Trencsénteplic

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Trencsénteplic (Trenčianske Teplice)
TrencianskieTeplice SK.jpg
Trencsénteplic
Trencsénteplic címere
Trencsénteplic címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Trencséni
Turisztikai régió Felső-Vágmente
Rang város
Első írásos említés 1355
Polgármester Štefan Škultéty
Irányítószám 914 01
Körzethívószám 032
Népesség
Teljes népesség 4197 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 402 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 276 m
Terület 10,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Trencsénteplic (Szlovákia)
Trencsénteplic
Trencsénteplic
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 54′ 30″, k. h. 18° 10′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 54′ 30″, k. h. 18° 10′ 00″
Trencsénteplic weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Trencsénteplic (szlovákul Trenčianske Teplice, németül Trentschin-Teplitz) kisváros Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trencséntől 12 km-re északkeletre, a Teplicska patak partján, annak katlanszerű völgyében fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén a Teplicska patak völgyében már a kőkorszakban is éltek emberek, akik a leletek tanúsága szerint vadászattal tartották fenn magukat. 1936-ban egy családi ház építésénél a bronzkorból a lausitzi kultúra idejéből származó hamvasztásos sír került itt elő, melynek anyaga a trencséni múzeumba került. 1951-ben a 9.- 10. századból cserépmaradványokat találtak, melyeket a régészek szláv eredetűnek tulajdonítanak.

Trencsénteplic melegvizű forrásait már a római korban is ismerték, amikor kvád és markomann törzsek éltek ezen a vidéken. 179-ben, a markomann háború idején mint azt a trencséni felirat is bizonyítja a római légiók egészen idáig jutottak. A forrásokat azonban először 1247-ben említi írásos emlék. A terület 1267-ig terra Teplicza néven a Cseszneky család birtoka volt.[2] A 13. századtól a 19. századig a trencséni uradalomhoz tartozott. Első fürdőtelepét a 16. században az Illésházyak emelték, akik 241 évig voltak a birtokosai. 1835-ben a birtokot dúsgazdag görög-cincár a bécsi bankár báró Sina György vásárolta meg, aki a fürdőt átépíttette és modernizálta. Fia, báró Sina Simon továbbfejlesztette, szállodát és hatalmas parkot építtetett hozzá. Lánya Ifigénia 1888-ban az épületegyüttest a ma is fennálló mór stílusú Hammam fürdővel bővíttette. A fürdőkomplexumban a gyógyítás a 19. század végén kezdődött. 1909-ben a fürdő a Sina családtól a fürdőt működtető magyar társaság tulajdonába, majd 1918-tól csehszlovák tulajdonba került.

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. 1929-ben szabályozták a Teplicska patakot, mely nagyban hozzájárult a fürdő környékének rendezéséhez és további fejlesztéséhez. Ekkor épültek fel a Steiner, a Benátky, a Král, a Blažek és New York szállodák, területe pedig az 1930-as évekre 113 hektárra növekedett.

A második világháború alatt a települést súlyos károk érték. Különösen a cukorgyár és a vasútállomás környékén dúltak a harcok. A németek a hidakat felrobbantották, de károk keletkeztek az iskolában és a családi házakban is. A települést csak 1945. április 26-án szabadították fel a román csapatok. A harcokban 15 román katona esett el, akik a helyi temetőben nyugszanak. A katonák mellett 10 polgári személy is a harcok áldozata lett.

Vályi András szerint "TEPLICZ. Trentsén Várm. Fördők, földes Urok Gróf Illésházy Uraság, fekszenek Tepliczéhez közel, Ispotállyok is vagyon. Itten tartotta lakodalmát I. Rákóczy Ferentz 489Zrínyi Jegyesével, mellyet Veselényi eszközlött. Lásd felőle Vágnert Libr. III. pag. 188." [3]

Fényes Elek szerint "Teplicz, tót f. Trencsén vgyéb., Trencséntől észak-keletre 1 1/2 órányira, a Teplicz vize völgyében. A helység 82 csinos házban, 504 kath., 5 zsidó lak. számlál. Hiressé teszi ezen helységet az ő régi, s foganatjára nézve egy az elsők közül való meleg kénköves-forrása, melly közönségesen trencséni fördők neve alatt esmeretes. A viznek alkotó részei: elszálló kénköves szesz, konyhasó, szénsavany, natrum, mészföld. Természeti melegsége illy arányban van: az urak fördője 30 1/4; a polgárok fördője 29 1/3 az ujfördő 30 1/2 a zsidók fördője 28 3/4; a szegények fördője 28 1/2; a hideg fördő 28 1/2 és a Brünnel melyből csupán isznak 32 fok Reaumur szerint. Haszna leginkább kitünik a köszvényben, tagok-zsibbadásában, csúzos bajokban, sebek gyogyitásában. A fördés közönségesen együtt törtenik, még pedig ezelőtt a gr. Illésházy bőkezüségéből mindig ingyen eshetett meg. Fördőhöz tartozó épületek bőven vannak kávéházzal, tánczteremmel, ebédlő szobával sat. együtt. A kik ezen kivül a természet szépségeitől nem idegenek, azok a Tepla patakjától keresztül hasitott s két felöl kősziklákkal, erdőkkel bekeritett felséges teplai völgyben egész gyönyörüséggel sétálhatnak. A fördő s a helység mostani birtokosa Sina." [4]

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben a településnek 1511, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar és német kisebbséggel.

2001-ben 4438 lakosából 4285 szlovák volt.

2011-ben 4197 lakosából 3585 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Trencsénteplic témájú médiaállományokat.