Ugrás a tartalomhoz

Védfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen B36Bot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 3., 14:53-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (turisztikai régió/régió paraméter eltávolítása a Szlovák település infoboxból (WP:BÜ) AWB)
Védfalu (Vydrník)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásPoprádi
Rangközség
Első írásos említés1294
PolgármesterPeter Slobodník
Irányítószám059 14
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámPP
Népesség
Teljes népesség1288 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség219 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság601 m
Terület4,96 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 00′ 04″, k. h. 20° 24′ 15″49.001111°N 20.404167°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 04″, k. h. 20° 24′ 15″49.001111°N 20.404167°E
Védfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Védfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Védfalu (1899-ig Vidernik, szlovákul: Vydrník, németül: Eimerau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban. 2011-ben 1088 lakosából 979 szlovák és 96 roma volt.

Fekvése

Poprádtól 12 km-re délkeletre fekszik.

Története

1294-ben "Wydernik" néven említik először. Neve a szláv vydrnik (= vidra) főnévből származik. 1326-ban "Wedrenick" néven említik. Kezdetben a savniki ciszterci apátság birtoka volt. 1530 és 1696 között Lőcse városának zálogbirtoka. 1787-ben 32 házában 221 lakos élt. 1828-ban 37 háza és 279 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1868-ban itt kelt 21 szepesi falu petíciója a magyar nemzetgyűlésnek. 1840-ben ásványvízforrásain fürdőt létesítettek. A faluban fűrészüzem működött.

Vályi András szerint " VIDERNIK. Vidrig. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Skavnikhoz nem meszsze; határja néhol sovány."[2]

Fényes Elek szerint " Vidernik, Szepes v. tót f. ut. p. Horkához 1/2 órányira. 279 r. kath., paroch. templommal. F. u. a szepesi püspök."[3]

1910-ben 371, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott. Lakói közül sokan Szvit és Poprád ipari üzemeiben dolgoztak.

2001-ben 897 lakosából 867 szlovák volt.

Nevezetességei

Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére szentelt klasszicista római katolikus temploma 1799 és 1801 között épült a korábbi 13. századból származó gótikus templom helyén. Egy 18. századi kelyhet őriz.

További információk

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.