intra Hungariam...)
  • Bethlen Kata önéletírása; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2010 (Nyitott kertek, női emlékírók)

Művek róla, szépirodalmi feldolgozások[szerkesztés]

  • Bod Péter: Néhai méltóságos gróf bethleni Bethlen Kata asszony ö nagysága világi életének s boldog megoszlattatásának versekbe foglaltatása (1762)
  • Vásárhelyi János: Árva Bethlen Kata öröme. Életkép a Bethlen Kata udvarházából; Minerva, Kolozsvár, 1930
  • Hegyaljai Kiss Géza: Bethlen Kata élete; Országos Református Szeretetszövetség, Bp., 1939 (Népbarát)
  • Nagy Mózes Erzsébet: Árva Bethlen Kata koronája; Református Szeretetszövetség, Debrecen, 1939 (Népbarát)
  • Szabó Gyula: Ostorod volt-e Rodostó? Történelmi különtudósítások; Kriterion, Bukarest, 1991
  • Kocsis István: Árva Bethlen Kata. Öt dráma; Felsőmagyarország, Miskolc, 1998
  • Józsa Judit kisplasztikája
  • Németh László drámája
  • Kocsis István: Árva Bethlen Kata (Az újrakezdő)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Árva Bethlen Kata (szerk. Tonk Sándor), Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár, 1998. 11. oldalon: „1700. november 25-én, mint írja, Szent Katalin napján (tehát téves a minden kiadásban szereplő október 30-i dátum) született…”
  2. Barokk magyar irodalom

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Írásai és levelezése 1. (Magyar Pavilon)
  • Írásai és levelezése 2. (Magyar Pavilon)
  • Tiszta, fényes drága bíbor, mellyet amaz áldott emlékezetű Bethlen Kata egész életében megszerzett mellyről midőn teste földbe takarítatnék tanúságot tett Bod Péter; Páldi Ny., Kolozsvár, 1762
  • Szádeczky Lajos: Gróf Bethlen Kata élete és végrendeletei. 1700-1759; Athenaeum Ny., Bp., 1895
  • Győry Tibor: Bethlen Kata grófnő. 1700-1759; Pesti Lloyd-társulat Kny., Bp., 1900 (Az Orvosi Hetilap tudományos közleményei)
  • Juhász Sándor: Bethlen Kata. Történeti rajz; Hornyánszky Ny., Bp., 1900 (Koszorú. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság népies kiadványai)
  • Gróf bethleni Bethlen Kata gróf Teleki Jó'sefné a maga számára gyüjtögetett magyar bibliotékájának lajstroma; összveírta Bod Péter; Hornyánszky Ny., Bp., 1911
  • Hegyaljai Kiss Géza: Árva Bethlen Kata (Gróf Széki Teleki József özvegye) 1700-1759. Tanulmány a XVIII. századi magyar irodalom köréből; Hornyánszky, Bp., 1922
  • Palotay Gertrud: Árva Bethlen Kata fonalas munkái; Minerva Ny., Cluj-Kolozsvár, 1940 (Erdélyi tudományos füzetek)
  • Simon Melinda–Szabó Ágnes: Bethlen Kata könyvtárának rekonstrukciója; bev. Deé Nagy Anikó; Scriptum, Szeged, 1997 (A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai)
  • Németh S. Katalin: A levélíró Bethlen Kata; Akadémiai Ny., Bp., 1979

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]