Traianus-oszlop

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Róma történelmi központja
Világörökség
Trajan s column.jpg
Traianus oszlopa
Adatok
Ország Olaszország
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve 1980
Elhelyezkedése
Traianus-oszlop (Olaszország)
Traianus-oszlop
Traianus-oszlop
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 53′ 45″, k. h. 12° 29′ 03″Koordináták: é. sz. 41° 53′ 45″, k. h. 12° 29′ 03″

A Traianus-oszlop a Rómában, Traianus római császár (98117) fórumának közepén álló, i. sz. 112–113-ban épült 38,7 méter magas márványoszlop. „…előtte a diadalív, mely a nagy tér bejáratául szolgált, a két könyvtárépület és a basilica elpusztúltak; ez utóbbinak oszlopromjai sejtetik csak a császári forum fényét” – emlékezik róla a Nagy képes világtörténet. 1587 óta a tetején Péter apostol szobra áll, építésekor azonban Traianus aranyozott bronzszobrának adott helyet. Alkotója Apollodórosz.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dombormű részlete

Az oszlop talapzata 8 méter magas. Eredetileg a császár hamvainak elhelyezésére szolgált, három oldalát domborművek díszítik.

A diadaloszlop történelmi jelentőségét a spirálisan, mintegy 200 m hosszan a törzsön elhelyezkedő domborművek sorozata adja, amelyen Traianus két daciai hadjáratának eseményei láthatók. A domborműszalag 23 fordulatot tesz az oszlop külsején.

A domborművek a katonaság háborús és békebeli tevékenységét, illetve az ellenséget mutatják be krónika-szerűen. A kompozíció kötött, időrendi. Minden történet középpontjában Traianus alakja látható, a táj- és környezetábrázolás a mondanivalónak van alárendelve. Az építész ezt a mezopotámiai művészet hagyományaiból vehette át.

A császár győzelmét megörökítő dombormű egy igen jelentős történelmi esemény bemutatására törekszik, hiszen a daciai háborúval egyidejűleg Aulus Cornelius Palma Arabiát, a Bostra és Petra között elterülő vidéket is meghódította és provinciává tette. [1]

A diadaloszlop példájára később számos hasonló emlékmű épült a világon.[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Marczali Henrik: Nagy képes világtörténet (Franklin Társulat, Bp., 1895-1905. XXX. fejezet, A Flaviusok, Nerva, Traianus és Hadrianus uralma)
  2. Ürögdy 85. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Művészeti lexikon IV. (R–Z). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 581. o.
  • Ürögdy: Ürögdy, György. Róma. Budapest: Panoráma – Külföldi városkalauzok. 963 243 261 4 (1983) 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]