Curia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Róma történelmi központja
Világörökség
Curia Iulia.JPG
Forum Romanum, Curia
Adatok
Ország Olaszország
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, II, III, IV, VI
Felvétel éve 1980

Az ókori Rómában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Társadalmi szerveződés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti jelentésében valószínűleg a latin coviria ("férfiközösség") szóból ered. Az archaikus Rómában a családok nemzetségekbe (gens), s ezek curiákba (összesen 30), azok pedig törzsekbe (tribus, összesen 3) tömörültek. A curiabeosztás alapján létrejött népgyűlés volt a comitia curiata. Egy-egy curia élén a curio állt, ezek fölött, az összes curia élén pedig a curio maximus. [1]

Bizonyos értelemben az archaikus görög phratriákhoz hasonló szervezet.

Helyek, épületek megnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fenti fogalomból következően a társadalmi kultuszok találkozóhelye lehetett eredetileg.

Rómában a Forum Romanum egyik emlékműve a Curia.

A Curia Hostilia (a senatus találkozóhelye), melyet Sulla dictator újraépített, i. e. 52-ben. Sulla fia, Faustus Sulla, újra felépítette. Ezt később Julius Caesar lebontatta és, hogy a köztársaság emlékét még jobban eltörölje – ahogy tette ezt a Rostra esetében is – ezt is más helyen építtette fel, Curia Julia néven. Domitianus i. sz. 94-ben restauráltatta először. De ezután újabb tűzeset miatt megint az újjáépítésére kényszerültek. Diocletianus császár a 3. században emeltette az új épületet. E Diocletianus-féle Curia áll ma is – a beleépített San Adriano templommal, melynek padozata alatt a bejáratnál még a régi márványmozaik padló egy darabját is megtalálták. Az épület antik bronzajtaja ma a laterani székesegyház főkapujában van.

Bent két dombormű látható, mellyel eredetileg a Rostrát díszíttette fel Traianus császár. Mindkettő az uralkodót ábrázolja.

A Curia északnyugati oldalához csatlakozott egy Chalcidicum nevű oszlopcsarnokos udvar, mely kitöltötte a Curia és a Secretarium Senatus (a senatus levéltára és segédhivatalainak helyisége) közét.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római társadalomtörténet: Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. 2000. ISBN 9633796695  
  • Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
  • Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
  • Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex KFt és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963-9090-36-0
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Curia témájú médiaállományokat.