Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív42

Ukrán jégkorongozó

Ő egy ukrán jégkorongozó és nem tudom hogy kell pontosan írni a nevét: Serhiy Volodymyrovych Varlamov (ez az angol változat). A segítséget előre is köszönöm!– Engusz ^vita 2010. június 23., 03:56 (CEST)

1. Verzió: Szerhij Vologyimirovics Varlamov - csak a Szerhij/Szergij változatban nem vagyok biztos. misibacsi*^üzenet 2010. június 23., 10:02 (CEST)

Jó lett volna, ha megadod a szócikk linkjét, de itt van az ukrán szóalak: Сергі́й Володи́мирович Варла́мов . misibacsi*^üzenet 2010. június 23., 10:05 (CEST)

Ha ukrán, akkor Szerhij Volodimirovics Varlamov. Engusz, azt viszont tudnod kell, hogy angolból nem tudja senki visszaírni a helyes névalakot, mivel az már közvetítőnyelv, teljesen más rendszerrel.

Csak és kizárólag az eredetiből lehetséges. - CFC ^vita 2010. június 23., 10:13 (CEST)

Mohamed el-Baradei

Google-ben a magyar oldalak között elég sok találat van a kötőjeles formára, meg kötőjel nélkül is. Melyik a helyes? - RepliCarter ^Wormhole 2010. június 18., 21:45 (CEST)

Egyik sem. Mohammed el-Barádei, ha a magánhangzókat elhisszük neki. Egyébként felmerülő arabos probléma esetén e-mailben szívesen állok bárki rendelkezésére, mivel szerkesztői aktivitásom drasztikusan csökkent. – Mathae Fórum 2010. június 20., 18:58 (CEST)

Mohammed el-Barádej-t írtam volna klasszikusban, Muhammad el-Barádai-t helyi dialektusra. Látod, Mathae, ezért nem jó, ha nem vagyol itt, én nem tudom, hogy mikor i, mikor j (Mohammed ad-Daía után szabadon). - CFC ^vita 2010. június 23., 10:22 (CEST)

Köszönöm az infót, és az átnevezést is. - RepliCarter ^Wormhole 2010. június 20., 21:22 (CEST)

Lehet hogy jobban jársz, ha szerkesztői aktivitásodat mégiscsak növeled, mielőtt eldugul a e-mail fiókod... Ogodej ^vitalap 2010. június 20., 20:03 (CEST)

Annyira nem látom tömegesnek lenni az arabos problémákat. És különben is, szerkesztőből megpróbálom átpozicionálni magam külső szakértővé. Az sokkal menőbben hangzik. – Mathae Fórum 2010. június 20., 21:33 (CEST)

Az igény eléggé tömeges és eléggé gyakori, most például a baháj cikkel kapcsolatban merült fel, nem is beszélve azokról a cikkekről, amiken kint van a {{arabátír}}^(?) vagy a {{perzsaátír}}^(?). Külső szakértő nekünk kevés, mint mackósajtban a brummogás. Imádkozni kell egy állandó arabosért. :) Bennó^iroda 2010. június 22., 19:48 (CEST)

Jézusom! A bahájt ki követte el? Az nem véletlenül hagyományosan bahá'í... ha nagyon magyarosítani akarjuk, akkor legfeljebb "bahái" lehet belőle. Az arabban a legáltalánosabb melléknévképző (másmilyen talán nincs is...) az -i (korrektebbül -í), amit az írás defektusai miatt a j-t is kifejező betűvel jelölünk. (A valóságban egyébként "ijj" lenne, ha használnánk esetvégződéseket, ezért "ijja" a nőnemű megfelelője.) Ez az -i egyébként jelentését tekintve is nagyon hasonlít a magyar "-i"-re (ld. makói hagyma/bagdádi tolvaj; kossuthi eszmék/bahái tanok), bár sokkal bővebb (x+i bármilyen x-szel kapcsolatos dolog lehet). Ettől eltekintve a baháik esetében nem beszélhetünk hagyományról? Nagyon konzekvensen bahá'í-nak nevezik magukat, és az írásképet az egyéb források is megőrzik, gondolom az egzotikuma miatt ("húúú, de tuti, aposztróf van a szó közepén!").

De addig is tessék csak levelet írni. Mert bizony mondom néktek: egy állandó arabistánál kevesebb a külsős, de a semmilyennél bizonyára könnyebben jut át a tű fokán. [Btw. ha ima helyett mondjuk pénzt szánna rá a projekt, könnyebben találna bármilyen szakértőt :)] – Mathae Fórum 2010. június 25., 00:55 (CEST)

A bahá'í semmiképpen sem maradhatna meg, hiszen olyan átírási megoldás, amit nem támogatunk. A bahái javítva (az irány egyébként alkalmasint a jésülés lesz idő múltán, tehát az semmiképpen sem hülyeség). Ráadásul akadnak gondok a bahái ragozásával és képzésével (a vallás követői baháik?), és Bahá’u’lláh neve is megoldatlan. :( Bennó^iroda 2010. június 25., 11:53 (CEST)

Én írtam! Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. június 25., 00:58 (CEST) Mármint levelet arabügyben. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. június 25., 08:43 (CEST)

És a cikk szuper, még régebben be is tettem a „szép cikkek” közé, akkor még bahá'í-ként. Ogodej ^vitalap 2010. június 25., 08:39 (CEST)

Trilobiták vagy Háromkaréjú ősrákok?

Nem kéne a „Trilobiták” szócikket „Háromkaréjú ősrákok” címre nevezni? Úgy magyarosabb lenne. DenesFeri ^vita 2010. június 23., 11:09 (CEST)

Az állati nevezéktan külön szakterület, erről az Állatok műhelye illetékeseivel érdemes egyeztetni ott, a vitalapjukon. Az állati nevezéktanról van WP-szabályozás is tudtommal. Bennó^iroda 2010. június 23., 11:57 (CEST)

OK, áthelyezem. Innen töröljem? DenesFeri ^vita 2010. június 23., 12:05 (CEST)

Nem kell, így többen megtalálják. – Winston ^vita 2010. június 23., 12:30 (CEST)

Lásd hozzá például ezt: Wikipédia:Állatok műhelye/A magyar állatnevek helyesírása a Wikipédiában. Bennó^iroda 2010. június 23., 14:03 (CEST)

Azzal együtt, hogy azt gondolom, hogy ebből az oldalból szép lassan kikerekedhetne egy fejezet a WP:NÉV-ben, ezt továbbra sem érzem helyesírási, sokkal inkább szerkesztéspolitikai kérdésnek: latin vagy magyar? – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. június 23., 14:45 (CEST)

Nem is helyesírási kérdésről volt szó, hanem nevezéktaniról. De mindenképpen az állatok műhelyének hatáskörébe tartozik, és legfeljebb az ő állásfoglalásuk után a szélesebb kör elé. Bennó^iroda 2010. június 23., 16:02 (CEST)

A hivatkozott műhelyirányelv egyáltalán nem tér ki az ősállatokra. Egyelőre még bizonytalan véleményem e kérdésben az, hogy sem a publikációkban, sem az ismeretterjesztő irodalomban nem szokás a kihalt állatnevek magyarítása, legfeljebb említés szintjén. Nem beszélve a konkrét esetben arról, hogy a magyar név meglehetősen szerencsétlen, mivel ezeknek az állatoknak semmi közük a rákokhoz, főleg nem azok őseiként. A kérdés alapos megfontolást igényel, mert precedenst teremthet a „rettenetes gyíkok”, „Ammonszarv-félék” és még sok hasonló szörnymagyarítás felé. L András^pankuš→ 2010. június 23., 15:56 (CEST)

Nade, ezt már rögzíteni lehetne... Hogy van olyan kategória az állatok között, aminek a nevét nem lehet jogosan magyarítani, akkor az latin... – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. június 23., 16:04 (CEST)

Valóban lehetne rögzíteni. De azzal még várnék egy-két véleményre. L András^pankuš→ 2010. június 23., 16:14 (CEST)

A trilobiták esetében eléggé megoszlik az irodalom. A nívósabb tudományos irományok általában trilobitázzák a dögöket és inkább az ismeretterjesztő irodalom háromkaréjú ősrákoz. Andris már leírta, hogy miért nem lenne szerencsés ősrákozni. Véleményem szerint maradhatna elsődleges címnek a trilobiták ad analogiam ammoniteszek, dinoszauruszok stb., de ezzel nem azt mondom, hogy az ősrákos változatot írtsuk ki. Ez egy vélemény . – Istvánka ^posta 2010. június 23., 17:03 (CEST)

Ha megegyeztetek a névben, akkor az eredményhez írjátok be az elfogadott nevet. DenesFeri ^vita 2010. június 25., 12:03 (CEST)

EREDMÉNY:

Eredmény még nincs. Az állatok műhelyében senki sem válaszolt, itt is kevés az érdemi hozzászólás egyelőre. L András^pankuš→ 2010. június 25., 13:34 (CEST)

Országúti kerékpárversenyzés

Megoldva– Joey ^{üzenj nekem} 2010. június 25., 13:44 (CEST)

Jól tudom e, hogy ezt országútikerékpár-versenyzésnek kellene írni? – Joey ^{üzenj nekem} 2010. június 23., 21:40 (CEST)

Igen, lásd 6 : 3-as szabály, bár lásd köztársasági elnökválasztás kontra köztársaságielnök-választás problematika. Bennó^iroda 2010. június 25., 11:50 (CEST)

Olyannyira, hogy az Országútikerékpár-világbajnokságok már két éve javítva lettek. Most ez is. – Winston ^vita 2010. június 25., 12:13 (CEST)

Köszönöm, ide és ide kellett a link, és megelőlegezve a mostani változtatást, már eleve ezzel a névalakkal írtam be tegnapelőtt. Ha jól gondolom, akkor ez is helyes: Hegyikerékpár-versenyzés, ugye? – Joey ^{üzenj nekem} 2010. június 25., 12:45 (CEST)

Igen. Bennó^iroda 2010. június 25., 13:27 (CEST)

Érdemes művész

Radnóti Zsuzsa Érdemes művész avagy érdemes művész? Ugye a Kossuth-díjas nem is kérdés, de ezzel hogy állunk? --Pagony^foxhole 2010. június 25., 21:52 (CEST)

Kicsivel: érdemes művész. Lásd egyébként fentebb a függőben lévő első szakaszt (sajnos már régóta függőben ). Bennó^iroda 2010. június 25., 21:55 (CEST)

Mindjárt elolvasom, csak az ütött szöget a fejembe, hogy kicsivel alkalmasint köznévi értelmére redukáljuk pro forma a kitüntetés szavát. --Pagony^foxhole 2010. június 25., 21:58 (CEST)

Ez a kockázat fennáll, és nem ritka hasonló esetekben (például amikor leíró jellegű neve van valaminek, lásd: rosette-i kő, mindig fennáll a veszélye annak, hogy valaki általánosságban értelmezi). Nagyon jó kérdés, de bizony egy sor hasonló kockázatot nem küszöböl ki helyesírási megoldás. Bennó^iroda 2010. június 25., 22:00 (CEST)

Azt mondja egyébként az OH. sommásan: az ilyen formájú díjelnevezéseknek általában kialakul egy értelmezőként használt megjelölő formája mint cím, amelyet kis kezdőbetűkkel kell írni, például: „Czudar István érdemes művész, Gyöngy Virág, a népművészet ifjú mestere” stb. Bennó^iroda 2010. június 25., 22:06 (CEST)

Hát, ha kialakul, akkor kialakul. Megjegyzem. --Pagony^foxhole 2010. június 25., 22:09 (CEST)

Az Akadémia szerint kialakult, de közvetlen környékemen tartott közvélemény-kutatás is azt mutatja, hogy kialakul. ;) Bennó^iroda 2010. június 25., 22:11 (CEST)

A lényeg, hogy alakul, nem? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. június 25., 22:20 (CEST)

Ukrán jégkorongozó (2)

Az ő neve ukránul: Дмитро́ Іва́нович Хри́стич. Magyarul nem tudom. A segítséget előre is köszönöm!– Engusz ^vita 2010. június 27., 00:09 (CEST)

Dmitro Ivanovics Hrisztics - CFC ^vita 2010. június 27., 00:57 (CEST)

Uralkodók számozása

Mielőtt átnevezési háborúba keverednék, véleményt kérnék. Ráadásul a precedens több más uralkodót is érint.

A ma délelőttig volt egy II. János lengyel király című cikkünk, ami átnevezésre került II. János Kázmér lengyel király címre. Mondván, hogy ez a teljes neve. Én visszaneveztem, és most újra János Kázmér.

