Szent lépcső
|
A Róma történelmi központja világörökségi helyszín része |
| Szent lépcső | |
 | |
| Ország |  Olaszország |
| Település | Róma |
| Elhelyezkedése | |
 Szent lépcső
Pozíció Róma belvárosa térképén
| |
 é. sz. 41° 53′ 14″, k. h. 12° 30′ 25″Koordináták: é. sz. 41° 53′ 14″, k. h. 12° 30′ 25″ | |
| A Szent lépcső weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent lépcső témájú médiaállományokat. | |
A Szent lépcső (olaszul Scala Santa) Olaszországban, Rómában található. A hagyomány szerint ezen a 28 lépcsőn ment fel Jézus Pilátushoz, mielőtt elítélte volna a nép. Ekkor már megalázták, fejére tették a tövis koszorút és megostorozták amitől vére lecsepegett a lépcsőre, melynek nyomait ma is láthatjuk a lépcsősoron.
Története[szerkesztés]
A hagyomány úgy tartja, hogy a jeruzsálemi Antónia várból származik a márványlépcső. I. Constantinus római császár anyja, Szent Ilona hozatta Rómába 326 körül. A középkorban Pilátus lépcsőnek nevezték. Először a régi lateráni palotában helyezték el, majd 1585-ben került a mostani helyére. 1589-ben készült el az épület fölé, melyet V. Szixtusz pápa, Domenico Fontana barokk építész segítségével emeltette. 1721-ben diófa burkolást kapott a lépcső, hogy megkíméljék a használattól. A fa burkolaton kis kerek ablakocskákat helyeztek el, amely alatt Jézus vérét tisztelhetik a hívők. 2011-től a hívőknek fizetniük kell a lépcső megmászásáért, melynek bevételből felújítják a lépcsőt szegélyező freskókat.
Vallásos tisztelete[szerkesztés]
Már 390-ben a római krónika említést tesz egy Fabiola nevű, rossz életű asszonyról aki ezen a lépcsőn térdelve fejére hamut szórt így vezekelve bűneiért. De nemcsak bűnbánók járultak a lépcsőhöz, hanem több pápa is:
- Nagy Szent Gergely 592-ben
- II. Pelágiusz pápa 580-ban Szent Lukács és Szent András ereklyéit vitte fel a kápolnába
- II. Gergely pápa 716-ban
- III. István pápa lehozta a "nem kézzel festett" ikont a lépcsőn
- II. Szergiusz pápa 845-ben restaurálta a lépcsőt
- IV. Leó pápa három évig búcsút engedélyezett azoknak akik a lépcsőn vezekelnek
- IX. Piusz pápa 78 évesen 1870 szeptember 19-én egy nappal Róma elfoglalása előtt itt könyörgött Istenhez
Ma a lépcsősoron csak térdelve lehet feljutni. A hívek vezeklésből, imádságaikat mondva főként böjti időszakban, illetve péntekenként látogatnak el ide zarándokolva. Majd egy másik lépcsőn már szabadon lehet lejönni. Fent található a Szentek szentje kápolna (Sancta sanctorum), egy felirat szerint a legszentebb hely a világon. Itt csak a pápa misézhet. Továbbá itt helyeztek el egy "Acheiropoieta"-t, azaz "nem kézzel festett" ikont is. Évente két millió zarándok keresi fel.
A lépcső másolatai[szerkesztés]
Magyar építésűek[szerkesztés]
A lépcsősor szimbolikus másolatai készültek el Eperjesen, Fertőszéplakon, Kassán, Kismartonban, Malackán (Mária Szeplőtelen Fogantatása ferences templom / Františkánsky kostol Nepoškvrneného Počatia Panny Marie, Malacky), Selmecbányán. Ezeknél a másolatoknál nem tudták betartani az eredeti 28 lépcsőfokot, csak Eperjesen.
Külföldi építésűek[szerkesztés]
- St. Stanislaus Kostka Pittsburgh, Pennsylvania, Amerikai Egyesült Államok
- Sainte Anne d'Auray bazilika, Franciaország
- Kreuzbergkirche, Bonn, Németország
- Heilig Kreuz-Kirche, Bad Tölz, Németország
- Szent Pál-templom, Campli, Abruzzo tartomány, Olaszország
- Sacro Monte di Varallo, Piemonte tartomány, Olaszország
Források[szerkesztés]
- katolikus.hu
- Dr. Tóth K. János: Római virágszedés. Kiadó Művészettörténeti Társaság, Bécs 1988. 30-33 oldal.
