Turczi István
| Turczi István | |
| Születéskori neve | Turczi István |
| Született | Tata, 1957. október 17. (55 éves) |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Pálos Anna (1983–) |
| Foglalkozása | költő, író, műfordító, szerkesztő, művelődésszervező, irodalomtudós, műsorvezető |
| Díjak | József Attila-díj (2006) A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2010) |
Turczi István (Tata, 1957. október 17. –) József Attila-díjas (2006) magyar költő, író, műfordító, szerkesztő, művelődésszervező, irodalomtudós, műsorvezető.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Turczi István Tatán született 1957. október 17-én Turczi István és Schrötter Ilona gyermekeként.
1978–1983 között az ELTE BTK magyar-angol-finnugor szakán tanult, ahol bölcsészdoktori fokozatot szerzett.
1976–1977 között éjszakai portás, talajminta-vételező és gépkocsivezető volt. 1983–1988 között a Művelődési Minisztérium irodalmi és művészettájékoztatási munkatársaként dolgozott, majd 1988-tól egy ideig szabadfoglalkozású íróként és újságíróként működött. 1988–1993 között a Kilátó című világirodalmi rádiómagazin szerkesztő-műsorvezetője, majd 1993–1995 között a Parnasszus című televíziós költészeti vetélkedő műsorvezetője lett, 1995-ben megalapította az azonos című költészeti folyóiratot és könyvkiadót, melynek mai napig alapító főszerkesztője. 1997-től a Bartók Rádió Muzsikáló reggel című programjának állandó külsős műsorvezetője. 1999–2000 között a Playboy magyar kiadásának főszerkesztője volt.
Munkássága [szerkesztés]
Turczi István az 1980-as évektől kezdve folyamatosan publikál, napjaink irodalmi életének talán egyik legjelentősebb és legsokszínűbb alkotója, verseskötetei, regényei, drámái, rádiójátékai folyamatosan jelennek meg. A Parnasszus folyóirat főszerkesztőjeként feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát, az ifjú tehetségek felkutatását és a már befutott szerzők segítését, publikációs lehetőséghez juttatását egyaránt, alkotói tevékenysége mellett napjaink egyik legaktívabb irodalomszervezője, tagja a Magyar Írószövetségnek, a szervezet Költői Szakosztályának főtitkára, illetve tagja továbbá a Szépírók Társaságának és az Újságírók Országos Szövetségének. Költészetéről Kabdebó Lóránt irodalomtörténész professzor írt kismonográfiát Rögeszmerend - Turczi István művének tragikus derűje címmel.
Magánélete [szerkesztés]
1983-ban házasságot kötött Pálos Annával. Két fiuk született; Dávid (1987) és Ádám (1995).
Művei [szerkesztés]
Verseskötetei [szerkesztés]
- Segédmúzsák fekete lakkcipőben (1985)
- Zene állástalan zongoristáknak (1990)
- A nők és a költészet (1990)
- Amerikai akció (1991)
- Uram, nevezze meg a segédeit! (válogatott versek, 1993)
- Hosszú versek éjszakája (1997)
- Csokonai Vitéz Műhely (2000)
- Deodatus. A férfi és a város tört. én. elme (2001)
- A zöld rabbi (2001)
- Venus Vulgivaga (2002)
- sms 66 kortárs költőnek - el nem küldött versek (2002)
- Hívásra szól a csönd (válogatott versek, 2004)
- Turczi István legszebb versei (2006)
- Áthalások (2007)
- Erotikon (2008)
Regényei [szerkesztés]
- Mennyei egyetem (1987)
- ...se nélküled (1994)
- A többi csak kaland volt (2005)
Drámái, rádiójátékai [szerkesztés]
- Neander Kávéház (hangjáték, 1989)
- Hangdokumentumok 1956 (1989)
- A katona története (hangjáték, 1990)
- Jer és lásd! – A Talmud könyvei (hangjáték, 1991)
- Revü (Dominó Színpad, 1991)
- Könyörgöm, szeress! (Domino Színpad, 1991)
- Venus Vulgivaga (hangjáték, 1992)
- Anna-bál (Nagyváradi Szigligeti Színház, 1995)
- A tintalovag (Petőfi Irodalmi Múzeum, 1996)
- Ezt a nőt nagyon (hangjáték, 2008)
Műfordításai [szerkesztés]
- Itamár Jáoz-Keszt versei (1989)
- A szívek kötelessége megmarad (1989)
- Modern héber költők (1992)
- D. Carnegie: Sikerkalauz I (1992)
- Anais Nin: Vénusz deltája (1992)
- I.B. Singer: A Moszkát család (1996)
- Tengeráramok - mai finn költők (1996)
- A dalok ura - mai ausztrál költők (1999)
- Th. Keneally: Ballada (2000)
- Családtörténetek - Belgrád (2002)
- T. Shapcott: Ausztrál horizont (2004)
Díjai [szerkesztés]
- A varsói költészeti fesztivál nagydíja (2004)
Felhasznált irodalom [szerkesztés]
- Kabdebó Lóránt: Rögeszmerend. Balassi Kiadó, Budapest, 2007 ISBN 963-5067-17-6
Forrás [szerkesztés]
- MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283

