Baháolláh

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bahá’u’lláh szócikkből átirányítva)
Baháolláh

Baháolláh[1] (arabul és perzsául: بهاء الله - Bahā’ Allāh/Bahâ’ollâh) (Perzsia, Teherán, 1817. november 12.Oszmán Birodalom, Akko, 1892. május 29.) a bahái hit alapítója volt. Eredetileg a Mirzá Hoszajn-Ali (perzsául: میرزا حسینعلی – Mirzâ Ḥosayn-ʿAli) nevet viselte.

Követői szerint Baháolláh Isten azon küldötte, kinek eljövetelét minden nagy vallás megjövendölte. A baháisták szerint ő a keresztény vallásban megjövendölt „Atya dicsőségében visszatért Fiú”, a zsidó vallás szerinti „Seregek Ura”, a muzulmánok vallás szerinti mahdi, a zoroasztriánusoknak „a Világmegváltó Bahrám sah”, a buddhistáknak „az egyetemes emberiség Buddhája, a Maitreya Buddha”, a hinduknak „Krisna szeplőtelen manifesztációja”.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Baháolláh a perzsa Teheránban született, nemesi családban. Apja a sah udvarában volt miniszter. Gyermekkorában a többi fiatal nemeshez hasonlóan elsajátította az iszlám fő tanításait, Irán irodalmát és költészetét, és a kalligráfiát. A kor szokásaihoz híven korán nősült, felesége nagyon gazdag családból származott. Mindketten a szegények szükségleteit és a szenvedések enyhítését tartották az egyik legfontosabb feladatuknak, így a kor emberei a „a szegények anyja és apja” névvel illették őket.[2] Apja halála után felajánlották neki a miniszteri posztot, de ő visszautasította.

1844-ben a Báb bejelentette küldetését, miszerint ő az iszlámban megjövendölt Megígért (mahdi / Qá’im), akinek célja felkészíteni az embereket, hogy felismerjék egy nálánál is nagyobb tanító küszöbön álló eljövetelét, aki elhozza az emberiség egységét és békéjét. Három hónappal ezután, Baháolláh kezébe került a Báb által írt tekercs, melynek elolvasása után, huszonhét évesen Báb követőjévé vált és elkezdte hirdetni a Báb tanait. Bár Bábbal sohasem találkozott személyesen, számos levelet írtak egymásnak.

A Báb mozgalmának gyors terjedése felkeltette a papság és a kormány ellenszenvét.[3] Baháolláht is többször megverték és elfogták. A feljegyzések szerint, mikor egyszer Teheránban letartóztatták és a tömeg kövekkel kezdte dobálni a börtönbe vezető úton, és egy öregasszony nem bírta utolérni a menetelőket, így szólt letartóztatóihoz: „Ne engedjétek – mondta –, hogy ez az öregasszony kiábránduljon. Ne tagadjátok meg tőle azt, ami számára Isten előtti dicséretes cselekedet”[4]

Nemesi származása miatt Baháolláhnak 1852-ig nem esett nagyobb bántódása, de ekkor a Báb kivégzésébe beleörült két tanítvány merényletet kísérelt meg a sah ellen, mely az üldözés nagyobb hullámát indította meg. Baháolláht is bebörtönözték. A börtön, amelybe más bábistákkal együtt bezárták, eredetileg a város egyik, nyilvános fürdőjének vízgyűjtő ciszternája, Szejáh Csál néven ismeretes, „Fekete verem” volt. Itt Baháolláhot kalodába tették és láncra verték. A börtön szörnyű körülményei között rabtársainak a következő imát tanította énekelni:[5] „Nem kívánok én mást, csak Istent, bizony Ő a Mindeneket Segítő!”, és egy másik sor így válaszolt: „Benne bízzon minden igaz szívű.” [6]

Az Isteni Kinyilatkoztatás [szerkesztés]

Baháolláh a börtönben élte meg az első isteni kinyilatkoztatást: „Egy éjszaka álmomban ezen magasztos szavak hallatszottak mindenfelől: »Bizony, győzedelmessé teszünk Téged saját Magad és Tollad által. Ne siránkozz amiatt, mi Reád méretett, és ne félj, mert biztonságban vagy. Isten hamarosan Néked adja a föld kincseit – azon személyeket, kik segédkezni fognak Néked, önnön Magadon és Neveden keresztül, mely által Isten megélesztette azok szívéi, kik felismerték Őt.«”[7]

Baháolláh négy hónap fogság után szabadult a börtönből, még mindig tárgyalás és perfelvétel nélkül. Teljes vagyonát elkobozván, azonnali hatállyal száműzték szülőföldjéről.

