Constantinus diadalíve

Róma történelmi központja
Világörökség
Forum Romanum, Constantinus diadalíve
Adatok
Ország	Olaszország
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve	1980
Elhelyezkedése
Constantinus diadalíve Pozíció Róma belvárosa térképén
é. sz. 41° 53′ 23″, k. h. 12° 29′ 26″41.889828, 12.490605
A Wikimédia Commons tartalmaz Constantinus diadalíve témájú médiaállományokat.

Constantinus diadalíve 315-ben épült Rómában a szenátus utasítására Constantinus császár trónra lépésének tizedik évfordulójára, és a Maxentius felett aratott győzelem emlékére. Constantinus diadalíve a legnagyobb ilyen jellegű építmény Rómában: magassága eléri a 21, szélessége a 26 métert. Díszítéséhez nagyrészt korábbi emlékművekről származó domborműveket és épületelemeket használtak fel.

A háromíves diadalív mindkét oldalát négy-négy kis-ázsiai márványból készült, Traianus korából származó oszlop díszíti. A szélső ívek oldalaira két-két kör alakú, Hadrianus korabeli domborművet illesztettek, amelyek átmérője meghaladja a 2 métert. A nyolc domborműből négy vadászjeleneteket ábrázol, a másik négyen áldozatokat mutatnak be az isteneknek. Hadrianus alakja mindegyik domborművön megjelenik, fejét Constantinus képmására cserélték.

A diadalív tetejére, a két szélső ív fölé Marcus Aurelius uralkodása alatt készült domborműveket helyeztek. Abból a domborműciklusból származnak, amelyet akkor készítettek, amikor a császár visszatért a markomannok elleni háborúból 173-ban. Egy Traianus korabeli domborművet is felhasználtak, négy darabra vágták, kettőt a diadalív tetején a rövidebb oldalon, a másik kettőt az középső ív belsejében helyeztek el. A domborműveken Traianus daciai hadjáratain (101 és 105 között) történt eseményeket jelenítettek meg. A közvetlenül a két szélső ív fölött látható domborművek és az oszlopok talapzataiba vésett harci jelenetek Constantinus korában, a diadalívvel együtt készültek.

Források

• Fabio Boldrini: Art and History of Rome, Casa Editrice Bonechi, Firenze, 1994, ISBN 88-7009-328-X