Servius-féle fal
| Róma történelmi központja | |
| Világörökség | |
| Servius-féle fal, Porta Caelemontana | |
| Adatok | |
| Ország | Olaszország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 1980 |
A Servius-féle fal (murus Servii Tullii) a Servius király idejéből származó római fal, mely körülvette az egész akkori várost.
Vonalát maradványai nyomán csaknem teljes határozottsággal lehet megállapítani. A város területe Augustus idején bővül északkelet felé a Quirinalis, a Viminalis, a Cispius és az Oppius mögötti (az utóbbi kettőnél a közös Esquilinus mons és Esquiliae néven nevezett) magaslattal, dél felé a már Ancus Martius alatt betelepített Aventinus mons (Aventinus-domb) területével. Az Aventinus és Capitolinus közötti Tiberis-partot kereken 400 méter hosszúságban szintén a város belsejéhez kapcsolja a partokig épített fal.
Mivel így a Tiberisen át vezető ősrégi Sublicus-híd (latinul pons Sublicius) egyenesen a város belső területére vezet, az átkelés megakadályozására ez időben szállják meg a Janiculus mons (Janiculum, vagy Janiculum-domb) magaslatát különálló erődítéssel.
Maga a Servius-féle fal hatalmas (59 cm × 59 cm × 150 cm) kockakövekből, a helyszínen tört tufából épült, a völgyekben úgy látszik kettős falazással, a dombok lejtőin a hegy szegélyénél valamivel alább. Legerősebb az Esquilina közti kb. 1300 méteren volt, ahol a 15 méter magas, 4 méter vastag fal előtt 30 méter széles és 9 méter mély árok húzódott, belülről pedig hatalmas földtöltés (agger Servii Tullii) emelkedett egészen a fal koronájáig, hogy a védők kényelmesen helyezkedhessenek el a fal oromzatánál. Bástyák -úgy tűnik- csak a kapuknál voltak.
Kapui [szerkesztés]
A városfal kapui a következők voltak:
- Porta Flumentana és Porta Carmentalis a Tiberis és Capitolinus között
- Porta Fontinalis, a Forum és a Campus Martius közötti útvonalon
- Porta Sanqualis, melynek maradványa egy kis kapuboltozat a palazzo Antonelli lépcsőházában
- Porta Salutaris, Salus templomáról elnevezve
- Porta Quirinalis Quirinus temploma közelében
- Servius aggerén három kapu állt:
- a Porta Collina, a melynek maradványait az olasz királyi pénzügyminisztérium palotájának építésekor, 1872-ben találták meg s romboltak szét
- a Porta Viminalis, az agger közepe táján
- a Porta Esquilina – helyén Gallienus diadalíve
- a Porta Caelemontana a Caeliuson, helye kétes
- a Porta Querquetulana a Caeliuson, helye szintén kétes
- a Porta Capena, a via Appia és a via Latina kiinduló helye
- Az Aventinuson nyíltak:
- a Porta Naevia, helye bizonytalan
- a Porta Raudusculana, helye bizonytalan
- a Porta Lavernalis, helye bizonytalan
- a Porta Trigemina, az Aventinus északi sarkán
- A Porta Triumphalis nem városi kapu, hanem diadalív volt a Campus Martiuson.
Források [szerkesztés]
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.

