Trevi-kút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 41° 54′ 3,44″, k. h. 12° 28′ 59,84″

Róma történelmi központja
Világörökség
Roma-fontana di trevi.jpg
Trevi-kút
Adatok
Ország Olaszország
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve 1980

A Trevi-kút (olaszul: Fontana di Trevi) Róma egyik legnagyobb és világszinten legismertebb szökőkútja. A barokk szökőkutat a 17. században építette Nicolo Salvi a Poli-palota (Palazzo Poli) déli homlokzatán.

Tartalomjegyzék

Építésének története [szerkesztés]

A Trevi-kút az 1900-as évek elején
A központi szoborcsoport

A szökőkút három út találkozásánál épült fel, innen származik megnevezése is (Trivium). Az ókorban az Aqua Virgo vízvezeték végpontja volt, mely az Albani-dombság vidékéről szállította a friss vizet Marcus Vipsanius Agrippa Campus Martius-on (Mars-mező) levő thermáihoz. A Római Birodalom bukása után tönkrement vízvezetéket 1453-ban Aqua Vergine néven újíttatta fel V. Miklós pápa Róma vízellátási rendszerének kibővítése céljából. A legendák szerint i. e. 19-ben egy szűz (olasz nyelven vergine) segített a római mérnököknek megtalálni a vízvezetéket tápláló forrást. Ez a jelenet a kút homlokzatán is ábrázolva van. A kb. 22 km hosszú vízvezeték egyes részeit 537-ben a gótok lerombolták. 1453-ben, az Aqua Vergine megépítésével egyidőben, a vízvezeték végében egy medencét építettek Leon Battista Alberti építész tervei alapján. 1570-ben V. Piusz pápa (1566-1572) elrendelte a medence áthelyezését a mai kút terének átellenes oldalára. 1629-ben VIII. Orbán pápa (1623-1644) felkérte Berninit a kút átépítésére, mivel a korábbi medencét nem találta kellően művészinek és drámai hatásúnak. Bernini a szökőkutat a mai helyén építette fel azért, hogy a pápa ráláthasson a Quirinale-palotából, viszont nem sikerült befejeznie a VIII. Orbán korai halála miatt. XIII. Ince pápa (1721-1724) egészen a félkész kútig bővítette ki családjának palotáját a Palazzo Polit, egybeépítve számos, már meglévő kisebb épületet. A 18. században számos híres olasz építész foglalkozott a kút újjáépítésének problémájával, többek között Nicola Michetti, Luigi Vanvitelli és Ferdinando Fuga.

A vörösre festett kút 2007-ben

A kút történetének fordulópontja 1731 volt, amikor XII. Kelemen pápa (1730-1740) pályázatot írt ki átépítésére. A pályázat nyertese Nicolo Salvi lett, miután a rómaiak nem nézték jó szemmel, hogy egy firenzei építész, Alessandro Galilei lett első körben nyertesnek kihirdetve.[1] Az új szökőkút építését 1732-ben kezdték el. Elbontották a Bernini-féle reneszánsz kutat és a Poli-palota déli homlokzatán felépítették a ma is látható hatalmas barokk szökőkutat, mely domborművei az Acqua Vergine legendáját mutatják be. A pápa 1735-ben avatta fel hivatalosan az új kutat, noha az még építés alatt állt. Salvi 1751-ben halt meg, a Trevi-kutat 1762-ben fejezte be Giuseppe Pannini. Salvi halálának előtti utolsó intézkedése egy serleg megépítése volt (az úgynevezett Ász-serleg), mellyel egy borbély cégtábláját takarta el, hogy ne zavarja a kút összképét.

A kutat 1998-ban felújították, megtisztították a márványfelületeket és új, recirkulációs vízszivattyúkat építettek be. 2007 áprilisában egy 40-éves milánói nő meztelenül megfürdött a medencében. Valószínűleg Anita Ekberget akarta utánozni, aki Fellini 1960-as, Az édes élet című filmjében szintén megmártózott a kútban.[2] 2007 novemberében anilinnel festették meg és változtatták drámai hatást keltő vörös medencévé a kút vizét. Az akciót egy magát "Futurista akció 2007" néven megjelölő csoport szervezte, mely egyfelől a múlt század elején működött futurista művészeti mozgalomra, másfelől "az élet és a történelem új, erőszakos koncepciójára" hivatkozva magyarázta az akciót.[3]

A szoborcsoport [szerkesztés]

Neptunus szobra

A kút 26 m magas és 20 m széles.

A kút egy római diadalívhez hasonlít egy hatalmas központi (a diadalív kapujának felel meg) és két oldalsó fülkével előtte pedig egy grandiózus szoborcsoporttal. A kút homlokzatának domborművei az Aqua Vergine legendáját mutatják be. Medencéje lekerekített szélű téglalaphoz hasonlít.[4]

A szoborcsoport központi témája a víz megfékezése. A középső fülkét, melyet hatalmas korinthoszi oszlopok vesznek közre, Neptunuszt, a tengerek istenét ábrázoló monumentális szobra díszíti, mely Pietro Bracci munkája. Neptunus kísérői a tritonok, akik hippokampuszokat szelídítenek. Az egyik triton, melynek hippokampusza nyugodt, a nyugodt tengert, azaz a megfékezett vizet szimbolizálja, míg a vad hippokampusz a viharos tenger szimbóluma. A két oldalső fülkét a Bőség és Tisztaság istennőinek allegorikus szobrai foglaják el.

Hagyományok [szerkesztés]

A Trevi-kúthoz egy monda fűződik, mely szerint, aki bedob egy pénzérmét, az még biztosan visszatér Rómába, az "örök városba". A mondának több változata is él: az 1954-es Three Coins in the Fountain című film alapján úgy tartják, hogy két kútba dobott pénzérme szerencsét hoz a házastárskeresésben, míg három érme segít a válásban. Egy másik változat szerint egy vagy három érmét kell a jobb kézzel, a bal vállon át a vízbe dobni. Naponta kb. 3000 eurónak megfelelő pénzérmét dobnak a kútba. Ezeket éjjel összegyűjtik és a római rászorulók megsegítésére fordítják.[5]

A kút a filmvásznon [szerkesztés]

Mivel a Trevi-kút Róma egyik legismertebb látnivalója, a városban készült filmek nagy részének elengedhetetlen háttereként szolgál, így például:

  • Római vakáció, 1953
  • Three Coins in the Fountain, 1954
  • Az édes élet, 1960
  • Tottruffa '61, 1961
  • Csáó, Lizzie, 2003
  • Elza és Fred, 2005
  • Angyalok és démonok, 2008
Panorámakép

Hivatkozások [szerkesztés]

  1. Gross, Hanns. Rome in the Age of Enlightenment: the Post-Tridentine syndrome and the ancien regime. New York: Cambridge University Press, 28. o. ISBN 0-521-37211-9 (1990. április 28.) 
  2. http://www.webradio.hu/index2.php?option=content&do_pdf=1&id=71105
  3. http://www.origo.hu/nagyvilag/20071019-futurista-akcio-vorosre-festettek-a-trevikut-vizet.html Origo Nagyvilag
  4. Trevi kút
  5. BBC News

Források [szerkesztés]

  • Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
  • Muscat, Cathy: Róma, Kossuth Kiadó Rt., 2005

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Trevi-kút témájú médiaállományokat.