Véleményem: Ennek az uralkodónak János Kázmér volt a neve. De János Kázmérként nem második, hanem első lett volna. CSAK Jánosként II, következésképp a II. János Kázmér megtévesztő, mert nem volt I. János Kázmér. I. Jánost ugyanis János Albertnek nevezték.

Ez a probléma több más többelemű uralkodói nevet is érint. Így például a magyar I. Károlyt, aki NEM I. Károly Róbert. Vagy a Gusztáv Adolfokat. A kételemű nevek közt egyedül csak I. Ferenc József van, akinek mindkét nevét figyelembe véve számozunk.

Véleményeket kérnék ez ügyben, és egyszer s mindenkorra le kéne rendezni ezt a gondot. L András^pankuš→ 2010. június 27., 20:59 (CEST)

Bocsánat, hogy elvágólagos leszek, de a kérdés (legalábbis a konkrét eset) nem kérdés. János Kázmért János Kázmérnak hívták, de királyként II. János. Ez ilyen egyszerű. --Tomeczek ^Słucham! 2010. június 27., 23:36 (CEST)

Illetve ennél egyel azért bonyolultabb: arról van szó, hogy a számozást nem zavarja a második keresztnév (nem úgy, mint a pápáknál), I. Zsigmondot is II. Zsigmond Ágost követte. Az első név számít, és az dönti el a számozást.

Viszont! Arra semmi okunk, hogy ha az uralkodói nevét kettős névvel használta, azt lehagyjuk. Az illető simán II. János Kázmér (ha).

A mindkét név figyelembe vételével történő számozásra az I. Ferenc Józsefen kívül a pápák neve példa (János Pálok). Bennó^iroda 2010. június 28., 11:23 (CEST)

Nos, Tomeczekkel és Bennóval is egyetértve a kérdést arra hegyezném ki, hogy a két(több)elemű név szerepel-e a titulatúrában. Márpedig szerintem nem, mert különben nem II. János Kázmér, hanem (I.) János Kázmér lenne a neve. Az I-et azért tettem zárójelbe, mert több János Kázmér nem is volt, ez esetben teljesen felesleges lenne a számozás. A példánál maradva ugyanis volt egy János Albert, egy János Kázmér és egy János. A pápák esetét azért nem érzem itt helyénvalónak, mert a János Pálok kifejezetten ezt a nevet vették fel és pont. Tehát én még mindig úgy gondolom (Tomeczekkel feltétlenül egyet értve), hogy János Kázmérnak született, de II. Jánosként uralkodott. L András^pankuš→ 2010. június 28., 12:34 (CEST)

Demó vagy demo?

Mindkét írásmód elég gyakori a neten, szótárban nem találtam. – 777 ^megjegyzés 2010. július 3., 01:44 (CEST)

Pedig az OH-ban benne van: demó. – Pagony^foxhole 2010. július 3., 01:57 (CEST)

Köszi, az OH. nincs meg sajnos, majd megpróbálom megszerezni. Csak kíváncsiságból kérdezem, ha ránéz valaki, hogy a metal/metál mint zenei műfaj benne van? – 777 ^megjegyzés 2010. július 3., 03:44 (CEST)

Én meg úgy tudom, hogy a video és az audio mintájára működik a demo is (angol jövevényszavak ugyebár). Tehát ragozás nélkül rövid o (pl.: az első demo 1987-ben jelent meg), míg a ragozott alakban, vagy összetett szavak tagjaként hosszú ó-ra vált (pl.: az első demót/demófelvételt 1987-ben rögzítették). Ha mégsem, akkor javítsatok ki! – Ary ^vita 2010. július 3., 08:42 (CEST)

Olyan angol jövevényszavak ezek, hogy egyrészt mind a három latin (a látni, a hallani és a megmutatni latin igékből; bár igaz, hogy ez az angol szókincs felére így áll), másrészt az első kettő semmiképp sem angol hatásra került. ;)

Lényeg a lényeg: a különbséget az szabja meg, hogy az illető szó összetételi előtag-e, vagy lexikalizálódott önállóan főnévként. Sorban:

1. audio-: összetételi előtagként (audiovizuális, audiokazetta) stb.; önállóan nem használatos;
2. video-: összetételi előtagként (videojáték, videokazetta) stb.; önállóan viszont: videó (a készülék, rövidült lexikalizálódás);
3. demo-: összetételi előtagként, de vigyázat!!!! ennek semmi köze a demó gyökéhez, a demo- a görög démoszból jön, a demó gyöke meg a latin demonstrare (mutogatni), így lexikalizálódott a videóhoz hasonlóan rövidült alakban, főnévként, sőt összetételben is szerepel ebben az értelemben: demókazetta. Bennó^iroda 2010. július 3., 10:56 (CEST)

Tehét az önmagában álló „demó” szótövet is hosszú ó-val kell írni. – 777 ^megjegyzés 2010. július 3., 14:44 (CEST)

Szóval demó. Akkor most már ezt is tudom. Latint meg soha nem tanultam, de kétlem, hogy a középkori magyar szerzetesek videóztak volna, szóval inkább az angolból jött az be. – Ary ^vita 2010. július 3., 18:07 (CEST)

Te, ne bőszíts fel, mert akkor a jedi visszatér. Egy szóval sem állítottam, hogy középkori a video- ilyen értelmű használata, a nemzetközi kölcsönszavaink egy jó része új, sőt legújabbkori tudományos felfedezések révén született, olyan töveket alkalmazva kreatívan, amik egyébként is elevenek (a video töve például a vizuálisban, a vízióban stb.). A különféle jelentések át- és visszahatnak egymásra. Attól, hogy az angol szókincs fele latin, más nyelvekben a latin jövevény- és kölcsönszóanyag nem onnét származik. Olyan is van, amikor angol hatás elevenít fel már sokkal régebbóta használt tövet új jelentésben stb. Bennó^iroda 2010. július 3., 18:37 (CEST)

Némileg kapcsolódó téma: Az világos, hogy a Chicago végén rövid o van, de ha ragozzuk, hogy helyes: Chicagoban vagy Chicagóban? Malatinszky ^vita 2010. július 3., 20:28 (CEST)

Igen, Chicagóban. Ugyanez vonatkozik a Piave, Piavénál jelenségre is. – Pagony^foxhole 2010. július 3., 20:33 (CEST)

Na, igen. És még "Metallica", és "a Metallicában". – Ary ^vita 2010. július 4., 12:27 (CEST)

Fekete Vág, Fekete-Vág, Feketevág

Sziasztok! Földrajzi név helyesírási gond: a Fekete Vág folyó, a település és a folyóra épített vízerőmű nevének írása, mivel a Wikin a létező összes variáció szerepel, a Feketevág oldalon rögtön mind a három: külön, egybe és kötőjeles.

A szlovákiai magyar szövegek a települést Veketevágnak említik, a folyót vegyesen, az erőművet nem a folyó, hanem a falu alapján Veketevág-vízműnek írják - többé-kevésbé. A magyarországi említésekben nincs logika. Köszi! – DolmenHunter ^vita 2010. július 3., 09:35 (CEST)

Viszonylag egyszerű: a folyó Fekete-Vág (így kapcsolódik jelző a tulajdonnévi értékű földrajzi nevekhez: Kis-Duna, Magas-Tátra stb.), a település a településnevek írására vonatkozó összerántás miatt Feketevág, a vízmű esetében viszont a jelzős változat az ajánlott, minthogy a településről van elnevezve: feketevági vízerőmű. Bennó^iroda 2010. július 3., 10:45 (CEST)

Kösz, finom. Gondolom, mivel a vizi izé soronként váltogatja a műfaját, így lehet, ahogy írtad, lehet feketevági/Feketevág szivattyús-tározós erőmű, illetve Feketevág-gát, -duzzasztó, -erőmű, vízmű. DH – Aláíratlan hozzászólás, szerzője DolmenHunter (vitalap | szerkesztései)

Az erőművek elnevezésénél minimum kétféle izé játszik be, egy leíró jellegű megnevezés (dunapataji vízmű) és ennek a földrajzi megjelölések írásába vágó finomságai, szemben egy cégnévi jellegű megoldással (Mátrapataki Vízerőmű Rt.).

De akárhogy is, az általad írott jelöletlen összetételképzés (Feketevág-erőmű) semmiképpen sem ajánlott, az egy sutaság. Ha bővül jelzőkkel, akkor is leginkább feketevági szivattyús-tározós erőmű marad, cégnévként meg ami. Bennó^iroda 2010. július 3., 11:43 (CEST)

Na ez a baj, a magyar szerzők sumákolnak, mert nem tudják a nevét, de itthon a vízmű mást jelent, mint ahogy a szlovákiai magyarok szeretik használni. A cikkben, amit szerkesztek, szerepel vagy húsz ilyen létesítmény, a szerző a többségüket simán a szomszédos település nevén nevezi, mert a nemzetközi irodalom is így hívja őket: "a Foyers a Loch Ness-tavon, az Imiacsi (Imaichi), a Numappara és a Simogó (Shimogo) a Nikkó (Nikko) Nemzeti Parkban, a Dlouhé Stráně a Jeseník-hegység tájvédelmi körzetében és az EU hozzájárulásával jelenleg fokozottan védett természeti területen épül a Baixo Sabor Portugáliában." Ezen az alapon csak simán Feketevág, és akkor fölöslegesen piszkáltalak. :-)

Hát az a legenyhébben szólva is snassz eljárás lenne, őszintén szólva nem egészen értem, mi olyan emberfelettien nehéz abban, hogy helynevekből i-képzős formákat állítsunk elő, ez mondjuk egy Baixo Sabor esetében Baixo Sabor-i, oszt jónapot. Bennó^iroda 2010. július 3., 18:38 (CEST)

Egy kis ráncfelvarrást végeztünk a Wikipédia

Ezt nem kéne egy picit másképp fogalmazni?... mondjuk Wikipédián vagy ilyesmi. Föld-lét ^vita 2010. június 30., 20:23 (CEST)

Már szóltunk. :) Bennó^iroda 2010. június 30., 20:40 (CEST)

És már ki is javították. Szasza ^{THIS BOY IS A MONSTER} 2010. június 30., 20:42 (CEST)

Ráncfelvarrást akkor végeznek, ha valamilyen testi hibát kell kijavítani. A Wikipédia korszerűsítése nem javítás, hanem korszerűsítés. Ami természetesen új hibák keletkezésével jár. Például épp a szóban forgó felirat (és a keresési ablak) eltakarja a menü egy részét. Például azt, ahol az átnevezésre rá lehessen kattintani. ZJ ^vita 2010. július 7., 21:43 (CEST)

Ige, nekem is az jutott eszembe, hogy ráncfelvarrást öreg és ráncos embereken végeznek, ráadásul ez csak a külcsínt érintő, kozmetikai változás. Jobb lenne pl. "Könnyebbé tettük a használatát", vagy "Az olvasók visszajelzései alapján korszerűsítettük", stb. jellegű szöveg. misibacsi*^üzenet 2010. július 8., 14:29 (CEST)

Unix epoch magyarítása

Lehet magyarítani? Pl. Unix-korszak? Vagy tud valaki jobbat? Ádám ✉ 2010. július 2., 10:51 (CEST)

Ez mér nem elég jó? :) Bennó^iroda 2010. július 2., 10:56 (CEST)

A probléma az, hogy az angol epoch szónak két jelentése is van. Az egyik a magyarban is használatos epocha vagy korszak, a másik pedig „valamilyen sorsfordító időpont, egy új korszak kezdőpontja”. A „Unix epoch” kifejezésben a szó az utóbbi jelentésében szerepel: itt az 1970-es év első másodpercéről van szó (greenwichi idő szerint). (A dolog jelentősége az, hogy a Unix-alapú operációs rendszerek tipikusan számon tartják, hogy hány másodperc telt el a Unix epoch óta. Jelenleg 1 278 181 356-nál tartunk.) Leiterjakab lenne tehát ezt a kifejezést Unix-korszaknak fordítani.

– Malatinszky ^vita 2010. július 3., 20:25 (CEST)

Az epocha szónak van egy másik értelmezése is. Ezzel jelölik valamely időszámítás kezdőpontját. Például ilyen Krisztus születésének időpontja. Vagyis, nem időszakot, hanem időpontot jelöl. ZJ ^vita 2010. július 7., 21:46 (CEST)

Rossz fordítás sablon

Ha jól emlékszem régen a Jóbarátok cikk tetején volt egy sablon, ami jelezte, hogy a cím helyesírásilag jó barátok lenne, de mi a címmel a fordítókat követjük. Most nem látom a cikken ezt a dolgot.

