Curia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
||||
 Forum Romanum, Curia |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Olaszország | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Kritériumok | I, II, III, IV, VI | |||
| Felvétel éve | 1980 | |||
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az ókori Rómában
[szerkesztés] Társadalmi szerveződés
Eredeti jelentésében valószínűleg a latin coviria ("férfiközösség") szóból ered. Az archaikus Rómában a családok nemzetségekbe (gens), s ezek curiákba (összesen 30), azok pedig törzsekbe (tribus, összesen 3) tömörültek. A curiabeosztás alapján létrejött népgyűlés volt a comitia curiata.
Egy-egy curia élén a curio állt, ezek fölött, az összes curia élén pedig a curio maximus.
Bizonyos értelemben az archaikus görög phratriákhoz hasonló szervezet.
[szerkesztés] Helyek, épületek megnevezése
A fenti fogalomból következően a társadalmi kultuszok találkozóhelye lehetett eredetileg.
Rómában a Forum Romanum egyik emlékműve a Curia.
A Curia Hostilia (a senatus találkozóhelye), melyet Sulla dictator újraépített, i. e. 52-ben. Sulla fia, Faustus Sulla, újra felépítette. Ezt később Julius Caesar lebontatta és, hogy a köztársaság emlékét még jobban eltörölje – ahogy tette ezt a Rostra esetében is – ezt is más helyen építtette fel, Curia Julia néven. Domitianus i. sz. 94-ben restauráltatta először. De ezután újabb tűzeset miatt megint az újjáépítésére kényszerültek. Diocletianus császár a 3. században emeltette az új épületet. E Diocletianus-féle Curia áll ma is – a beleépített San Adriano templommal, melynek padozata alatt a bejáratnál még a régi márványmozaik padló egy darabját is megtalálták. Az épület antik bronzajtaja ma a laterani székesegyház főkapujában van.
Bent két dombormű látható, mellyel eredetileg a Rostrát díszíttette fel Traianus császár. Mindkettő az uralkodót ábrázolja.
A Curia északnyugati oldalához csatlakozott egy Chalcidicum nevű oszlopcsarnokos udvar, mely kitöltötte a Curia és a Secretarium Senatus (a senatus levéltára és segédhivatalainak helyisége) közét.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
- Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex KFt és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963-9090-36-0
- Alföldy Géza: Római társadalomtörténet (Osiris Kiadó, Budapest 2000) ISBN 963-379-669-5
|
||||||||