Iraki száműzetés [szerkesztés]

Baháolláh 1853. április 8-án érkezett meg Bagdadba. Testvére, Mirzá Jahjá – aki szerette volna maga irányítani a Báb tanítványait – szakadást idézett elő a száműzöttek között. Baháolláh nem akart a széthúzás okozójává válni, így a kurdisztáni hegyekbe vonult, hogy remeteként éljen. Mikor családja tudomást szerzett Baháolláh tartózkodási helyéről, követet küldtek hozzá, könyörögve, hogy térjen haza, amit ő meg is tett és 1856. március 19-én visszatért Bagdadba. A kurd misztikusok és vallási vezetők, akik ismerték Baháolláhot hegyekben töltött éveiből, utánazarándokoltak Bagdadba. A következő években számos követő csatlakozott hozzá, volt köztük zsidó, keresztény és muszlim egyaránt.[8]

A Bagdadban töltött évek alatt számos művet írt. A bizonyosság könyve című teológiai művet két nap és két éjszaka alatt írta. Ugyancsak ezekben az években írta a Rejtett szavak és A hét völgy misztikus alkotást, melyet a szúfik kérdéseire nyilatkoztatott ki.

A perzsa konzul rémületére, aki azt hitte, hogy a Báb tanításai elfelejtődnek, a száműzöttek közössége fokozatosan a tartományi főváros tiszteletnek örvendő és befolyásos csoportjává lett. Mivel a síita iszlám számos szent helye Bagdad közelében található, a Perzsiából érkező zarándokok kedvező körülmények között találkozhattak a közösség vezetőjével, Baháolláhval.[9] Így a bagdadi perzsa konzul az oszmán kormányhoz fordult, hogy távolítsa el őt a városból. A szultán elrendelte Baháolláh átköltöztetését Konstantinápolyba. Mikor a bagdadi emberek tudomására jutott Baháolláh száműzetése, százával lepték el a város utcáit, tiltakozva a szultán döntése ellen.[10] Mielőtt elhagyta volna Bagdadot, a városon kívül a Ridván kertben 1863. április 21-től május 2-ig tizenkét napot töltött, melynek során a tartomány kormányzója és számos előkelő vett búcsút tőle. Követői egy csoportjának kijelentette, hogy ő az akit Báb megjövendölt: „Akit Isten ki fog nyilvánítani”. Később ez a tizenkét napos időszak Ridván (ejtsd: rezván) ünnep névén vált ismeretessé, amelyről minden évben megemlékeznek a baháik.

Törökországi száműzetés [szerkesztés]

Baháolláh követői a drinápolyi tartózkodás alatt. Fia, Abdolbahá az első sorban a harmadik balról

Konstantinápolyban a perzsa nagykövet ármánykodása következtében alig négy hónap eltelte után Baháolláht azzal vádolták, hogy nem tiszteli a törvényeket és az Oszmán Birodalom felbomlasztására törekszik. Mindezért, a szultán parancsára Baháolláht és családját Drinápolyba (Edirne) száműzték. Az út egy zord tél közepén 1863. december 1-től december 12-ig tartott.

Ötéves drinápolyi tartózkodása során, Baháolláh formálisan is bejelentette küldetését: számos levelet írt a világ uralkodóinak, felkérve őket küldetésének elfogadására, hadseregük csökkentésére és a világbéke előmozdításra. Levelet írt többek közt III. Napóleon francia császárnak, I. Vilmos porosz királynak, Ferenc Józsefnek és IX. Piusz pápának is. Drinápolyi korszaka alatt vált ismerté és elfogadottá a Alláh'u'abhá (Isten a legdicsőbb) köszönési forma, és ettől kezdve hívták Baháolláh követőit bahái hitűeknek.

Öccse, Mirzá Jahjá féltékenységből megpróbálta mérgezni Baháolláht.[11] Öccse és a perzsa konzul hamis jelentéseket küldtek Konstantinápolyba, miszerint Baháolláh összeesküvést sző az Oszmán Birodalom ellen. Az edirnei kormányzó és a városi hatóságok számos alkalommal megvédték a fogoly ártatlanságát, de az oszmán hatóságok végül döntöttek a további száműzetésről.

Száműzetésben a Szentföldön [szerkesztés]

Az akkoi börtön, ahol Baháolláh kilenc évig élt

Drinápolyból Gallipoliba szállították Baháolláht és követőit, ahol tudatták velük, hogy – Mirzá Jahjá és három társa kivételével, akiket Ciprusra száműztek – az akkói börtönbe kerülnek.[12] A börtönig hajóval tették meg az utat.

Baháolláh és hívei 1868. augusztus 31-én értek Akkoba, ahol kövekkel dobálózó, ellenséges tömeg fogadta őket. A város mecsetének lépcsőjéről felolvasták az életfogytiglani száműzetés elrendelését. Ez az parancs, amely a szultántól származott, szigorú elzárásra ítélte Baháolláhot és híveit. A vezetőt egy földes börtöncellába vetették, elkülönítve híveitől, akiket egy közeli cellában zsúfoltak össze.[13]

A börtönparancsnok és a városi hatóságok, meggyőződvén Baháolláh ártatlanságáról és küldetésének magasztosságáról, fokozatosan lazítottak a foglyok életkörülményein. Kilenc év után - a szultán parancsa ellenére - a kiengedték a börtön falai közül. Fia, Abdolbahá házat bérelt a városon kívül atyjának. Majd két év után kibérelte a tágas Bahjí udvarházat Akkoban. Itt töltötte hátralevő életének tizenhárom évét, melyeket az írásnak és látogatók fogadásának szentelt. Baháolláh 1892. május 29-én halt meg, Akkóban.