Itt a bűnös! Pellengérre vele! Ádám ✉ 2010. július 6., 17:41 (CEST)

Hasonló eset lenne Kvon Szonhva (Lost) és Kvon Dzsinszu (Lost) cikkek címe is, mert bár az átírás az előbbi címeket diktálná, a szinkron Sun (Szonhva) és Jin (Dzsinszu ) néven emlegeti őket. Peligro (vita) 2010. július 5., 19:12 (CEST)

Ez nem teljesen ugyanaz az eset – ugyanis nem címekről van szó. A keresett sablon amúgy a {{sic}}. Bennó^iroda 2010. július 5., 19:20 (CEST)

Ha már egyszer rosszul lettek átvéve, csak lehet mérlegelni, hogy átírjuk a nevet (ahogy vélhetőleg nem sokan ismerik őket itthon), vagy meghagyjuk amit a fordító alkotott, és jelöljük, hogy sic. Peligro (vita) 2010. július 5., 19:35 (CEST)

Ez akkor volna így, ha tényleg alkotásról lenne szó, és nem figyelmetlenségről, mint a legtöbb esetben. Egyszerűen nagy kérdés, hogy érdemes-e a nem erre, hanem valóban tudatos esetekre fenntartott gondossággal jelölni az ilyesmit (szerintem nem). Ezeket minden további nélkül javítani kellene, természetesen a rontott változat redirkénti meghagyásával.

Nem lehetne ezeket egyszerűbben megoldani egy sima ref-es megjegyzéssel? Ez a sablon feleslegesen gigantikus és feleslegesen kék. → Raziel ^szóbuborék 2010. július 5., 19:44 (CEST)

De, szerintem is nagy, ezt lábjegyzetben kéne megoldani. Bennó^iroda 2010. július 7., 22:49 (CEST)

Mi lenne, ha a {{Pinjin és magyaros}}^(?), már meglévő javascriptes okosságot (vagy valami hasonlót) alkalmaznánk erre a célra, hogy a felhasználó szabadon válthasson az eredeti és a javított írásmód között? Ádám ✉ 2010. július 8., 16:32 (CEST)

Törtvonal – az osztás jele

Kérem a kedves adminisztrátorok hozzájárulását, hogy kijavítsak néhány olyan címet, amely törtvonalat tartalmaz. Egy példa:

"A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült"

Ez a példa értelemzavart fejezi ki, hogy t.i. az írója nem tudja eldönteni: most két halmaz egyesítéséről, vagy közös részéről van szó. A cikk és a szakasz? A cikk, vagy a szakasz? Esetleg mindkettő?

Az általam idézett példa ezen kívül most implikáció. Mert a szakasz részhalmaza a cikk fogalmának. Hozzáteszem: a forrásokat ritkán jelöljük meg szakaszonként, vagy fejezetenként, hanem inkább az egész szócikkre egyesítve.

A jelenség nyelvtanilag a mellérendelő (összehasonlító) szókapcsolatoknál terjed vészesen.

A dolog eredetileg a feltűnősködő, jópofiskodó újságírói gyakorlatban keletkezett, és már az egész angol Wikipédiát is elöntötte.

Hozzájárultok, hegy amint ilyenre bukkanok, javíthassam? – Mint parlagi szerkesztő, valószínűleg nincs lehetőségem a sablonok szövegét korrigálni. Például az ilyen szövegeket:

Wikipédia:Sablonok listája/Karbantartás

így:

Wikipédia:Sablonok listája és karbantartása ZJ ^vita 2010. július 7., 22:06 (CEST)

Vigyázat, a lapok címében az "osztás jele" nem mellérendelést jelent, hanem arra szolgál, hogy egy adott laphoz (jelen esetben Wikipédia:Sablonok listája) allapokat rendeljünk hozzá, tehát nem ugyanaz a helyzet mint az első példádnál. Ezeket nem szabad javítani, mert megszakad a kapcsolat a főlap és az allap között. – Hkoala 2010. július 7., 22:23 (CEST)

Hű! Eszembe se jutott. Tehát HTML kód. Kösz. ZJ ^vita 2010. július 8., 13:28 (CEST)

Kétféle idézőjel

Áthozva a Kocsmafalról.

Sziasztok. Én rákerestem a vitatérben az idézőjel szóra, és ijesztő mennyiségű találatom volt, amit most inkább egy kérdéssel szeretnék megkerülni. Idézőjelet, alsó-felsőt használunk akkor, ha valamit idézünk, ez, ugye, tiszta ügy. Nekem az ütött szöget a fejembe, hogy ha egy szónak a sajátos mellékjelentését, túlzóságát, gunyorosságát akarjuk szövegben jelölni, és ez még szócikkben is előfordulhat, akkor erre mi az elfogadott megoldás. Nekem az alsó-felső idézőjel nem látszik elég vonzónak, én gond nélkül használnám erre az írógép-idézőjelet, de nem tudom, van-e erre wiki-előírás, és nem mellesleg érdekelne a helyesírási szabályzat(ok) álláspontja is, ha van már ilyen. - Orion 8 ^vita 2010. július 7., 23:12 (CEST)

Jelentést az úgynevezett nyelvészeti idézőjellel szokunk jelezni (ez egyszeres macskaköröm, a nyitó és a záró idézőjel azonos formájú). Példa: A grugrum szót ’teveidomár’ jelentésben csak a ghánaiak alkalmazzák. Stb. Holnap részletesebb válasz. :) Bennó^iroda 2010. július 7., 23:15 (CEST)

Eddig rendben, csak aztán? Mutatok eseteket, amelyeket én megkülönböztetnék.

A vasparipa valójában egy megszemélyesített tárgy.

A 'vasparipa' kötőjel nélkül írandó.

Stephenson első „vasparipája” 1814-ben készült el. A szót akkoriban valaki feljegyzett módon használta, elnevezéssé is vált.

Stephenson úr "vasparipáját" egy gyalogló férfi is le tudja hagyni. Valami firkász találta ki és használta a szót akkoriban, nemhivatalosan, esetileg vagy gúnyos módon. Ebben az esetben az előző írásmód is szóba jöhet, nehéz eldönteni.

Stephenson első "vasparipája" még nem sikerült igazán gyorsra. Ezt én mondom a mozdonyról, nem más, túlzó hasonlattal élcelődve rajta.

Szóval valami ilyesmi a problémám. - Orion 8 ^vita 2010. július 9., 00:30 (CEST)

Szerintem túlzás lenne ennyiféle esetet megkülönböztetni, elenyésző számban vannak olyanok, akik egyáltalán érzik a különbséget (az utolsó három esetben pl én is csak így, egymás mellé téve és megmagyarázva). – Winston ^vita 2010. július 9., 13:43 (CEST)

Tehát itt akkor a "lent-fent" idézőjel a kívánatos mindhárom esetre, ha jól értem. - Orion 8 ^vita 2010. július 10., 16:24 (CEST)

vizsga neve

A Naruto szócikk éppen kiemelési eljáráson van. Ott merült fel az a kérdés, hogy a vizsga neve (Nagy Csúnin-választó Vizsga) lehet-e tulajdonnév. – Hkoala 2010. július 10., 07:33 (CEST)

Hogyne lehetne, amennyiben felmászik a nyúl a fára, vagy jaj de szépen kukorékol. Szerintem az ilyen kérdéseket te bízvást meg tudod válaszolni ott, ahol felmerült, a saját szimatodra hagyatkozva, mert természetesen most is jó helyen fogtál gyanút.

Időnként rosszul esik, hogy az emberiség a tulajdonnév fogalmát ennyire minden józanság nélkül képes használni, holott ennél azért konkrétabb. Vannak olyan esetek, amik feszegetik a határokat, a tárgyaknak adott nevek például, de azok jól elhatárolható körök. Bennó^iroda 2010. július 10., 11:21 (CEST)

Hmmm... itt a lehetőség segíteni nekünk és megírni a tulajdonnév szócikket. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. július 10., 13:49 (CEST)

Te vityásszál magadra. Bennó^iroda 2010. július 10., 14:26 (CEST)

Vajh miért nem lep meg a válasz? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. július 10., 16:01 (CEST)

A szimat nem azonos a tudással – Hkoala 2010. július 10., 11:31 (CEST)

A jó szimat révén gyűjtött tapasztalatok hovatovább tudássá állnak össze, amint azt a homo Wikipedicus létezése is bizonyítja. :) Bennó^iroda 2010. július 10., 11:35 (CEST)

A javaslat kérdéses szakaszához megjegyzést fűztem. - Orion 8 ^vita 2010. július 12., 01:41 (CEST)

Cégekről szóló szócikkek címe

(Áthozva az egyéb kocsmfalról)

Van valami megállapodásunk a cégekről szóló szócikkek címére? A WP:NÉV lapon nem találtam ilyent, a Magyarországi vállalatok kategóriában szereplő cikkek pedig elég vegyes képet mutatnak: van több Zrt., viszont a Balaton Bútorgyár Zártkörű Részvénytársaság esetében nem rövidítünk, az Antenna Hungária Zrt. pedig átirányítás az Antenna Hungáriára. – Hkoala 2010. július 9., 18:53 (CEST)

A WP:NÉV szerint a gyakran használt alakot adjuk címül (kivéve ha egyértelműsíteni kell), tehát az Antenna Hungária van jól. – Tgr^vita 2010. július 9., 19:40 (CEST)

Szerintem ez ismét a nehezen objektivizálható „gyakran használt” és a szerkesztői döntésektől jobban függetleníthető „teljes név” dilemmája. Pasztilla 2010. július 10., 17:33 (CEST)

Ez már megint a szokásos agyrém. Eltekintve attól, hogy még soha senki nem tudott prezentálni hitelt érdemlő felmérést az elterjedtségről, már ha van ennek a szempontnak egyáltalán értelme olyan részletek esetében, mint a Zrt. csatolása vagy nem csatolása (aki még mindig komolyan veszi a WP avas őskorából származó tételt, csak egy pillanatra gondolkozzon már el: és mi van a karbantartással? havonta figyelni fogjuk, hogy a Zrt.-vel ellátott névváltozat elterjedtebb-e a másiknál még mindig? és ha nem, mozgatjuk?), a cégnevek esetében is nyilvánvalóan valami általánosabb zsinórmértékre van szükség.

Az elterjedtség mint mitikus zsinórmérték az ebből a szempontból közeli értékek esetén nyilván megbízhatatlan guglitesztet szokta jelenteni, ami most egyéb szempontoktól eltekintve, nyilván csak az elektronikus használatról ad számot (és arról is súlyozatlanul. A nemzeti szövegtár egy fokkal jobb ötlet volna már.) Az elterjedtségi szekta hívei szájából hallható hittételek közül még a racionális elmével leginkább felfogható az az érv szokott lenni, hogy a keresés szempontjából fontos, hogy a leggyakoribb alak legyen az elsődleges. Miután kiderült, hogy a redirek alapján a gugli ugyanúgy megtalálja a szócikket, és ugyanúgy az első helyen hozza, ez az érv mintha feledésbe merült volna. Az általános zsinórmérték alkalmazása a könnyű karbantarthatóság és kényelem mellett megadja azt a szerkesztési előnyt is, hogy az azonos témájú szócikkek elnevezésének azonos a szerkezete, ami mind az új szócikkek tervezését (hiánylisták), mint a készek ellenőrzését, mind az egységesítéssel foglalkozók munkáját nagyban megkönnyíti (valamint már a címben is információval szolgál: a Zrt. elem például rögtön tájékoztat arról, hogy egy céggel állsz szemben, listában és kategóriában is). Bennó^iroda 2010. július 10., 17:43 (CEST)

Zárójeles hozzátétel: általában nem szokás végiggondolni, hogy máris mennyi mindenben nem vagyunk tekintettel az ún. elterjedtségre, például az átírással létrejött címekben, az uralkodókról szóló szócikkekben és még egy sor, speciális részirányelv által szabályozott cikkcím esetében (állatnevek, közlekedési szócikkek, sportegyesületek stb.). És milyen jól megvagyunk nélküle. Újabban ráadásul az a meglepetés éri az embert, hogy a wiki névhasználata befolyásolja a neten visszakapható találatokat. Tegyétek próbára például kevéssé ismert algériai focistákkal. Meglepő eredmények születnek. Ha még egy kicsit várunk, a mondott esetekben az elterjedés és az átírási irányelv egybe fog vágni. ;)

A kérdés amúgy az elnevezési kérdésekkel is foglalkozó helyes KF-re tartoznék elvileg. Bennó^iroda 2010. július 10., 17:44 (CEST)

Még egy hozzátétel: a fenti agyrém a leginkább pont ebben a konkrét esetben mutatkozik meg a legjobban, ahogy Koala jó érzékkel választotta a példát. Ugyanis sámli legyek, ha a Balaton Bútorgyár Zártkörű Részvénytársaság a cég elterjedtebb névformája, jelentsen ez bármit, márpedig jelenleg ezen szerepel. Szóval mit mutat a gyakorlatban ez a használhatatlan zsinórmérték, amivel kitörölhetjük? Azt, hogy a kutya nem ellenőrzi valójában még a gugliban sem ezt a szempontot, tehát az eredmény az, hogy háromezer cégnév a fenti szórást fogja mutatni értelmesség és megtalálhatóság szempontjából is. Ha csak Tgr egyenként le nem ellenőrzi a cégneveket elterjedtség szempontjából. Sok sikert hozzá. Hosszú távon azonban még ez sem megoldás, mert nyilván nem fogjuk rászánni az időt erre soha többé. Könnyen karbantartható zsinórmérték kell minden olyan kérdés eldöntésére, ami szerkesztőségi kompetencia, és nem igényel, valamint nem éri meg a nyomozást. Bennó^iroda 2010. július 10., 17:52 (CEST)

Én a könyvkiadók kapcsán csodálkoztam rá az elnevezési sokszínűségre: Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt., vs. Magvető Könyvkiadó, Beholder Kft. vs. Alexandra Kiadó ésatöbbi. Az elterjedtségre pedig: Magyar Posta Zrt.? Budapesti Közlekedési Zrt.? Miért nem Magyar Posta és BKV? Én annak a híve lennék (de nagyon), hogy a cégformát egyáltalán ne tüntessük fel, csak abban az esetben, ha egyértelműsítés miatt van szükség rá. December ^vita 2010. július 10., 19:11 (CEST)

Keresztnév vagy utónév?

