Turczi István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Turczi István
Születéskori neve Turczi István
Született Tata, magyar
1957. október 17. (55 éves)
Nemzetisége magyar
Házastársa Pálos Anna (1983–)
Foglalkozása költő, író, műfordító, szerkesztő, művelődésszervező, irodalomtudós, műsorvezető
Díjak József Attila-díj (2006)
A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2010)

Turczi István (Tata, 1957. október 17. –) József Attila-díjas (2006) magyar költő, író, műfordító, szerkesztő, művelődésszervező, irodalomtudós, műsorvezető.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Turczi István Tatán született 1957. október 17-én Turczi István és Schrötter Ilona gyermekeként.

1978–1983 között az ELTE BTK magyar-angol-finnugor szakán tanult, ahol bölcsészdoktori fokozatot szerzett.

1976–1977 között éjszakai portás, talajminta-vételező és gépkocsivezető volt. 1983–1988 között a Művelődési Minisztérium irodalmi és művészettájékoztatási munkatársaként dolgozott, majd 1988-tól egy ideig szabadfoglalkozású íróként és újságíróként működött. 1988–1993 között a Kilátó című világirodalmi rádiómagazin szerkesztő-műsorvezetője, majd 1993–1995 között a Parnasszus című televíziós költészeti vetélkedő műsorvezetője lett, 1995-ben megalapította az azonos című költészeti folyóiratot és könyvkiadót, melynek mai napig alapító főszerkesztője. 1997-től a Bartók Rádió Muzsikáló reggel című programjának állandó külsős műsorvezetője. 1999–2000 között a Playboy magyar kiadásának főszerkesztője volt.

Munkássága [szerkesztés]

Turczi István az 1980-as évektől kezdve folyamatosan publikál, napjaink irodalmi életének talán egyik legjelentősebb és legsokszínűbb alkotója, verseskötetei, regényei, drámái, rádiójátékai folyamatosan jelennek meg. A Parnasszus folyóirat főszerkesztőjeként feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát, az ifjú tehetségek felkutatását és a már befutott szerzők segítését, publikációs lehetőséghez juttatását egyaránt, alkotói tevékenysége mellett napjaink egyik legaktívabb irodalomszervezője, tagja a Magyar Írószövetségnek, a szervezet Költői Szakosztályának főtitkára, illetve tagja továbbá a Szépírók Társaságának és az Újságírók Országos Szövetségének. Költészetéről Kabdebó Lóránt irodalomtörténész professzor írt kismonográfiát Rögeszmerend - Turczi István művének tragikus derűje címmel.

Magánélete [szerkesztés]

1983-ban házasságot kötött Pálos Annával. Két fiuk született; Dávid (1987) és Ádám (1995).

Művei [szerkesztés]

Verseskötetei [szerkesztés]

  • Segédmúzsák fekete lakkcipőben (1985)
  • Zene állástalan zongoristáknak (1990)
  • A nők és a költészet (1990)
  • Amerikai akció (1991)
  • Uram, nevezze meg a segédeit! (válogatott versek, 1993)
  • Hosszú versek éjszakája (1997)
  • Csokonai Vitéz Műhely (2000)
  • Deodatus. A férfi és a város tört. én. elme (2001)
  • A zöld rabbi (2001)
  • Venus Vulgivaga (2002)
  • sms 66 kortárs költőnek - el nem küldött versek (2002)
  • Hívásra szól a csönd (válogatott versek, 2004)
  • Turczi István legszebb versei (2006)
  • Áthalások (2007)
  • Erotikon (2008)

Regényei [szerkesztés]

  • Mennyei egyetem (1987)
  • …...se nélküled (1994)
  • A többi csak kaland volt (2005)

Drámái, rádiójátékai [szerkesztés]

  • Neander Kávéház (hangjáték, 1989)
  • Hangdokumentumok 1956 (1989)
  • A katona története (hangjáték, 1990)
  • Jer és lásd! – A Talmud könyvei (hangjáték, 1991)
  • Revü (Dominó Színpad, 1991)
  • Könyörgöm, szeress! (Domino Színpad, 1991)
  • Venus Vulgivaga (hangjáték, 1992)
  • Anna-bál (Nagyváradi Szigligeti Színház, 1995)
  • A tintalovag (Petőfi Irodalmi Múzeum, 1996)
  • Ezt a nőt nagyon (hangjáték, 2008)

Műfordításai [szerkesztés]

  • Itamár Jáoz-Keszt versei (1989)
  • A szívek kötelessége megmarad (1989)
  • Modern héber költők (1992)
  • D. Carnegie: Sikerkalauz I (1992)
  • Anais Nin: Vénusz deltája (1992)
  • I.B. Singer: A Moszkát család (1996)
  • Tengeráramok - mai finn költők (1996)
  • A dalok ura - mai ausztrál költők (1999)
  • Th. Keneally: Ballada (2000)
  • Családtörténetek - Belgrád (2002)
  • T. Shapcott: Ausztrál horizont (2004)

Díjai [szerkesztés]

  • A varsói költészeti fesztivál nagydíja (2004)

Felhasznált irodalom [szerkesztés]

Forrás [szerkesztés]

  • MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283

Külső hivatkozások [szerkesztés]