Harangfalva
| Harangfalva (Zvončín) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Nagyszombati |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1539 |
| Polgármester | Michaela Strakošová |
| Irányítószám | 919 01 |
| Körzethívószám | 033 |
| Forgalmi rendszám | TT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 917 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 95 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 156 m |
| Terület | 8,25 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 24′ 00″, k. h. 17° 30′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 00″, k. h. 17° 30′ 15″ | |
| Harangfalva weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Harangfalva (1887-ig Zvoncsin, szlovákul Zvončín) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Nagyszombattól 6 km-re északnyugatra fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Eredeti neve a szlovák zvon (= harang) főnévből származik.
Története[szerkesztés]
1539-ben "Sowouchyn" alakban említik először, Vöröskő várának uradalmához tartozott. 1539-ben "Sowouchyn" alakban említik. 1543-ban hat család lakta, 1547-ben délről menekülő horvát családok telepedtek le a faluban. 1583-ban 39 család lakott a községben. A 17.–18. században a Pálffy család birtoka, akik a Paxy, a Zichy családnak és a nagyszombati jezsuitáknak adták zálogbirtokul. 1715-ben szőlőskertje és 17 adózó családfője volt. 1828-ban 56 ház állt a településen 411 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, fazekassággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "ZVONCSIN. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szuhához nem meszsze, és annak filiája, Nagy Szombat Városától 1 órányira, mellyel határos; határja 3 nyomásbéli, közép termékenységű, kaszállója, legelője, és fája nintsen."[2]
Fényes Elek szerint "Zvoncsin, Poson, most F. Nyitra v. tót f. a Parna patakja mellett: 375 kath., 7 evang., 9 zsidó lak., jó rozs s buza termő határral, s kövér rétekkel. F. u. a vöröskői uradalom. Ut. p. Nagy-Szombat."[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 467, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 646 lakosából 643 szlovák volt.
2011-ben 784 lakosából 728 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1794-ben épült.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Nagyszombati járás települései | ||
|---|---|---|
Nagyszombat (Trnava) | ||
Alsódiós (Dolné Orešany) · Alsódombó (Dolné Dubové) · Alsókorompa (Dolná Krupá) · Alsólóc (Dolné Lovčice) · Alsórados (Radošovce) · Apaj (Opoj) · Bélaház (Boleráz) · Bikszárd (Buková) · Binóc (Bíňovce) · Bogdány (Bohdanovce nad Trnavou) · Bresztovány (Brestovany) · Bucsány (Bučany) · Cífer (Cífer) · Dejte (Dechtice) · Farkashida (Vlčkovce) · Felsődiós (Horné Orešany) · Felsődombó (Horné Dubové) · Felsőhosszúfalu (Dlhá) · Felsőkorompa (Horná Krupá) · Fenyves (Borová) · Gerencsér (Hrnčiarovce nad Parnou) · Gósfalva (Košolná) · Harangfalva (Zvončín) · Ispáca (Špačince) · Jászló (Jaslovské Bohunice) · Jókő (Dobrá Voda) · Kátló (Kátlovce) · Kislosonc (Lošonec) · Majtény (Majcichov) · Maniga (Malženice) · Nahács (Naháč) · Páld (Pavlice) · Pozsonyfehéregyház (Biely Kostol) · Pozsonynádas (Trstín) · Rózsavölgy (Ružindol) · Selpőc (Šelpice) · Súr (Šúrovce) · Szárazpatak (Suchá nad Parnou) · Szelincs (Zeleneč) · Szomolány (Smolenice) · Vágkeresztúr (Križovany nad Dudváhom) · Vedrőd (Voderady) · Vedrődújfalu (Slovenská Nová Ves) · Zavar |  | |