Uljanik (Gerzence)
| Uljanik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Gerzence |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43507 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 230 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 132 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 31′ 60″, k. h. 17° 01′ 20″45.533300°N 17.022200°EKoordináták: é. sz. 45° 31′ 60″, k. h. 17° 01′ 20″45.533300°N 17.022200°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Uljanik falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Gerzencéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 43, közúton 54 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 9 km-re délkeletre, a 26-os számú főút mentén, Hrastovac és Blagorodovac között, a Čavlovica-patak jobb partján fekszik. Határának legnagyobb része rét, erdő és mezőgazdasági terület.
Története
[szerkesztés]A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék mintegy száz évre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1700 körül III. Arsenije Čarnojević pravoszláv szerb pátriárka vezetésével nagyszámú szerb lakosság telepedett le Pakrác és Daruvár környékére. Miután újraalakították Pozsega vármegyét Uljanik a szomszédos településekkel együtt a pakráci uradalom része volt. Több tulajdonos után 1765-re a vármegye főispánjának gróf daruvári Jankovich Antalnak a birtoka lett. Jankovich aki kiemelkedő szerepet játszott a vármegye fejlesztésében ide is telepített újabb jelentős számú, főként pravoszláv szerb lakosságot.
A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Uljenik” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ullinyak” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ulenyák” néven 99 házzal, 26 katolikus és 814 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. A településnek 1857-ben 408, 1910-ben 859 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia idejében a kedvező megélhetési feltételek hatására jelentős számú német és cseh lakosság telepedett le a faluban. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 30%-a cseh, 26%-a szerb, 14%-a német, 12%-a horvát, 7%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 34%-a horvát, 30%-a szerb, 14%-a cseh nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 287 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 408 | 982 | 1.175 | 779 | 948 | 859 | 857 | 847 | 684 | 682 | 676 | 531 | 551 | 399 | 332 | 287 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt szerb pravoszláv parochiális templomát 1760-ban építették. Egyhajós épület keletre néző félköríves apszissal. Harangtornya a nyugati homlokzat felett áll. Ikonosztáza 1903-ban készült. A templomot 1956-ban teljesen megújították. A parókiát 1991-ben a délszláv háború idején feltörték és kifosztották.
- A Lourdes-i Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1900-ban épült a falu akkori birtokosa Biedermann Ottó és felesége Margit támogatásával. Egyhajós épület nagyméretű félköríves ablakokkal, északra néző félköríves apszissal. A hajóhoz délről csatlakozik a sekrestye. A délkeleti főhomlokzatot a bejárat két oldalán Szent Antal és Szent Flórián szobrai díszítik.
Gazdaság
[szerkesztés]A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság. A lakosság földműveléssel, gabona-, gyümölcs- és zöldségtermesztéssel, valamint állattartással foglalkozik. A településen két kereskedelmi egység működik, vendéglátóipari egysége a Zrinski. A havonta megtartott állatvásáron az állatok mellett mezőgazdasági termékeket is árulnak.
Egyesületek
[szerkesztés]- A település önkéntes tűzoltóegyletét 1924-ben alapították. Ugyanebben az évben épült fel a tűzoltószerház a település központjában. Az egyesület keretében fúvószenekar működik, melynek az alakulásnál 12 tagja volt.
- Šljuka vadásztársaság.
Sport
[szerkesztés]- Az NK Polet Uljanik labdarúgóklubot, 1966-ban alapították.
- ŠRU Štuka Uljanik sporthorgászklub.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 706. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30 o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Garešnica község hivatalos oldala[halott link] (horvátul)
- Észak-Monoszló turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Garešnica város rendezési terve
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