A keresztnév tudtommal a kereszteléshez kapcsolódik, ami nem minden vallásban van jelen, úgyhogy szerintem jobb lenne az utónév (bár kicsit hivatalos hangzású).

Ennek megfelelően kéne majd javítani a kategória:Férfi keresztnevek kategóriát és alkategóriáit Férfikeresztnevekre vagy Férfiutónevekre. Ádám ✉ 2010. július 10., 12:42 (CEST)

Erről volt már szó valamikor vagy 3-4 évvel ezelőtt, akkor döntöttünk úgy, hogy a keresztnév Magyarország 1000 éves történelmén végighúzódik, míg az utónév egy a kommunista korszakban kitalált elkerülő hadművelet volt az egyházi hatás kiküszöbölésére. Akkor elsöprő többséggel megállapodtunk a "keresztnév" használatában, és akkor neveztük át az összes keresztneves szócikket az "utónév" kiterjesztésről a "keresztnév" kiterjesztésre. Úgyhogy most az egyszer abszolúte ellenzem a felvetésedet. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. július 10., 13:41 (CEST)

Én viszont támogatnám. Én például kifejezetten rühellem, amikor a keresztnevemet kérdezik. Nekem olyanom nincs, és nem is vágyom rá. Csak utónevem van, ami mentes minden utalástól. És vélhetően nem én vagyok az egyetlen. Vajon a magyarországi mohamedánok, hinduk és a többi más vallású (a magamfajta masszív ateistát már ne is számoljuk) mit szól ahhoz, hogy az utónevét keresztnévnek mondjuk? L András^pankuš→ 2010. július 10., 13:46 (CEST)

Nekem sincs, de engem nem zavar, hogyan mondják. A hindukat nagyon szeretem, de náluk meg érvényes a legősibb szabály: ha egy új klubba akarsz belépni, akkor Te sajátítsd el annak szabályait, ne azt várd el, hogy a már 1000 éve ott lévők alkalmazkodjanak a Te az újonnan érkezők finnyásságához. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. július 10., 14:00 (CEST)

Jó Neked. Vagy rossz. Nézőpont kérdése. L András^pankuš→ 2010. július 10., 14:12 (CEST)

A keresztnevet évtizedek óta simán 'utónév' értelemben használjuk, a 'kereszteléskor kapott név' messze mögötte kullog. Ezen az alapon fölöslegesnek tartanám az átnevezést. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. július 10., 14:10 (CEST)

A jóisten áldjon meg mindenkit (mondom én, az ateista), ez a vita legalább félévenként előjön. Engem nem zavar, ha keresztnév, ha utónév, ugyanis tökmindegy. De akit zavar, az legyen szíves a többezer kereszt-, utó-, vagy akármilyen nevet újra bekategorizálni (nem csak férfi-női keresztnevek kategória van ám, tessék utánanézni!), az egyértelműsítéseket átnevezni, a sablonokat szintúgy, nem beszélve a többezer belső hivatkozásról. Ha erre nem hajlandó, (mert ugye ez nagy meló, én csak tudom, egy évbe telt, mire az összes név cikkét átnéztem), csak nyavalyog, hogy miért keresztnév, miért nem utónév, akkor inkább maradjon csöndben. Ádám, ha már felvetetted ezt a problémát, hajlandó vagy a fentiek szerint meg is oldani? Esetleg te, András? – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. július 10., 15:32 (CEST)

Én csak elvileg szóltam hozzá, ilyen botom meg nincs . L András^pankuš→ 2010. július 10., 15:50 (CEST)

Ádám eleve nem úgy gondolta, hogy ezt ő csinálná meg (...kéne majd javítani...), bár így is, úgy is javítani kell: a Férfi keresztnevekből Férfikeresztneveket kell majd csinálni. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. július 10., 15:39 (CEST)

Akkor jól gondoltam, hogy itt a más nemiszervét a csalánba verni esete forog fenn. – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. július 10., 16:26 (CEST)

A 'férfi' általam sokszor megfigyelt módon a 'női' párja is, nem csak egyszerű főnév. A nem keresztény vallásokhoz kötődő nem családnevek, Muhammad, Móse, Muszasi esetében pedig a keresztnév szó kissé furcsa. Akárhogy is zárultak a korábbi viták, kissé furcsa. - Orion 8 ^vita 2010. július 10., 16:34 (CEST)

Így van, erre gondoltam én is. L András^pankuš→ 2010. július 10., 18:09 (CEST)

Nos, ebben az esetben nem elhanyagolható információ, hogy én kizárólag a Magyarországon anyakönyvezhető nevekkel foglalkoztam, foglalkozom, ugyanis csak ezeket tartom Wikipédiába valónak. Ennek az az oka, hogy mivel nálunk van hivatalos névlista, ezért ezekre a nevekre van forrás is, azaz bizonyíték, hogy tényleg nevek. Persze a Muhammad is név, senki nem vitatja, de sok országban nincs olyan szabályozás, ami behatárolná az adható nevek körét. Sok helyen bármit lehet adni, aki akarja, akár Szekrénynek is nevezheti a gyerekét. Vagy Keddnek (Tuesday). Ha minden nevet felvennénk szócikknek, amit valaha ember viselt bárhol a világon, hamar elérnénk a többmilliárdos cikkszámot. Én úgy gondolom, a magyar Wikipédiában csak a Magyarországon anyakönyvezhető neveknek legyen külön cikke (kivéve a névbokrokat), és mondjuk a török, finn, hottentotta, stb. neveknek csak afféle Hottentotta nevek listája típusú cikke legyen. A magyar neveket pedig bátran nevezhetjük keresztnévnek. – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. július 10., 18:24 (CEST)

Na várjunk csak... Nehogy azt mondd, hogy nem adható magyar gyereknek a Mohamed név!? Másfelől viszont akár Barack utónevű amerikai is lehet magyar állampolgár. L András^pankuš→ 2010. július 10., 18:27 (CEST)

Már hogyne adhatnád magyar gyermeknek: Mohamed (keresztnév) – Hkoala 2010. július 10., 18:41 (CEST)

Én egy szóval nem mondtam, hogy a Mohamed nem adható (viszont CSAK Mohamed alakban adható!). Én azt mondtam, hogy azok a nevek, amik Magyarországon NEM anyakönyvezhetőek, azoknak ne legyen önálló cikke, egyszerűen azért, mert sok országban BÁRMIT, a szó szoros értelmében bármit lehet adni névként. Akármilyen karaktersort leírhatok, és ráfoghatom, hogy az valahol névként használatos. Van az a listánk, ami az automatikusan nevezetes témákat sorolja fel (talán valaki allapján van), abban benne vannak a nevek, mint automatikusan nevezetesek, de CSAK a Magyarországon anyakönyvezhetőek (legalábbis úgy emlékszem). A többi ország neveiről szerintem külön nevezetességi útmutató vagy irányelv kell. – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. július 10., 18:54 (CEST)

Hú, de csúnyán néz ki L András^pankuš→ 2010. július 10., 18:47 (CEST)

Pedig nem árt készülni rá... – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. július 10., 18:53 (CEST)

Nekem nem tetszik a keresztnév megnevezés, a korábban mondottak szerint, de igazság szerint az 'utónév' elnevezéssel sem találnánk telibe. Mivel a világ nagy részében az "utónév" van elöl, azaz ott inkább (nekünk is) "előnév"-nek kellene hívni, ami viszont számunkra egészen mást jelent. Ahogy a 'családnév' szó egyelőre nagyrészt beválik, jó lenne a név egyedi felére is valami jó elnevezés, de szerintem nincs. Ha a cikk csak a magyarországi névadást fogja át, az más. - Orion 8 ^vita 2010. július 10., 20:54 (CEST)

Hogy őszinte legyek, engem egy cseppet sem érdekel ebben a viszonylatban, hogy más nyelvek hogyan kezelik a kérdést. Nálunk van a családnév és a személyre szóló utónév. Mások oldják meg maguknak (mellesleg a keresztnév máshol se nagyon szokás, ha jól tudom). És ha nem szoktunk volna le a korábbi jó gyakorlattól, akkor ma is lehetne utónév bármelyik nyelven. Lásd Verne Gyula vagy Heine Henrik. L András^pankuš→ 2010. július 10., 21:25 (CEST)

Perfectmiss: én a kezdet kezdetétől fogva mindig is az utónevet javasoltam. Hogy mások mást mondtak helyette, és aztán ez (részben) át is lett írva (jó ég tudja már, mikor, hogyan, mennyiben), tudtomon és szándékomon kívül, az nem az én saram! Én ugyanazt mondom, mint évekkel ezelőtt. Egyébként pedig kategórianeveket szükség esetén én is tudok cserélgetni, van hozzá botom. – Másfelől meg így is, úgy is le kell cserélni a kategóriákat egy helyesírási hiba miatt, az adta az apropóját és aktualitását a felvetésemnek.

Burumbátornak pedig felhívnám a figyelmét három dologra: (1) A keresztnevek úgymond klasszikus gyűjteménye a Magyar utónévkönyv címet viseli, soha nem hallottam a keresztnevek más megnevezésű gyűjteményéről. (2) Az MTA Nyelvtudományi Intézete is az anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzékét közli. (3) Nem emlékszem olyan űrlapra, nyomtatványra Magyarországon, ahol a keresztnevemet kérdezték volna. – Mondhatjuk ezt akár kommunista örökségnek is, de a jelenleg ez van.