Tanításai [szerkesztés]

Bahá’u’lláh útlevele 1853-ból

A vallásokról [szerkesztés]

Baháolláh kritizálta a szervezett vallásokat amelyek korlátokat állítottak, történelem folyamán, az emberiség és Isten Kinyilatkoztatásai közé. Egy üzenetében, melyet az összes vallás papjához intézett, Baháolláh figyelmezteti őket arra a felelősségre, amit olyan gondatlanul magukra ruháztak a történelem folyamán:

„Olyanok vagytok, mint a forrás. Ha megváltozik, vele együtt változnak azok a patakok is, melyek belőle erednek. Féljétek Istent és számláltassatok az istenfélők közé. Hasonlóképpen, ha megromlik az ember szíve, elsorvadnak a végtagjai is. Vagy miként a fa, melynek, ha gyökere elszárad, ágai, sarai, levelei és gyümölcsei is mind fonnyadnak.”[14]

Világbéke [szerkesztés]

Baháolláh nemcsak híveinek hirdette a világbéke gondolatát, számos levelet küldött szét a világban, az uralkodók és főpapok részére. Így gondolkodott erről:

El kell jönnie az időnek, mikor mindenki rádöbben egy, az egész emberiséget magában foglaló hatalmas gyűlés megtartásának szükségességére. Ott részt kell vegyenek a Föld uralkodói és királyai, és a tárgyalásokban jelen lévén meg kell fontolják azon utakat s módozatokat, melyek megteremtik a világ Nagy Békéjének alapját. Egy ilyen béke megkívánja, hogy a Föld népeinek nyugalma érdekében a Nagyhatalmak tökéletesen béküljenek ki egymással. Ha bármely király fegyvert emel egy másikra, mindnek egységesen kell fellépnie ellene, és megakadályoznia ebben. Ha ez beteljesíttetik, a világ nemzeteinek nem lesz többé szükségük fegyverekre, csak annyira, amennyi birodalmaik megvédéséhez és a belső nyugalom fenntartásához szükségeltetik … Közeleg a nap, mikor a világ minden népe elfogad majd egy egyetemes nyelvet és egy közös írást. Mikor az bekövetkezik, bármilyen városba utazzék is valaki, olyan lesz az, mintha hazaérkeznék … Az ma az igazi ember, aki magát az emberi faj szolgálatának szenteli … Ne azzal büszkélkedjék, hogy szereti országát, hanem azzal, hogy az egész világot. A Föld egy ország, s az emberiség a polgárai.”[15]

Magyarul megjelent művek [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. A név gyakran előfordul a szakirodalomban is a Bahá'u'lláh vegyes átírású formában, mi a WP:ÚJPERZSA alapján hozzuk, szabatos iráni átírással.
  2. Mary Perkins – Philip Hainsworth: A bahá’í hit, pp. 26.
  3. Magyar Hírlap: Tárcza. Persia műveltségi történetéhez 1852. október 27. címlap
  4. Nabíl-i-A’zam: The Dawn Breakers. Bahá’í Publishing Trust of England, Oakham, 1975, pp. 19
  5. Iszlám országokban az imákat nem mondják, hanem énekelik.
  6. Bahá’u’lláh: Epistle to the Son of the Wolf. Bahá’í Publishing Trust, Wilmette, Illinois (USA), 1979, pp. 141.
  7. Bahá’u’lláh: Epistle to the Sort of the Wolf 33, (Wilmette, Ill., USA, Bahá’í Publishing Trust, 1979), 21. old.
  8. Mary Perkins – Philip Hainsworth: A bahá’í hit. pp. 31
  9. Bahá’u’lláh. Magyarországi Bahá’í Közősség Országos Szellemi Tanácsa, Budapest, 1992 ISBN 963 85083 6 X pp. 12-19
  10. Uo. pp. 32
  11. Uo. pp.33
  12. Akkó börtönváros volt a Török Birodalomban, ahová a legelvetemültebb bűnözőket zárták.
  13. Uo. pp. 35.
  14. Shoghi Effendi The Promised Day is Come (Wilmette, Ill., USA, Bahá’í Publishing Trust, 1980) pp.83.
  15. Tablets of Bahá’u’lláh Revealed After the Kitáb-i-Aqdas (Haifa, Bahá’í World Centre, 1982) pp. 165–167.

Irodalom [szerkesztés]

  • Mary Perkins – Philip Hainsworth: A bahá’í hit. Gondolat Kiadó, Budapest, 1992. ISBN 963-282-668-X
  • Bahá’u’lláh. Összeállította: Bahá'í Nemzetközi Közösség Információs Irodája New York; Kiadó: Magyarországi Bahá’í Közösség Országos Szellemi Tanácsa, Budapest, 1992. ISBN 963-85033-6-X

További információk [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baháolláh témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Baháolláh témában.

Magyar oldalak:

Más nyelvű oldalak: