Védfalu
Védfalu (Vydrník) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Poprádi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1294 |
Polgármester | Peter Slobodník |
Irányítószám | 059 14 |
Körzethívószám | 052 |
Forgalmi rendszám | PP |
Népesség | |
Teljes népesség | 1288 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 219 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 601 m |
Terület | 4,96 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 00′ 04″, k. h. 20° 24′ 15″49.001111°N 20.404167°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 04″, k. h. 20° 24′ 15″49.001111°N 20.404167°E | |
Védfalu weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Védfalu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Védfalu (1899-ig Vidernik, szlovákul: Vydrník, németül: Eimerau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban. 2011-ben 1088 lakosából 979 szlovák és 96 roma volt.
Fekvése
Poprádtól 12 km-re délkeletre fekszik.
Története
1294-ben "Wydernik" néven említik először. Neve a szláv vydrnik (= vidra) főnévből származik. 1326-ban "Wedrenick" néven említik. Kezdetben a savniki ciszterci apátság birtoka volt. 1530 és 1696 között Lőcse városának zálogbirtoka. 1787-ben 32 házában 221 lakos élt. 1828-ban 37 háza és 279 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1868-ban itt kelt 21 szepesi falu petíciója a magyar nemzetgyűlésnek. 1840-ben ásványvízforrásain fürdőt létesítettek. A faluban fűrészüzem működött.
Vályi András szerint " VIDERNIK. Vidrig. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Skavnikhoz nem meszsze; határja néhol sovány."[2]
Fényes Elek szerint " Vidernik, Szepes v. tót f. ut. p. Horkához 1/2 órányira. 279 r. kath., paroch. templommal. F. u. a szepesi püspök."[3]
1910-ben 371, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott. Lakói közül sokan Szvit és Poprád ipari üzemeiben dolgoztak.
2001-ben 897 lakosából 867 szlovák volt.
Nevezetességei
Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére szentelt klasszicista római katolikus temploma 1799 és 1801 között épült a korábbi 13. századból származó gótikus templom helyén. Egy 18. századi kelyhet őriz.
További információk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.