A fentiekből kitűnik: nem arról van szó, hogy a lakosság mekkora része keresztény, és mennyi ideje az, hanem van egy hivatalosabb, szakszerűbb, tárgyilagosabb megnevezés, és van egy köznyelvibb változat. A Wikipédiában rendszerint a szakszerűbb megnevezést választjuk. Lehet, hogy erről is egy olyan szavazást kéne tartani, mint a tömegközlekedés és a közösségi közlekedés között. Ádám ✉ 2010. július 10., 21:40 (CEST)

Ádám, senki nem áll az utadba: írd ki! – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. július 10., 21:49 (CEST)

Pont ezt mondom én is. Évek óta ment azon is a vita, hogy kell-e egyáltalán a neveknek cikk. Aztán arról, hogy amilyen állapotban akkor voltak, a 90%-a legfeljebb szubcsonk lehetett volna. Csak a duma ment, megállás nélkül, hogy így meg úgy át kellene őket nézni, de senki nem csinálta. Míg én neki nem álltam. A nevek többségénél, ahol szükséges volt, már létezett a X (keresztnév) alakra való egyértelműsítés, én csak ehhez alkalmazkodtam. Át lehet írni, de akkor az összesnél, kivétel nélkül. A halálom az, ha egy szerkesztő megcsinál egy rakás cikket valamilyen rendszer szerint, aztán jön egy másik szerkesztő és belepiszkál. Persze váltig fogadkozik, hogy végig megcsinálja, de egy nagy fenét. A neveknél is valaki kitalálta, hogy a Híres névviselők rovatot, ami a legtöbb névnél üres, mert olyan ritka név, hogy nincs híres viselője, el kell látni szakaszcsonk-sablonnal. Naná, hogy 10 darab után leállt, pedig égre-földre esküdözött, hogy megcsinálja végig, bár próbáltam lebeszélni. Szóval ne csak beszélj a keresztnevek utónévre cseréjéről, hanem csináld! – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. július 10., 22:29 (CEST)

Én attól tartok, túl korán láttál neki az átnevezgetéseknek, amikor még nem volt elég széles körű, jól megalapozott, végső megegyezéssel lefixálva. Ezért nem minket kéne okolni. Másrészt meg nem a gyakorlati megvalósításon kéne lovagolni, mikor még az elvekről sem egyeztünk meg. Úgy beszélsz, mintha összedőlne a világ, ha Te nem végzed el azt a munkát, amit magadra vállalsz. Könyörgöm, vedd figyelembe, hogy a Wikipédia önkéntes projekt!!! Nem szeretem a mártírkodást. Ha valamit nyűg neked megcsinálni, akkor ne csináld meg, de ne hisztizz, kérlek. Ádám ✉ 2010. július 11., 09:07 (CEST)

Kedves Ádám! Túl korán? Amikor évek óta ment a vita? Minden megegyezés nélkül? Aminek, megjegyzem, az is oka lehetett, hogy ha van megegyezés, akkor valakinek meg is kellett volna csinálnia, és ahhoz nem sokaknak lett volna kedve (nézz át néhány régi vitát!). Igen, a Wikipédia önkéntes projekt. Én önkéntesen nekiálltam, és megcsináltam, ahelyett, hogy még pár évig beszéltem volna az elvekről. Ez a Wikipédia fő baja, a beszéd, a cselekvés helyett. Ha nekem nyűg lett volna, sose álltam volna neki. Nyűg inkább azoknak lett volna, akik csak beszéltek és beszéltek róla, mert addig se kellett nekiállni és megcsinálni. – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. július 11., 13:51 (CEST)

Talán elegendő lesz ehhez is egy miniszavazás, nem biztos, hogy kell a kiírt. Ezért csinálok ide egy alszakaszt. L András^pankuš→ 2010. július 11., 09:14 (CEST)

 megjegyzés A szavazás eddig elég egyértelműnek tűnik, valószínűleg az is marad (amit egyébként borítékolhattam volna). Ami azonban egyre inkább zavar ezekben a szavazásokban, az a következetesség teljes hiánya. Nemrégiben egy másik hasonló szavazáson az lett a végeredmény, hogy nem érdekes a logika, az egyébként használt egységes elnevezés, kizárólag az fontos, hogy Sámuel királyt a források Aba Sámuelnek nevezik. Most viszont az nem érdekes, hogy nincs egyetlen forrás sem, amely keresztnevekről beszélne. Most menjek vissza megint átnevezni Aba Sámuelt? Nem teszem, de levontam a megfelelő konzekvenciát. L András^pankuš→ 2010. július 11., 15:18 (CEST)

• Nem kalandozásnak szántam. Olyan kifejezést keresünk, amely megfelelő gyűjtőfogalomként használható, tehát implikálja (beleérti) a keresztnevet, az utónevet, a személynevet is. Ezt példákkal próbáltam meg megvilágítani, hasonló fogalomkörből. ZJ ^vita 2010. július 12., 22:15 (CEST)
• Vorname németül keresztnév (vagyis személynév), angolul is, bár ott first name formában. Magyarul viszont a tükörfordítása: nemesi előnév. Hű! ZJ ^vita 2010. július 12., 22:08 (CEST)

Miniszavazás a kereszt- és utónév használatáról

Jelenleg a Wikipédiában a keresztnév kifejezést alkalmazzuk. Kérdés: változzon-e a megnevezés utónévre?

támogatom

1. Egyfelől azért, mert a nevek forrásai maguk is utóneveket tartalmaznak, másfelől azért, mert az utóneveknek csak egy része nevezhető keresztnévnek (különböző okokból). L András^pankuš→ 2010. július 11., 09:14 (CEST)
2. (1) Magyar utónévkönyv, (2) MTA Nyelvtudományi Intézete: anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke, (3) űrlapok, nyomtatványok megfelelő rovata, (4) L András fentebbi második szempontja. Ádám ✉ 2010. július 11., 18:35 (CEST)
3. Egyik megnevezést sem tartom tökéletesnek: az „utónév” a nyelvenként eltérő sorrend miatt zavaró olykor, a németbe például éppenséggel „Vorname”-ként, „előnév”-ként kell lefordítani, de a „keresztnév”-vel is több baj van: valláshoz kötődik és nem is hivatalos. Nyelvi témakörökben rendesen figyelembe vesszük az MTA választásait, tegyük itt is, tehát legyen utónév.

   Egy botgazda a feladattal elpiszmogni akad előbb-utóbb, az egész nem is sürgős, a kivitelezés gondja tehát nem ellenérv a szememben.

   Karmela^üzenőlap 2010. július 12., 11:37 (CEST)

   Hát, mivel nem fontos, el is fog sikkadni...(de ne legyen igazam). – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. július 12., 16:42 (CEST)

4. ld. többi okot – Bence Megbeszélés 2010. július 12., 16:44 (CEST)
5. A fentiek alapján. Legalább a szócikkek címében érdemes lenne a hivatalosabb elnevezést használni. → Raziel ^szóbuborék 2010. július 12., 17:57 (CEST)

Szerintem a vita éppen azon megy, hogy a szócikkek címében át legyen-e írva. (Meg a kategórianevekben). Hülyén nézne ki, ha a szócikk keresztnévről szólna, a kategória meg utónévről. – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. július 12., 20:54 (CEST)

ellenzem

1. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. július 11., 09:48 (CEST)
2. – CFC ^vita 2010. július 11., 10:06 (CEST)
3. – VargaA ^vita 2010. július 11., 10:12 (CEST)
4. – Peligro (vita) 2010. július 11., 10:22 (CEST)
5. Ad analogiam i. e./Kr. e., fölösleges ilyen vitákra pazarolni a szerkesztői erőforrásokat, amiknek úgysem lesz konszenzusos eredményük. Foglalkozzunk valami mással, és írjon mindenki, amit akar, csak egy cikken belül legyen egységes. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. július 11., 11:19 (CEST)
6. Alapvetően ellenzem, mert mindegy, minek nevezzük, a hétköznapi életben senki nem mondja azt, hogy "és mi lesz az utóneve a kisbabának?", sőt, legtöbb esetben csak szimpla "név"-ként hivatkoznak az utó- vagy keresztnévre. Támogatom abban az esetben, hogy ha az, akinek ez probléma, meg is oldja, azaz átnevez többszáz nevet, átnevezi a többtíz kategóriát (illetve törli és létrehozza új néven, mert úgy tudom, kat-ot átnevezni nem lehet), a többezer névcikket bekategorizálja az új katokba (egy névnél legalább 3 kategória van!), valamint minden "keresztnév" hivatkozást kicserél "utónév"-hivatkozásra (különös tekintettel dupla redirekre). – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. július 11., 13:44 (CEST)
   •  megjegyzés Írtam fent: „így is, úgy is le kell cserélni a kategóriákat egy helyesírási hiba miatt, az adta az apropóját és aktualitását a felvetésemnek”. Ádám ✉ 2010. július 11., 18:47 (CEST)
7. – ZJ ^vita 2010. július 11., 18:43 (CEST) A szó a magyarországi magyar szóhasználatban jött létre és terjedt el. Ezért nem vallási jellegű, hanem nyelvtani jellegű fogalom. Évszázadok óta ebben a formában használatos. Én is úgy érzem, hogy az "utónév" szó túlságosan hivatoskodó és fontoskodó. Nehogy belemásszunk itt egy olyan vitába, mint Olaszországban az, hogy legyen-e kereszt az osztályteremben.
   •  megjegyzés Még én sem állítom azt, hogy ez echte vallási kérdés lenne (bár részben az is!), de egész biztosan nem helyesírási, hanem szóhasználati kérdés. Évszázadok óta pedig azért használatos ebben a formában, mert mindenki (kivétel nélkül) keresztelt. (Próbálta volna nem tenni.) Vajon Vata fia János esetében a János keresztnév? L András^pankuš→ 2010. július 11., 19:19 (CEST)
   • Az "utónév" aban a korban született, amikor a kommunista Szovjetúnió talpnyalói voltunk, és nem nyelvújítási célokból, hanem tüntetőleg az eteista világnézet mellett.
   • Zsidó származású magyar tudósok mindig szeretettel gondoltak vissza iskoláikra, ahol tanultak, akár a Piaristákra, akár a Fasor-i Evangélikus Gimnáziumra. (Ezenben az intézményekben volt imádkozás, de a különböző vallásúakra nem kényszarítették rá, hogy másokkal együtt imádkozzanak.)
   • Nem értem a problémát. A keresztnév meg akkor született, amikor a pápa talpnyalói voltunk. Na és? L András^pankuš→ 2010. július 11., 19:27 (CEST)
8. – Istvánka ^posta 2010. július 12., 12:04 (CEST)
9. - December ^vita 2010. július 12., 22:13 (CEST)
10. - Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. július 12., 22:16 (CEST)
11. – Joey ^{üzenj nekem} 2010. július 12., 22:52 (CEST)

más

Nem lehetne simán név a címben? A „keresztnév”-ről nekem se igazán jut eszembe a keresztelés, de egy Mohamednél tényleg furán hat, ha azt mondjuk, hogy keresztneve van, az „utónév” viszont külföldiekre gyakorlatilag nem alkalmazható. (Miért nincs nálunk is olyan, mint az angol given name?) Én tervezem, hogy az ókori egyiptomi neves egyértelműsítőket átnevezem (egyértelműsítő lap)-ról (név)-re, mert sok infó került némelyikbe magáról a névről is, és a kategóriájuknak is már ez a neve, de erre nem lehet azt mondani, hogy keresztnév, mert családnevük nem volt. Alensha 2010. július 12., 17:05 (CEST)

Ebbe a dedós szavazgatósdiba ne menjünk már el, ha már a törlésin sikerült kiiktatni az érv nélkül ikszelgetést. Akárhányan sorakoznak még fel, eddig 2:2 az állás érvek alapján. Kis előnyt jelenthet a keresztnév javára, hogy a wikiben tudtommal elő van írva a legelterjedtebb név használata (ha utónevezünk, akár jöhet vissza az a borzalmas közösségi közlekedés is), ugyanakkor ettől az előírástól már így is sok esetben eltérünk.

utónév

• hivatalos verzió
• külföldieknél furán néz ki

keresztnév

• google-találatok szerint kb. 2-szer annyian használják, mint az utónevet
• nem keresztényeknél furán néz ki

Alensha 2010. július 12., 17:14 (CEST)

Felőlem lehet név is, a lényeg, ha megegyezünk valamiről, akkor legyen megcsinálva végig. Ne csak várjunk rá, hogy majd valaki megcsinálja, vagy ami még rosszabb, valaki elkezdi, aztán pár átnevezés után megunja, és ott marad felébe-harmadába. – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. július 12., 17:33 (CEST)

Új akadémiai helyesírási szótár

Gyanítom erről a kötetről már van tudomásotok. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. július 11., 15:30 (CEST)

Ha jól értem, bővített szóállományú. Be kell szerezni. – Pagony^foxhole 2010. július 11., 15:46 (CEST)

Kíváncsi vagyok, nagyobb-e a szóállománya a Magyar helyesírási szótárnál (avagy „a nagy fehér”-nél). Ádám ✉ 2010. július 11., 18:37 (CEST)

Nekem megvan a nagy fehér (ha az 1999-es kiadásról van szó), az ugye 587 oldalas, a honlap szerint ez a kötet 1415 oldalt tartalmaz. Ergo több mint kétszer annyit. A formátum meg mindkettőnél A5. Külön érdekes:

„A Magyar helyesírási szótár című alapművet jelen kiadványunk nem váltja ki, nem is ez volt a szándékunk: egy viszonylag nagy szólistával, a szavakhoz kapcsolt információk (elválasztás, kivételek) nélkül kívánunk gyors és használható segítséget nyújtani a magyar szavak helyesírásához.”

– Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. július 11., 18:45 (CEST)

Ők is a piacról élnek. De azért egy korrektebb tájékoztatást a honlapjukon elvárhatna a nagyérdemű. – Pagony^foxhole 2010. július 11., 19:25 (CEST)

Mire gondolsz? Ezt a honlapról szedtem. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. július 11., 21:09 (CEST)

Szerintem Pagony arra gondol, hogy illene számszerűen jelölni a szóanyag gazdagodását, frissítésének mikéntjét, ugyan hadd tudja a kuncsaft, hogy plusz ezer címszóért, újonnan keletkezett szavak vagy a 2010-ben a parlamentbe bekerült politikusok nevének kibetűzéséért, esetleg csupán elválasztások feltüntetéséért perkálja-e le azt a 3500 forintot. Ebből a leírásból még az sem egyértelmű, hogy adtak-e egyáltalán hozzá, frissítették-e a szóanyagát a Nagy Fehérnek, vagy elölről elkezdtek valamit, ami kábé ugyanaz lett. Nehezen megfejthetúre sikerült ez a „nem váltja ki” kitétel.

