Vichodna
| Krivánalja (Východná) | |
 | |
| A Kriván Krivánalja felől. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Liptószentmiklósi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1269 |
| Polgármester | Juraj Blaško |
| Irányítószám | 032 32 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | LM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2222 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 11 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 760 m |
| Terület | 193,70 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 03′ 31″, k. h. 19° 53′ 21″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 31″, k. h. 19° 53′ 21″ | |
| Krivánalja weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Krivánalja témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kirvánalja (20. század elejéig: Vichodna), (szlovákul Východná) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.
Fekvése
Liptószentmiklóstól 20 km-re keletre, a Fehér-Vág jobb partján fekszik.
Története
Területén már a történelem előtti időben is éltek emberek, ezt bizonyítja a Zámčisko nevű magaslaton található ősi földvár maradványa, melyet ismeretlen nép emelt. Az első szlávok a 8. és 9. században telepedtek meg ezen a vidéken. A falu valószínűleg a 13. század végén keletkezett azon a területen, melyet Bohumir kapott IV. Béla királytól abból a célból, hogy telepítse be. 1269-ben az adománylevélben még rétként említik "Vihadna" alakban. Királyi birtok volt, majd 1312-ben Csák Máté szerezte meg, majd halála után ismét a királyé. 1433-tól huszita támadások érték. 1469-től a liptóújvári uradalomhoz tartozott. A 15. században a keleti országrészből jöttek ide román telepesek a vlach jog alapján, főként állattenyésztéssel foglalkoztak. 1715-ben 43, 1720-ban 34 adózója volt. 1784-ben 126 házában 1203 lakos élt. A 18. századtól postaállomás működött a településen és különösen a kézműves mesterség fejlődött nagy mértékben. 1828-ban 177 háza volt 1510 lakossal. Lakói állattartással, favágással, fuvarozással, a nők hímzéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint " VICHODNA. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai többfélék, fekszik Hibbének szomszédságában, mellynek filiája; postája is van, legelője elég, fája van mind a’ kétféle, kézi, és szekeresi munkával van módgyok a’ keresetre, földgye leginkább árpát, és zabot terem."[2]
Fényes Elek szerint " Viczhodna, Liptó m. tót falu a szepesi országutban: 291 katholik., 1219 evang. lak. Evang. anya, kath. fil. templom. Posta hivatal, nagy erdő. Lakosai sok sajtot készitenek, s azzal kereskednek és fával. F. u. a Kamara."[3]
A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott. A háború után a településen fűrésztelep és 1921-ig téglagyár is működött. Lakói közül többen foglalkoztak kézművességgel, kosárfonással, takácsmesterséggel, hímzéssel, fafaragással, bognármesterséggel. 1921-ben a falu egy tűzvészben leégett. A faluban halastó is volt.
Népessége
1910-ben 2142, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 2180 lakosából 2002 szlovák és 83 cigány volt.
Nevezetességei
- Szent István első vértanúnak szentelt római katolikus temploma a 15. században épült, 1803-ban klasszicista stílusban átépítették és 1827-ben új boltozatot és tornyot is kapott.
- Evangélikus temploma 1926.-27-ben épült a korábbi templom helyén.
- Szabadtéri színpadán rendezik 1953-tól évente szlovák népdal- és néptánc fesztiválokat rendeznek; parkjában számos népi ihletésű faszobor áll.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
A Liptószentmiklósi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
