Circus Maximus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Róma történelmi központja
Világörökség
Circus-Maximus.jpg
A Circus Maximus versenypályája
Adatok
Ország Olaszország
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, II, III, IV, VI
Felvétel éve 1980
Elhelyezkedése
Circus Maximus (Olaszország)
Circus Maximus
Circus Maximus
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 53′ 09″, k. h. 12° 29′ 08″Koordináták: é. sz. 41° 53′ 09″, k. h. 12° 29′ 08″
Róma térképe a Római Birodalom korában a Circus Maximussal

A Circus Maximus ókori aréna és szórakoztatásra használt hely volt Rómában. Az Aventinus és a Palatinus dombok közti völgyben helyezkedik el, a Via del Circo Massimo nevű úton.

Az i. e. 4. századtól i. sz. 549-ig folyamatosan tartottak itt játékokat, versenyeket.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először Róma etruszk királyai használták nyilvános játékokra és szórakoztatásra. A legelső itt megrendezett játékok, az ún. római játékok (Ludi Romani) Róma első etruszk uralkodójának, Tarquinius Priscusnak köszönhetők. Később a Kr. e. 2. században a Circus adott otthont a görögök hatására bevezetett játékoknak és fesztiváloknak.

A római polgárok egyre növekvő igényeit kielégítendő Julius Caesar kiterjesztette a Circust Kr. e. 50-ben, ezzel a Circus Maximus 600 méter hosszú és 225 méter széles, 150 000 ülőhellyel. Befogadóképességét az állóhelyekkel együtt a különböző írásokban 250 000-300 000-re becsülik.

81-ben a szenátus egy diadalívet emeltetett Titus tiszteletére a Circus keleti végébe. Domitianus császár összekötötte a Palatinuson lévő palotáját a Circussal, hogy könnyebben eljuthasson az ott folyó játékokra. Traianus később további 500 ülőhellyel bővítette.

Az Augustus által emelt egyiptomi obeliszket a 16. században V. Sixtus pápa a Piazza del Popolora helyeztette át. II. Constantinus 4. században emelt obeliszkje pedig a Piazza di San Giovanni di Lateranot ékesíti.

A feltárások a 19. században kezdődtek részleges visszaállítással, de a cirkusz teljes feltárására a mai napig nem került sor.

Rendezvények a Circus Maximusban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lelátókon a nézők megtekinthették a lovas- illetve kocsiversenyeket, az atléták küzdelmeit és a nem elhanyagolható technikával kivitelezett, előre megrendezett tengeri csatákat, és az állatok viadalát is. Fogadásokat kötöttek, szórakoztak, tomboltak a verseny közepette.

Az aréna közepén egy ún. spina, azaz válaszfal osztotta két részre a porondot, amelyen hét tojás alakú tárgy volt. Ezzel mérték a megtett fordulókat. Később bronzdelfinek szolgáltak a mérésre.

Az aréna romjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Circus Maximusból sajnos nagyon kevés maradt fenn, szinte csupán a fűvel benőtt versenypálya. Néhány kapu megmaradt, de az ülő részek nagy része eltűnt, valószínűleg későbbi építkezések során építőanyagként használták fel.

A Circus még ma is szórakoztatja Rómát, a város közepén elhelyezkedő hatalmas, zöld arénában ma is rendeznek koncerteket. A 2005. július 2-án szervezett Live 8 koncert római színhelyéül is szolgált.

A Circus Maximus Róma első és legnagyobb arénája volt, de csak egy Róma számos circusa közül. Róma további jelentős circusai a Circus Flaminius és a Maxentius Circus.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex Kft és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963-9090-36-0

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Circus Maximus témájú médiaállományokat.