Oldalszámból és egyéb terjedelmi adatokból nehéz kiindulni. Bár sok jelentősége nincs és nincs is a kezem ügyében a könyv, de a Nagy Fehér formátuma bizonyosan nem A5-ös (150×210), hanem talán B5-ös (176×250). Ha B5-ös, akkor a margótól függően egy oldaltükör akár a másfélszerese is lehet az A5-ösének, ott van még a betűtípus, betűméret, emellett mivel szélesebb, az A5-ösben jelentkező töréskényszere jóval kisebb stb. Pasztilla 2010. július 13., 13:28 (CEST)

Pontosan. – Pagony^foxhole 2010. július 13., 13:31 (CEST)

OFF: A „viszonylag nagy szólista” csak most vágott arcon, remélem, a fülszövegben azért nem ez szerepel. Ebben a zebuizzasztó melegben nehéz ilyeneket olvasni. Pasztilla 2010. július 13., 14:10 (CEST)

Köszönöm a felvilágosítást! Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. július 13., 16:39 (CEST)

Közben itthon lecentiztem, biztos, ami biztos. Pasztilla 2010. július 13., 22:22 (CEST)

Magányos George

MegoldvaHiányzik az aláírás!

(legalábbis remélem) L András^pankuš→ 2010. július 14., 15:46 (CEST)

Magányos George vagy Geochelone nigra abingdoni a megfelelő cím a szócikknek? Az enwikin az utóbbi... - RepliCarter ^Wormhole 2010. július 14., 10:50 (CEST)

Ha jól látom, két különböző dologról van szó: a Geochelone nigra abingdoni maga az alfaj, a mi Magányos György szócikkünk pedig eme alfaj utolsó példányáról szól (a taxonómiai infobox sem kellene bele). Ha engem kérdezel, két eset lehetséges:

1. Rossz az interwikisor, a mi szócikkünké ez kellene hogy legyen: [[ast:Solitariu Xurde]] [[de:Lonesome George]] [[et:Üksildane Jüri]] [[fr:Lonesome George]] [[gl:Xurxo Solitario]] [[ru:Одинокий Джордж]]. Az alfajé pedig a többi.
2. Az alfajról kellene igazából megírni a szócikket Geochelone nigra abingdoni címen, amiben egy passzust kapna Györgyünk is. Pasztilla 2010. július 14., 13:14 (CEST)

Hát ez George itt van már 2009. július óta... van valaki, aki megírná rendesen? - RepliCarter ^Wormhole 2010. július 14., 13:53 (CEST)

A szöveg kissé csonk még, bár fejlesztettem egy kicsit. A 2. számú verzió szerint oldottam meg. Az iw-sorral nincs mit kezdeni, mert ahol van Magányos George, ott nincs G.n. abingdoni. L András^pankuš→ 2010. július 14., 15:46 (CEST)

Ja, ja, ez az interwikisor tényleg veszett fejsze nyele. Nem is értem a koncepciót, hogy azokban a wikikben miért az utolsó élő példány idétlen elnevezése alatt fut az alfaj leírása. Pasztilla 2010. július 14., 16:00 (CEST)

Köszönöm a segítséget, és a megírást Andrásnak. - RepliCarter ^Wormhole 2010. július 14., 17:28 (CEST)

Az magyar hőségáfium ellen való orvosság

• 
  Lehűtött bor a hőség ellen!
• 
  Jó hideg sör a hőség ellen!
• 
  Hűsítő üdítő a hőség ellen!
• 
  Egy kis fagyi a hőség ellen!

Kicsit off, de tessék választani! Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. július 15., 17:27 (CEST)

Hadd idézzek inkább a '60-as évek végének magyar csúcsreklámjából:

„Üdítő üdítő az ÜDÍTŐ!”

P/c ^vita 2010. július 15., 20:50 (CEST)

Olimpiai

Megoldva– Joey ^{üzenj nekem} 2010. július 19., 21:37 (CEST)

Sziasztok! Az olimpiai nevezetességi irányelv vitáján felmerült bennem a kérdés, hogy milyen esetekben írjuk kis, és mikor nagy kezdőbetűvel azt, hogy olimpiai. A cikkekben konzekvensen mindig kisbetűvel szerepel, de én kissé más véleményen vagyok. Az Olimpiai Játékok szerintem tulajdonnév, és nagy kezdőbetűs (ráadásul egy védett márka) kellene legyen az olyan szócikk címében is (és persze a szövegben), mint Ausztrália a 2008. évi nyári olimpiai játékokon, vagy 2008. évi nyári olimpiai játékok. Az, hogy olimpiai bajnok és olimpiai sportág nyílván kisbetűs. Vélemények? – Ary ^vita 2010. július 16., 08:43 (CEST)

Nincs a magyar helyesírásnak olyan tulajdonnévi kategóriája, amely szerint az [olimpiaijátékok] tulajdonnévnek minősülne. A helyesírási példatárak ennek megfelelően kisbetűvel hozzák, a szabályzat pedig külön is megemlíti az olimpiai játékokat. Van azonban egy sajátos értelmezési lehetősége a dolognak, az intézményszerűséget jelző sorszámozás mellett elfogadható a kifejezés tulajdonnévi kezelése: a finnugrisztikai kongresszusok története (köznév), de a XII. Finnugrisztikai Kongresszus (tulajdonnév), az olimpiai játékok múltja (beleértve ókor, őjkor, nyári, téli, para), de a XXI. Nyári Olimpiai Játékok. Pasztilla 2010. július 17., 21:15 (CEST)

Értem. Tehát, ami egyetlen konkrét esemény elnevezése az tulajdonnévként kezelhető. Nem vagyok benne biztos, hogy emiatt most érdemes lenne párszáz szócikk címét, és minden rá mutató hivatkozást javítgatni. Ha egyértelműen és kötelezően nagy kezdővel kellene írni, akkor talán lenne értelme. Ezekben a kategóriákban lévő lapokat érintené amúgy: Kategória:Nyári olimpiai játékok, Kategória:Sportágak a nyári olimpiai játékokon alkategóriáiban és a Kategória:Nemzetek az olimpiai játékokon alkategóriáiban lévő lapok. Ugyanez paralimpiával, és persze téli-nyári. Jó sok. – Ary ^vita 2010. július 17., 21:42 (CEST)

Iszonyat sok. A fő cikk (olimpiai játékok) kiemelt is egyben, így nem lepődök meg, hogy nincs változás, hiszen anno a kiemelési eljáráson ez biztosan előjött volna. Mikor beszálltam 5 hónapja az olimpiás cikkekkel való ügyködésbe, rengeteg mindent szétszórtan és egységesítetlenül találtam, de ez az egy, a névalak, az egységes volt. Konzekvensen mindenhol kisbetűvel. Valamit azért az elődök is tudtak – Joey ^{üzenj nekem} 2010. július 19., 21:36 (CEST)

Grand Harbour

Sziasztok, a kérdésem, hogy fenti földrajzi név magyar alakját hogyan kellene írni?

• Nagy Kikötő
• Nagy-kikötő
• Nagykikötő

Köszi. Sudika ^Messaġġ 2010. július 17., 20:36 (CEST)

Szerintem úgy, ahogy a Cartographia Világatlaszában látható: Grand Harbour. :) Ilyenkor tényleg nem kell lefordítani. – Pagony^foxhole 2010. július 17., 20:40 (CEST)

Ja, ja. Nagyon sokszor felmerült már az idegen földrajzi nevek fordításának kérdése, én személy szerint nem találom szerencsésnek, ha mi kezdünk el olyan tulajdonneveket magyarra ültetni, amit a szakma (ez esetben a földrajztudomány) sem fordított még le eddig. Csak egy példa korábbi megbeszélésből: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív18#Nemzeti park nevének fordítása.

Ha mégis honosítani szeretnéd, majd, egyszer , a Nagy Kikötő tűnik a jó megoldásnak, tudniillik a kikötő nem földrajzi köznév (Nagy-kikötő kilőve), nem is voltaképpeni kikötőről, azaz mesterséges létesítményről van itt szó (Nagy kikötő kilőve), marad a Nagy Kikötő. Pasztilla 2010. július 17., 21:08 (CEST)

Ami a problémám ezzel, hogy a Grand Harbour nem a hivatalos neve. Az egyetlen hivatalos neve Il-Port Il-Kbir, a Grand Harbour is egyszerű fordítás, és akkor már miért nem magyarra?? Sudika ^Messaġġ 2010. július 17., 21:24 (CEST)

Így már fogas kérdés. Az enwiki szócikke is ezt mondja: Grand Harbour (in Maltese: Il-Port il-Kbir) is a natural harbour on the island of Malta. De vajon mi az oka, hogy a Cartographia nem a hivatalos megnevezést használja? – Pagony^foxhole 2010. július 17., 21:30 (CEST)

 megjegyzés Máltán ugyebár hivatalos nyelv az angol is, s akkor a Grand Harbour elfogadható szerintem!– Istvánka ^posta 2010. július 17., 21:36 (CEST)

Ha a többiek is egyetértenek, akkor átírom angolra a cikkben. Sudika ^Messaġġ 2010. július 17., 21:40 (CEST)

Ellenvéleményt jelentenék be: a Cartographia atlaszai sajnos az utóbbi időben azt sem fordítják, aminek hosszú, bevett története van. Irányelveinkben az FNB állásfoglalásai a mérvadóak, ezeket pedig a CVA feltűnően sokszor nem követi (lustaságból?). Nem lehet rájuk támaszkodni átírásügyben sem, mert legtöbbnyire nem írnak át.

Más. Ennyire egyértelmű név esetén nincs mit gondolkodni a fordításon, legalábbis kétlem, hogy nagyon sokféleképpen lehetne megoldani a nagy kikötőt. ;) Zárójelben mindenképpen célszerű odaírni a név jelentését akkor is, ha elsődlegesen nem fordítjuk le. Ha viszont autentikus nevet hozunk, akkor igenis a máltai szerepeljen első helyen, tekintet nélkül arra, hogy azon kívül még mi számít hivatalosnak Máltán. Bennó^iroda 2010. július 21., 10:45 (CEST)

"görögkeleti" és "görög-keleti" és "görög keleti"

(áthozva a javaslatok kocsmafaláról)

Emberek! A sok "pravoszláv" elnevezést átjavítottam a helyes ortodoxra, de a még több "görög-keleti" és "görögkeleti" nevet mér nincs erőm manuálisan végigcsinálni. Nem lehetne, hogy valami hozzáértő robotmester ráálljon és megcsinálja? Nagyon sok tévhitre ad okot a "görögkeleti" és a "görög-keleti" és a "görög keleti" név, tehát NE használjuk őket. Ez az egyház sem nem görög, sem nem keleti, legalábbis nem az teljesen. Kb. mintha a katolikusokat hirtelen "latinnyugatiaknak" kezdenénk nevezni. Oké? – maxval 2010. július 18., 18:36 (CEST)

Ez a kérdés leginkább a helyesírási KF-re tartozik. L András^pankuš→ 2010. július 18., 18:41 (CEST)

Egyébként pedig nem biztos, hogy a szinonímákat javítgatni kéne, csak mert valakinek az egyik, míg a másiknak a másik tetszik. Ahogy az ortodox kereszténység cikkben vagyon: Az ortodoxia görög összetett szó, jelentése: igaz hit. Ennek tükörfordítása a szláv pravoszláv szó. Területi elterjedéséből adódóan szokás keleti kereszténységről beszélni. Magyar sajátosság a görögkeleti műszó. L András^pankuš→ 2010. július 18., 18:45 (CEST)

Részemről a Cvetajevában marad a pravoszláv, mert ott kizárólag erről van szó: ru:Русская православная церковь. – Pagony^foxhole 2010. július 18., 18:47 (CEST)

• Az egyház neve magyarul Orosz Ortodox Egyház.
• Keleti kereszténységről nem jó beszélni, két okból sem:
  • Bár tény hogy a katolicizmus eredetileg nyugati, az ortodoxia meg eredetileg keleti, ma már minden van mindenhol. Mondjuk amikor Jónás washingtoni érseket (az Amerikai Ortodox Egyház színamerikai származású vezetője) keleti-kereszténynek mondjuk, az azért kicsit humoros.
  • A keleti kereszténységnek csak az egyik ága az ortodoxia, van még két ága, melyet nem szokás magyarul ortodoxnak nevezni.

