Curia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Róma történelmi központja
Világörökség
Curia Iulia.JPG
Forum Romanum, Curia
Adatok
Ország Olaszország
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, II, III, IV, VI
Felvétel éve 1980
Elhelyezkedése
Curia  (Olaszország)
Curia
Curia
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 53′ 35″, k. h. 12° 29′ 07″Koordináták: é. sz. 41° 53′ 35″, k. h. 12° 29′ 07″

Az ókori Rómában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Társadalmi szerveződés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti jelentésében valószínűleg a latin coviria ("férfiközösség") szóból ered. Az archaikus Rómában a családok nemzetségekbe (gens), s ezek curiákba (összesen 30), azok pedig törzsekbe (tribus, összesen 3) tömörültek. A curiabeosztás alapján létrejött népgyűlés volt a comitia curiata. Egy-egy curia élén a curio állt, ezek fölött, az összes curia élén pedig a curio maximus. [1]

Bizonyos értelemben az archaikus görög phratriákhoz hasonló szervezet.

Helyek, épületek megnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fenti fogalomból következően a társadalmi kultuszok találkozóhelye lehetett eredetileg.

Rómában a Forum Romanum egyik emlékműve a Curia.

A Curia Hostilia (a senatus találkozóhelye), melyet Sulla dictator újraépített, i. e. 52-ben. Sulla fia, Faustus Sulla, újra felépítette. Ezt később Julius Caesar lebontatta és, hogy a köztársaság emlékét még jobban eltörölje – ahogy tette ezt a Rostra esetében is – ezt is más helyen építtette fel, Curia Julia néven. Domitianus i. sz. 94-ben restauráltatta először. De ezután újabb tűzeset miatt megint az újjáépítésére kényszerültek. Diocletianus császár a 3. században emeltette az új épületet. E Diocletianus-féle Curia áll ma is – a beleépített San Adriano templommal, melynek padozata alatt a bejáratnál még a régi márványmozaik padló egy darabját is megtalálták. Az épület antik bronzajtaja ma a laterani székesegyház főkapujában van.

Bent két dombormű látható, mellyel eredetileg a Rostrát díszíttette fel Traianus császár. Mindkettő az uralkodót ábrázolja.

A Curia északnyugati oldalához csatlakozott egy Chalcidicum nevű oszlopcsarnokos udvar, mely kitöltötte a Curia és a Secretarium Senatus (a senatus levéltára és segédhivatalainak helyisége) közét.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római társadalomtörténet: Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. 2000. ISBN 9633796695  
  • Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
  • Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
  • Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex KFt és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963-9090-36-0
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Curia témájú médiaállományokat.