Bahá’u’lláh
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Bahá’u’lláh (ba-haa-ol-laa arabul: بهاء الله „Isten Dicsősége”) (1817. november 12. – 1892. május 29.), születési neve Bahá’u’lláh Mírzá Husayn Alí perzsául:میرزا حسینعلی, a Bahá’í hit alapítója volt.
Követői szerint Bahá’u’lláh Isten azon küldötte, kinek eljövetelét minden nagy vallás megjövendölte. A bahá’í hitűek szerint Ő a keresztény vallásban megjövendölt „Atya dicsőségében visszatért Fiú”, a zsidó vallás szerinti „Seregek Ura”, a muzulmánok vallás szerti „az Ítélet Napja, Isten Napja”, a zoroasztriánusoknak „a Világmegváltó Sah Bahram”, a buddhistáknak „az Egyetemes Emberiség Buddhája, a Maitreya Buddha”, a hinduknak „Krisna Szeplőtelen Manifesztációja”.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
| Központi személyek | |
|
Bahá’u’lláh |
|
| Bahá’í Szent Iratok | |
| Kitáb-i-Aqdas · Kitáb-i-Íqán |
|
| Intézmények | |
|
Bahá’í adminisztráció |
|
| Történelem | |
|
A bahá’í hit története · Bahá’í idővonal |
|
| Fontos alakok | |
|
Shoghi Effendi |
|
| Lásd még | |
|
Szimbólumok · Bahá’í törvények |
Bahá’u’lláh az Iráni Teheránban született, nemesi családban. Apja a sah udvarában volt miniszter. Gyermekkorában a többi fiatal nemeshez hasonlóan elsajátította az iszlám fő tanításait, Irán irodalmát és költészetét, és a kalligráfiát.
A kor szokásaihoz híven korán nősült, felesége nagyon gazdag családból származott. Mindketten a szegények szükségleteit és a szenvedések enyhítését tartották az egyik legfontosabb feladatuknak, így a kor emberei a „a szegények anyja és apja” névvel illették őket.[1] Apja halála után felajánlották neki a miniszteri posztot de ő visszautasította.
1844 nyarán, három hónappal azután, hogy Báb bejelentette küldetését, Bahá’u’lláh kezébe került egy a Báb által írt tekercs. A tekercs elolvasása után, huszonhét évesen, Báb követőjévé vált. Bár Bábbal sohasem találkozott személyesen, számos levelet írtak egymásnak. Bábhoz hasonlóan Bahá’u’lláh is üldözött lett, számtalanszor megverték, üldözték és bebörtönözték. A feljegyzések szerint, mikor egyszer Teheránban letartóztatták és a tömeg kövekkel kezdte dobálni a börtönbe vezető úton, és egy öregasszony nem bírta utolérni a menetelő tömeget, Bahá’u’lláh így szólt letartóztatóihoz: „Ne engedjétek – mondta –, hogy ez az öregasszony kiábránduljon. Ne tagadjátok meg tőle azt, ami számára Isten előtti dicséretes cselekedet”[2] A börtön amelybe, más bábi követőkkel együtt bezárták, eredetileg a város egyik, nyilvános fürdőjének vízgyűjtő ciszternája, Síyáh-Chál néven ismeretes, „Fekete verem” volt. Itt Bahá’u’lláhot kalodába tették és láncra verték. A börtönben töltött idő alatt egész nap a következő imát énekelte: [3] „Nem kívánok én mást, csak Istent, bizony Ő a Mindeneket Segítő!”, és egy másik sor így válaszolt: „Benne bízzon minden igaz szívű” [4]
Bahá’u’lláh négy hónap fogság után szabadult a börtönből.
[szerkesztés] Az Isteni Kinyilatkoztatás
Bahá’u’lláh a börtönben élte meg az első isteni kinyilatkoztatást: „Egy éjszaka álmomban ezen magasztos szavak hallatszottak mindenfelől: »Bizony, győzedelmessé teszünk Téged saját Magad és Tollad által. Ne siránkozz amiatt, mi Reád méretett, és ne félj, mert biztonságban vagy. Isten hamarosan Néked adja a föld kincseit – azon személyeket, kik segédkezni fognak Néked, önnön Magadon és Neveden keresztül, mely által Isten megélesztette azok szívéi, kik felismerték Őt.«”[5]
[szerkesztés] Iraki száműzetés
Bahá’u’lláh 1853. április 8-án érkezett meg Bagdadba. Életének elkövetkező tíz évét Irakban töltötte. Innen, Báb testvérével való vitája után – aki szerette volna maga folytatni a Báb tevékenységét – Bahá’u’lláh a kurdisztáni hegyekbe vonult, hogy remeteként éljen. Mikor családja tudomást szerzett Bahá’u’lláh tartózkodásának a helyéről, követet küldtek hozzá, könyörögve, hogy térjen haza, amit ő meg is tett és 1856. március 19-én visszatért Bagdadba.
A kurd misztikusok és vallási vezetők, akik ismerték Bahá’u’lláhot hegyekben töltött éveiből, utánazarándokoltak Bagdadba. A következő években számos követő csatlakozott hozzá, volt köztük zsidó, keresztény és muszlim egyaránt.[6]
A Bagdadban töltött évek alatt számos művet írt. A bizonyosság könyve című teológiai művet két nap és két éjszaka alatt írta. Ugyancsak ezekben az években írta a Rejtett szavak és a Hét völgy misztikus alkotást, melyet a szúfik kérdéseire nyilatkoztatott ki. Mindeközben egyre több ellenséget is szerzett magának: a bagdadi perzsa konzul,a török kormányhoz fordult, hogy távolítsa el a városból. A török szultán elrendelte Bahá’u’lláh átköltöztetését Konstantinápolyba. Mikor a bagdadi emberek tudomására jutott Bahá’u’lláh száműzetése százával lepték el a város utcáit, tiltakozva a szultán döntése ellen.[7] Mielőtt elhagyta volna Bagdadot, a városon kívül a Ridván kertben, követői egy csoportjának kijelentette, hogy Ő az akit Báb megjövendölt: „Akit Isten ki fog nyilvánítani”. A nyilvános kinyilatkoztatás tizenkét nepig tartott, 1863. április 21-étől május 2-áig. Később ez az időszak Ridván (ejtsd: Rezván) ünnep névén vált ismeretessé, amelyről minden évben megemlékeznek a bahá’í hitűek.
[szerkesztés] Törökországi száműzetés
Konstantinápolyban alig négy hónap eltelte után Bahá’u’lláhot azzal vádolták, hogy nem tiszteli a török törvényeket és a Török Birodalom felbomlasztására törekszik. Mindezért, a szultán parancsára Bahá’u’lláhot és családját Drinápolyba (Edirne) szállították. Öt évet töltött itt. Itt történt, hogy öccse, Mirzá Yahyá féltékenységből megpróbálta mérgezni Bahá’u’lláhot.[8]
Drinápolyi tartózkodása alatt, Bahá’u’lláh formálisan is bejelentette küldetését a világ uralkodóinak és vallási vezetőinek: számos levelet írt a világ uralkodóinak felkérve őket a világbéke előmozdításra. Levelet írt többek közt: III. Napóleonnak, I. Vilmos porosz királynak, Ferenc Józsefnek de IX. Piusz pápának is.
Drinápolyi korszaka alatt vált ismerté és elfogadottá a ‘Alláh-u-Abdhá (Isten a legdicsőbb) köszönési forma, és ettől kezdve hívtak Bahá’u’lláh követőit bahá’íoknak.
Nemsokára azonban Drinápolyból is száműzték Bahá’u’lláhot.
[szerkesztés] Száműzetésben a Szentföldön
Drinápolyból Gallipolba szállították Bahá’u’lláhot és követőit, ahol tudatták velük, hogy Bahá’u’lláh és követői – négy tag kivételével akiket Ciprusra száműztek – az akkói börtönbe kerülnek.[9] A börtönig hajóval tették meg az utat.
Bahá’u’lláh és hívei 1868. augusztus 31-én értek Akkóba, ahol kövekkel dobálózó, ellenséges tömeg fogadta őket. A város mecsetének lépcsőjéről felolvasták az életfogytiglani száműzetés elrendelését. Ez az elrendelés, amely a szultántól származott, szigorú elzárásra ítélte Bahá’u’lláhot és híveit. Bahá’u’lláhot egy földes börtöncellába vetették, elkülönítve híveitől, akiket egy közeli cellában zsúfoltak össze.[10]
Kilenc év elteltével, a börtönparancsnok és a városi hatóságok, meggyőződvén Bahá’u’lláh ártatlanságáról és küldetésének magasztosságáról, kiengedték a börtön falai közül. Fia ‘Abdul’l-Bahá házat bérelt a városon kívül atyjának. Itt töltötte Bahá’u’lláh hátralevő életének tizenhárom évét, melyeket kizárólagosan írásnak szentelte. Látogatókat is csak nagyon ritkán fogadott.
Bahá’u’lláh 1892. május 29-én halt meg, Akkóban.
[szerkesztés] Tanításai
[szerkesztés] A vallásokról
Bahá’u’lláh kritizálta a szervezett vallásokat amelyek korlátokat állítottak, történelem folyamán, az emberiség és Isten Kinyilatkoztatásai közé. Egy Üzenetében, melyet az összes vallás papjához intézett, Bahá’u’lláh figyelmezteti őket arra a felelősségre, amit olyan gondatlanul magukra ruháztak a történelem folyamán:
- „Olyanok vagytok, mint a forrás. Ha megváltozik, vele együtt változnak azok a patakok is, melyek belőle erednek. Féljétek Istent és számláltassatok az istenfélők közé. Hasonlóképpen, ha megromlik az ember szíve, elsorvadnak a végtagjai is. Vagy miként a fa, melynek, ha gyökere elszárad, ágai, sarai, levelei és gyümölcsei is mind fonnyadnak.”[11]
[szerkesztés] Világbéke
Bahá’u’lláh nemcsak híveinek hirdette a világbéke gondolatát, számos levelet küldött szét a világban, az uralkodók és főpapok részére. Így gondolkodott erről:
- „El kell jöjjön az idő, mikor mindenki rádöbben egy. az egész emberiséget magában foglaló hatalmas gyűlés megtartásának szükségességére. Ott részt kell vegyenek a Föld uralkodói és királyai, és a tárgyalásokban jelen lévén meg kell fontolják azon utakat s módozatokat, melyek megteremtik a világ Nagy Békéjének alapját. Egy ilyen béke megkívánja, hogy a Föld népeinek nyugalma érdekében a Nagyhatalmak tökéletesen béküljenek ki egymással. Ha bármely király fegyvert emel egy másikra, mindnek egységesen kell fellépnie ellene, és megakadályoznia ebben. Ha ez beteljesíttetik, a világ nemzeteinek nem lesz többé szükségük fegyverekre, csak annyira, amennyi birodalmaik megvédéséhez és a belső nyugalom fenntartásához szükségeltetik … Közeleg a nap, mikor a világ minden népe elfogad majd egy egyetemes nyelvet és egy közös írást. Mikor az bekövetkezik, bármilyen városba utazzék is valaki, olyan lesz az, mintha hazaérkeznék … Az ma az igazi ember, aki magát az emberi faj szolgálatának szenteli … Ne azzal büszkélkedjék, hogy szereti országát, hanem azzal, hogy az egész világot. A Föld egy ország, s az emberiség a polgárai.”[12]
[szerkesztés] Magyarul megjelent művek
- Rejtett szavak. Erkölcsi aforizmák rövid versekben. Kiadó: Ausztriai Bahá’íok Országos Szellemi Tanácsa 1991. ISBN 963-85033-2-7
- Szemelvények Bahá’u’lláh írásaiból. Kiadja a Magyarországi Bahá’í Közösség ISBN 963-85033-3-5
- A Hét Völgy és a Négy Völgy Kiadja a Magyarországi Bahá’í Közösség Országos Szellemi Tanácsa ISBN 963-03-6188-4
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Mary Perkins – Philip Hainsworth: A bahá’í hit, pp. 26.
- ^ Nabíl-i-A’zam:The Dawn Breakers. Bahá’í Publishing Trust of England, Oakham, 1975, pp. 19
- ^ Iszlám országokban az imákat nem mondják, hanem énekelik.
- ^ Bahá’u’lláh:Epistle to the Son of the Wolf. Bahaá’í Publishing Trust, Wilmette, Illinois (USA), 1979, pp. 141.
- ^ Bahá’u’lláh: Epistle to the Sort of the Wolf 33, (Wilmette, Ill., USA, Bahá’í Publishing Trust, 1979), 21. old.
- ^ Mary Perkins – Philip Hainsworth: A bahá’í hit. pp. 31
- ^ Uo. pp. 32
- ^ Uo. pp.33
- ^ Akkó börtönváros volt a Török Birodalomban, ahová a legelvetemültebb bűnözőket zárták.
- ^ Uo. pp. 35.
- ^ Shoghi Effendi The Promised Day is Come (Wilmette, Ill., USA, Bahá’í Publishing Trust, 1980) pp.83.
- ^ Tablets of Bahá’u’lláh Revealed After the Kitáb-i-Aqdas (Haifa, Bahá’í World Centre, 1982) pp. 165–167.
[szerkesztés] Irodalom
- Mary Perkins – Philip Hainsworth: A bahá’í hit; Gondolat Kiadó 1992. ISBN 963282668X
- Bahá’u’lláh; szerk. Nemzetközi Közösség Információs Irodája New York; Kiadó: Magyarországi Bahá’í Közösség Országos Szellemi Tanácsa; ISBN 963-85033-6-X
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Magyar oldalak:
Más nyelvű oldalak:
- Bahá’u’lláh életéről (angol)
- *Bahá’u’lláh: Manifestation of God, biography from bahai.org
- A Brief Biography of Baha’u’llah, from University of Michigan Department of History.
- Materials for the Study of the Babi Religion, by E. G. Browne
- The Works of Bahá’u’lláh, Writings of Bahá’u’lláh in English, Persian and Arabic
- Bahá’u’lláh’s official Iranian passport dated January 12, 1853 – See the English translation here
- Baha’u’llah A web site on the life and teachings of Bahá’u’lláh. Includes a history and selected Writings.