Közmondásos álszerénységemet leküzdve, ajánlom ezt: Apostoli egyházak és ezt: "Pravoszláv" – maxval 2010. július 18., 18:59 (CEST)

A Pravoszláv cikked eléggé szimplisztikus ennek fényében: Существуют несколько версий происхождения этнонима «славяне». Основными являются четыре: от слово (люди, говорящие «по-нашему», в отличие от немцев — "немые", т.е "не владеющие нашим языком", "чужие"); от индоевропейского корня *kleu- 'молва, известность' (ср. слава); от топонима, видимо, названия реки (ср. эпитет Днепра Славутич, реки Слуя, Слава, Славница в разных славянских землях); от корня *s-lau-os 'народ' (с индоевропейским «подвижным s»), ср. греч. λᾱός. Существует гипотеза[2], возводящая этноним славяне к слову человек: cьlovak>clovak>slovak. (ruwiki, Славяне) – Pagony^foxhole 2010. július 18., 19:14 (CEST)

Az a bizonyos írás is csak azért javasolja a szóhasználat ilyen rendezését, mert keveredésekre adhat okot. No de kérem... Ilyen alapon a fél szókészletet kidobhatjuk az ablakon. L András^pankuš→ 2010. július 18., 19:21 (CEST)

Természetesen igazad van a szó szoros értelmében. De ezek bevett és használt kifejezések. Nem lenne szerencsés kiirtani őket, már csak a nyelvi sokszínűség, a fogalmazás lehetséges könnyítése céljából sem. A keleti kereszténység a Keletrómai Birodalomban, a nyugati pedig a NYugatrómai Birodalomban alakult ki, ezért nevezik nevezik ilyen módon őket. A kelet-nyugat meghatározás már a nagy egyházszakadáskor sem volt igaz, mert már akkor is inkább észak-déli elkülönülés volt. Na és? (Nyugat-India meg nem Indiában van ) L András^pankuš→ 2010. július 18., 19:04 (CEST)

Én nem értek ehhez (sem), de jártamban-keltemben találkoztam a Miskolc-Diósgyőri Görög Katolikus Egyházközség és a A Miskolc-Görömbölyi Görög Katolikus Templom története honlapokkal. Magukat hívják görög katolikusnak!  … szalax ^vita 2010. július 18., 19:12 (CEST)

• A görögkatolikus és a görögkeleti nem teljesen ugyanaz, sőt. L András^pankuš→ 2010. július 18., 19:16 (CEST)

Szalax, a görögkatolikusnak SEMMI köze nincs az ortodoxhoz, maximum annyi, hogy a görögkatolikusok nagy többsége (de nem mind) ex-ortodox. – maxval 2010. július 18., 19:21 (CEST)

• Mondtam, hogy nem értek hozzá! :) :)  … szalax ^vita 2010. július 18., 19:22 (CEST)

Pagony, ez igaz, de a cikkem célja NEM a szláv szó elemzése, hanem annak bemutatása, hogy SEMMI köze a pravoszláv szóhoz. Ez pedig tény, s ezt senki nem tagadja. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Maxval (vitalap | szerkesztései)

Csupán a Pravoszláv cikkedet kommentáltam a citátummal. Az csak 1 feltételezés a min. 4 közül, hogy a szláv népnév a szlovo/szóból származna. – Pagony^foxhole 2010. július 18., 19:29 (CEST)

Akkor már csak az a kérdés marad fenn, hogy miért kellene kiirtani a többi változatot a cikkekből? Ezenkívül a SEMMI az erős túlzás, mert a szláv nyelvekben nevezik pravoszlávnak, amely megnevezésnek nincs köze az etnikumot jelző szláv szóhoz. Attól még szláv fogalom mindkettő. L András^pankuš→ 2010. július 18., 19:25 (CEST)

Szalax, a lényeg a következő: a görögkatoliusok azok a KATOLIKUSOK, akik a bizánci rítust használják. Az ortodoxokkal csak az a kapocs, hogy az ortodoxok nagy többsége (98-99 %) szintén a bizánci rítust használja. Azonban a hitelvek mások. Mint ahogy a latin rítusú ortodoxok (1-2 %) ugyanazt a latin rítust használja, mint a katolicizmus 98 %-a, de a hitelvek természetesen mások. Az ortodoxok az ortodox hitelveket vallják, a katolikusok meg a katolikus hitelveket. Az, hogy milyen rítust használnak, LÉNYEGTELEN a hitelvek szempontjából. – maxval 2010. július 18., 19:28 (CEST)

OK Maxval! Nemcsak nem értek hozzá, de el is néztem!  … szalax ^vita 2010. július 18., 19:34 (CEST)

LAndrás, szerintem azért kellene "kiirtani", mert a mainstream magyar teológia szó az ortodox, ráadásul a "görögkeleti" és a "pravoszláv" szavak zavart keltenek, mert sokan azt hiszik, hogy a görögkeleti egyenlő a görögkatolikussal, a pravoszláv meg vagy valamiféle szláv nép vagy pedig egy, az ortodoxtól különböző vallás. – maxval 2010. július 18., 19:30 (CEST)

No, épp ezt kérdeztem már fentebb is: miért indok az összetéveszthetőség vagy összekeverhetőség egy bevett szó erőszakos elhagyására? Az indiánok nem Indiában laknak, mégsem nevezzük amerikanóknak. A mongolok nem tatárok, falat pedig lehet a kínai császár ebédjének egy darabja is meg várostromkor kiadott utasítás is. Soroljam még? L András^pankuš→ 2010. július 18., 19:37 (CEST)

• Mert a szakszó az ortodox. S egyre terjed is. Ráadásul a magyarországi ortodoxok is inkább ezt használják. A románok és a konstantinápolyiak kizárólagosan csak az ortodoxot, az oroszok és a bolgárok többnyire (MAGYAR használatban), csak a magyarországi szerb egyház használja magyarul párhuzamosan és egyenrangúan a pravoszláv és az ortodox szót. – maxval 2010. július 18., 19:42 (CEST)

nem nagyon akarok beleszólni a dolgokba, én görögkeleti néven láttam inkább, bár nem tudom, hogy ez helyes-e. Mivel szláv vagyok én is pravoszlávot mondok egyébként :D Szajci ^pošta 2010. július 19., 15:31 (CEST)

• Látod, pont ez a gond, hogy "mivel szláv vagyok" az érved. Pedig a pravoszlávnak semmi köze a szlávhoz. A 15 elismert ortodox egyházból 5-nek a nyelve a görög, akkor ők "szlávok". Na és a grúz, az amerikai, a román és az albán egyház? Azok szlávok? :-) – maxval 2010. július 19., 17:07 (CEST)

Teljesen félremagyarázod szerintem: mivel szláv, nyilván hogy pravoszláv, mert csak a szlávok nevezik pravoszlávnak, hiszen mindkettő a szláv nyelvekben használt szavakból ered. Teljesen felesleges azon lovagolni, hogy nem ugyanabból származnak. A pravoszláv ugyanaz, mint az ortodox és slussz. Szerintem teljesen túlspanolod ezt a dolgot, csak mert úgy gondolod, hogy az ortodox az egyedül üdvözítő. Más meg nem így gondolja. L András^pankuš→ 2010. július 19., 18:13 (CEST)

Egyébként bocsi, nem érveltem, csak megjegyeztem :D Szajci ^pošta 2010. július 19., 19:37 (CEST)

 megjegyzés A témához kapcsolódóan volt egy Tudakozó-megkeresésünk: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-01-03#ortodox, pravoszláv, görögkatolikus, görögkeleti egyház esetleg van ott is kiegészítenivaló. Remélem, hogy az itt összegereblyézett információkkal gazdagulnak a megfelelő cikkek is. Karmela^üzenőlap 2010. július 19., 15:36 (CEST)

Nagyon határozottan ellene volnék a nyelvhasználat logikai alapú újraszervezésének. Amennyiben egy-egy terminus körül valódi félreértés támadhat, netán újabb korokban szokásos egyéb megkülönböztetés, akkor még csak-csak van értelme a distinkciónak (például hogy Burmát Mianmarozzuk vagy Mianmart Burmázzuk stb. ), de jelen esetben se félreértésre nem látszik okot adni a szinonimagazdagság, se a jelentésmező korlátozása nem tűnik meggyőzőnek.

Az illető egyházak megnevezésekor természetesen illik tiszteletben tartani az önmaguk által használt jelzőt, de ettől eltekintve, más cikkekben orosz vonatkozásban az ortodox/pravoszláv egyértelműen szabadon felcserélhetőek, egyéb vonatkozásban pedig az ortodox/görögkeleti is nyilván (az utóbbi egybeírandó)! Bennó^iroda 2010. július 21., 10:49 (CEST)

Tehát akkor nem gond, ha pl. a katolikusokat egy-egy cikkben pápistáknak, esetleg frank-latin szakadároknak nevezzük? Mindkét név létező: a "pápista" kedvelt református és anglikán elnevezés, a "frank-latin szakadár" meg gyakori az intranzigensebb lelkületű ortodox hitbuzgalmi irodalomban. – maxval 2010. július 21., 13:10 (CEST)

És a pravoszlávot melyik szakadár cég nevezi így, direkte pejoratív mellékzöngével? L András^pankuš→ 2010. július 21., 13:12 (CEST)

Bennó, még valami, miért írod azt, hogy "orosz vonatkozásban az ortodox/pravoszláv egyértelműen szabadon felcserélhetőek"? HA a logikádat követem, akkor miért CSAK orosz vonatkozásban? Hiszen pravoszláv=ortodox, csak a legtöbb ortodox nem használja a "pravoszláv" szót nem-szláv nyelven, mert egyes nyelveken - közöttük sajnos éppen magyarul is - félreértést kelt, mert a "szláv" népnévre enged asszociálni, ami súlyos tévedés és sértő, hiszen egy ortodox számára sértés, ha valaki az ortodoxiát valamiféle "szláv vallássá" akarja degradálni, miközben éppen az az ortodoxia lényege, hogy EGYETEMES és nem tartozik egyetlen kiválasztott néphez sem, ill. ha már kiválasztunk egy népet a sok közül, akkor NEM a szlávok tettek a legtöbbet az egyház terjesztéséért, hanem a zsidók és a görögök, az első szláv egyháztagok valamikor 500 évvel Jézus után lettek! Manapságban a világ 250 millió ortodoxából kb. 120-130 millió a szláv, azaz a fele nagyjából. Ami pedig a "görögkeleti" szót jelenti, ez egy katolikus indíttatású szó, ami bizony sértő. Magyarországon csak a szerb ortodoxok használják, történelmi okokból. Vegyük Jónás érseket (eredeti neve: James Paffhausen), aki az Amerikai Ortodox Egyház feje, aki nem szláv és nem görög származású a legcsekélyebb mértékben sem, angol származású a családja, eredetileg anglikán vallású, 19 évesen tért át az ortodoxiára, most akkor ő mi, "pravo szláv" vagy "görög keleti". A nagy keleti és görög és szláv Chicago városban született... – maxval 2010. július 21., 13:29 (CEST)

Tegye fel a kezét, aki James Paffhausent le akarta pravoszlávozni. Arról van szó, hogy a helyén használt pravoszláv és görögkeleti kifejezések irtását kérjük ki magunknak a magyar nyelv nevében. Pasztilla 2010. július 21., 14:03 (CEST)

"És a pravoszlávot melyik szakadár cég nevezi így, direkte pejoratív mellékzöngével?" - Pejoratívnak nem pejoratív, de félrevezető, mert 100 emberből 95 a szlávokra asszociál. Láttam én már cikket is arról, hogy pl. a "pravoszlávok maguk alá gyűrték az ortodoxokat Romániában". A cikk szerzője hallott az uniátus görögkatolikusokról, s sikerült a témát ily módon prezentálnia? Hát nem arra van a Wikipédia, hogy fogalmilag tiszta legyen és útmutatót nyújtson? Az angol Wikiben pl. mindig következetesen ortodox van írva. – maxval 2010. július 21., 13:32 (CEST)

Az még nem jutott eszedbe, hogy az ortodox szó ilyen használata esetleg az ortodox zsidók számára sérelmes? Netán a katolikusokra, akik nyilván nem értenek egyet az ortodoxia egyedüli igazságával? Az érmeknek általában két oldala van. Vagy ahogy az Extreme mondja, néha három (ahogy én látom, ahogy Te, meg ahogy a többiek). L András^pankuš→ 2010. július 21., 13:35 (CEST)

1. Az ortodox/katolikus elnevezés annyira átment a használatba, hogy maguk az egyházak is használják. Természetesen a katolikusok is ortodoxnak (igazhitűnek) vallják magukat, s az ortodoxok is katolikusnak (egyetemesnek), ezt mindenki tudja. Ennek ellenére elnevezésként, terminusként mindkét fél tudja, hogy mit jelent a katolikus és mit az ortodox, s így is használja. 2. A "zsidókérdés" irreveláns, mert nehéz egy keresztény irányzatot egy judaista irányzattal keverni. Amikor meg mégis kétely merül fel, hozzátesszük, hogy "ortodox keresztény" vagy "ortodox zsidó". 3. Ha már van probléma, akkor az, hogy az ortodoxokon kívül vannak más keleti egyházak is, melyek szintén ortodoxnak nevezik magukat. De ez egyre kevésbé probléma. Ráaádásul mindig lehet pontosítani, hogy "khalkedóni" / "diafizita", "nem-khalkedóni" / "miafizita", ill. "asszír" / "nesztoriánus". – maxval 2010. július 21., 13:48 (CEST)

• Na, kiugrott a nyúl a zsákból! "Tegye fel a kezét, aki James Paffhausent le akarta pravoszlávozni. Arról van szó, hogy a helyén használt pravoszláv és görögkeleti kifejezések irtását kérjük ki magunknak a magyar nyelv nevében." Na most, akkor kérdezem:
  • Mikor van "helyén" használva a "görögkeleti"?
  • Mikor van "helyén" használva a "pravoszláv"?

– maxval 2010. július 21., 14:33 (CEST)

Nem a jó zsákot figyelted, már harmadszor írtam ezt le. Kicsit vissza kellene rugaszkodnod a talajszintre, és akkor nem kellene ennyi mindent elmagyarázni arról, hogy mit hogy neveznek a nyelvhasználók. Helyén használt pravoszláv: azon orosz, szerb stb. ortodoxokról szólva, akiknek saját egyházuk saját nyelvű elnevezésében is szerepel a pravoszláv kifejezés. Helyén használt görögkeleti: a magyarországi ortodoxia – különösen történeti – vonatkozásai, a siklósi, mohácsi, grábóci, szentendrei stb. templomot – ahol még vannak – a hívek is görögkeleti templomnak hívják, egészen egyszerűen mert magyarul így van az ortodox, ha te nem is veszed tudomásul, és feltehetően széles e hazában nem mindenki értesült a magyarországi orosz ortodoxok állásfoglalásáról. Pasztilla 2010. július 21., 14:48 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) (Most már meghagyom, bár Pasztilla is kifejtette.) Nagyon egyszerű, bár szemmel láthatóan nem akarod megérteni. Azt hiszem, nem is kell külön kifejteni, magadtól is tudod. Egyébként pedig éppenséggel a görögkeleti akármelyik ortodoxra használható, mert teljesen mindegy, hogy Rómától nyugatra vagy északra, esetleg délre él, mindenki tudja, hogy a görögkeleti az nem görög+keleti. A pravoszlávot meg minden olyan szláv nyelvű területre és emberre lehet használni, amely nyelv maga is használja ezt a szót önmegjelölésként vagy a köznyelvében. L András^pankuš→ 2010. július 21., 14:49 (CEST)

Kieg: Ha már Pasztilla Szentendrét említette, hadd írjam ide: Szentendrén Görögkeleti Püspöki Templom van, amit helyben nevezünk szerb püspökségnek is. L András^pankuš→ 2010. július 21., 14:52 (CEST)

• Tehát azt akarod ezzel érzeltetni, hogy szerinted a "pravoszláv" szó jelentése "ortodox szláv", azaz nevezzük így a 15 egyházból a szláv nyelvűeket? Na, hát pont ez ellen harcolok! Pravoszláv=görögkeleti=ortodox, azaz a legnagyobb hiba éppen az lenne, ha pl. a pravoszlávot a szláv ortodoxokra használnánk, a nem-szláv ortodoxokra pedig nem. Ha így lenne, ezzel egyedülállóvá válná a világon a magyar nyelv, hiszen semmilyen más nyelvben sincs ilyen! Ahol használva van a "pravoszláv" szó, ott MINDIG mint az "ortodox" szó szinonímája van használva. Te ezzel ellentétben szeretnéd a "pravoszláv" szó jelentéstartományát mint az "ortodox" szó jelentéstartománya részét használatba dobni! Ez pedig szakszerűtlen és unenciklopédikus a lehető legteljesebb mértékben! – maxval 2010. július 21., 14:56 (CEST)

• • "Szentendrén Görögkeleti Püspöki Templom van, amit helyben nevezünk szerb püspökségnek is" - Igen, ezt is én mondtam. Ez így igaza, a magyarországi szerb ortodoxok az egyetlenek, melyek mind a mai napon használják aktívan a görögkeleti szót magyarul. Ennek oka nagyon egyszerű. Annak idején a Szerb Egyház volt az egyetlen bevett ortodox egyház Magyarországon, minden ortodox hívő kötelező jelleggel oda tartozott, s ők hivatalosan mint "görögkeleti" lettek bejegyezve - megjegyzem, ez akkoriban pozitív névnek számított, mert az akkori hivatalos katolikus elnevezés még durvább volt ("nem-egyesült keleti"), azaz ahhoz képest engedménynek számított, ez volt a "kisebbik rossz". S rajtuk ragadt a név. Sőt elterjedt az emberek között. Azonban azóta egy új tendencia jött elő: ne használjunk kizárólagosan katolikus alapú elnevezést (mert a "görögkeleti" szó katolikus szempontú és elfogult név!), hiszen miért kellene egy egyház elnevezésénél egy MÁSIK egyház véleményét előtérbe tolni? – maxval 2010. július 21., 15:03 (CEST)

Miért, a latin rítusú, vagy a római katolikus mitől kevésbé rossz. A magyarok pl. nem olaszok, mégis római katolikusok. Na bumm. Egyébként most, hogy fent elismerted a szerb ortodoxok görögkeleti nevének hivatalos voltát, még kevésbé értem, hogy a Szentendre cikkben meg a két meglévő szerb templomának a cikkében jó két éve miért ortodoxáltad át? L András^pankuš→ 2010. július 21., 15:07 (CEST)

A latin az egy rítus, az ortodoxoknál is előfordul. Így nem lehet sértő, mint ahogy pl. a bizánci vagy a keleti-szír rítus sem lehet az, mert ez a neve. De itt nem rítusokról beszélünk, hanem egyházak nevéről. A "római katolikus" nem sértő, mert TÉNYLEG Rómában van az egyház központja. De beszélünk "rómainyugati" egyházról? Ha Görögországban lenne az ortodoxok közponyja, akkor semmi gond nem lenne pl. a "görög ortodox" név, de ez a név már foglalt, ez azokat az ortodxokokat jelenti, ahol a görög a fő istentiszteleti nyelv (6 egyház ilyen a 15 közül). – maxval 2010. július 21., 15:23 (CEST)

Mostan bele tetszett pacsálni, mert történetesen az általunk rómainak nevezett egyház önmagát egyszerűen csak katolikus egyháznak nevezi, és van is olyan, aki ragaszkodik hozzá, hogy ne legyen jelző mellette. Ettől függetlenül a praktikus okokból elé szokjuk tenni a jelzőt, megkülönböztetendő a más jelentésben használt katolikus egyházaktól. Ez is kiváló példa arra, hogy az önelnevezést csak bizonyos határokig kell és érdemes tiszteletben tartani külső szemmel szemlélve. Bennó^iroda 2010. július 21., 15:53 (CEST)

Hát most úgy teszel, mintha nem tudnád: a görögkeletiek központi személye egykoron és először a konstantinápolyi pátriárka volt. A név innen ered. Az, hogy közben egyes részei önállódostak, illetve a bizánci egyházi központ szerepét a koraorosz időkben (Kijevi Nagyfejedelemség) átvette egy másik terület, az egy teljesen más kérdés – éppenséggel akkor lett pravoszláv. (Egyébként vajon római katolikus volt-e a nyugati ág, amikor a pápák Avignonban székeltek. Na ez egy érdekes kérdés.) L András^pankuš→ 2010. július 21., 15:30 (CEST)

"Mostan bele tetszett pacsálni, mert történetesen az általunk rómainak nevezett egyház önmagát egyszerűen csak katolikus egyháznak nevezi" - a katolikus egyház nem finnyás, nevezi ő magát sokféleképpen, "római katolikusnak" is, sőt még simán rómainak is. Még az sem gond, hogy néha a "római katolikus" mint a "keleti katolikus" ellentéte szerepel, néha meg mint az egész megnevezése. – maxval 2010. július 21., 17:09 (CEST)

"Hát most úgy teszel, mintha nem tudnád: a görögkeletiek központi személye egykoron és először a konstantinápolyi pátriárka volt. A név innen ered." - Nem, a név nem onnan ered, ráadásul a konstantinápolyi pátriárka csak a XI. századtól a tiszteletbeli első, s ez mindig csak tiszteletbeli elsőség volt, nem más, azaz központ sosem volt. – maxval 2010. július 21., 17:20 (CEST)

"Az, hogy közben egyes részei önállódostak, illetve a bizánci egyházi központ szerepét a koraorosz időkben (Kijevi Nagyfejedelemség) átvette egy másik terület, az egy teljesen más kérdés – éppenséggel akkor lett pravoszláv."

• 1. A kijeviek SOSEM vettek át semmit, a kijevi pátriárka jogutóda, a moszkvai pátriárka csak a XV. században lett független Konstantinápolytól, s akkor sem vette át a helyét, a konstantinápolyi p elsősége mindig, mind a mai napig megmaradt. Tehát ez az önállósodás alig 500 éve történt!
• 2. A "pravoszláv" szó a mai Bulgáriában és Macedóniában alakult ki, Cirill és Metód alkották meg, ezt találták ki az "ortodox" szó szláv fordításaként. Sosem jelentett mást, mint amit az ortodox szó, hanem annak semmi más mint fordítása. Ők még nem tudatták, hogy 1200 évvel később a magyar wikiszerkesztők új jelentést akarnak adni a szónak... :-)
• 3. Az első független szláv egyház a Bolgár Egyház volt a IX. században.
• 4. A mai 15 ortodox egyház közül NÉGY sosem szakadt el a Konstantinápolyi Egyháztól, mivel SOSEM állt hatalma alatt (közvetve sem): ezek az Alexandriai Ortodox Egyház, az Antiochiai Ortodox Egyház, a Jeruzsálemi Ortodox Egyház és a Ciprusi Ortodox Egyház.

– maxval 2010. július 21., 17:20 (CEST)

„Ők még nem tudhatták, hogy 1200 évvel később a magyar wikiszerkesztők új jelentést akarnak adni a szónak... :-)”

Lassan kidughatnád a fejed az elefántcsonttornyodból, és felcsaphatnál néhány – a te partikuláris értelmezésedtől távolodó, de az általános értelmezéshez közelítő – kézikönyvet, mondjuk értelmező szótárt, általános lexikont, egyebeket, mielőtt bennünket vádolsz meg a magyar nyelv és szavai jelentéstani reformálásával. A pravoszláv definíciója már Bakos Ferencnél is ’görögkeleti vallású; szláv ortodox’. Pasztilla 2010. július 21., 18:16 (CEST)

Látom, hogy Bakos Ferenc egy hatalmas tévhitet terjesztett ezek szerint. SZLÁV ORTODOX??? Megáll az eszem. Ki találta ki ezt a butaságot, ki terjesztette el? – maxval 2010. július 21., 18:22 (CEST)

Ez itt egy enciklopédia, ahogyan fentebb erre már Te is hivatkoztál. Az pedig forrásból dolgozik. A magyar források ezeket a fogalmakat nem úgy használják, ahogyan itt bevezetni szeretnéd. Ennyi. Az a feltételezés, hogy a források tévednek, nem enciklopédikus tartalom. L András^pankuš→ 2010. július 21., 20:59 (CEST)

Megértettem: a témában a vezérlő forrásunk Bakos Ferenc, megtámogatva Pagony szerkesztőszakértő határozott véleménye által. Egy Bakos értéke önmagában egy kiloforrás, azaz legalább 1001 más forrás kell, hogy ne kelljen figyelembe venni Bakost. Az 1001-es szám viszont már a mesék területére visz el minket, így a legjobb, ha ágyba bújunk és álmodunk egy jobb, tartalmilag és fogalmilag tiszta enciklopédiáról. Itt a vége, fuss el véle, kis szibériai höszki. Aki nem hiszi, járjon utána! S szerencsétek, hogy elefántnak szolítottatok, mert így megyek is visza a tornyomba! Szép álmokat! – maxval 2010. július 21., 21:10 (CEST)