Trencsénteplic
| Trencsénteplic (Trenčianske Teplice) | |||
 |
|||
| Trencsénteplic | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia |
||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Trencséni | ||
| Turisztikai régió | Felső-Vágmente | ||
| Rang | város | ||
| Első írásos említés | 1355 | ||
| Polgármester | Štefan Škultéty | ||
| Irányítószám | 914 01 | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4197 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 402 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 276 m | ||
| Terület | 10,45 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Trencsénteplic
Pozíció Szlovákia térképén
|
|||
| é. sz. 48° 54′ 30″, k. h. 18° 10′ 0″ | |||
| Trencsénteplic weboldala | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Trencsénteplic (szlovákul Trenčianske Teplice, németül Trentschin-Teplitz) kisváros Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban. 2011-ben 4197 lakosából 3585 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Trencséntől 12 km-re északkeletre, a Teplicska patak partján, annak katlanszerű völgyében fekszik.
Története[szerkesztés]
A község területén a Teplicska patak völgyében már a kőkorszakban is éltek emberek, akik a leletek tanúsága szerint vadászattal tartották fenn magukat. 1936-ban egy családi ház építésénél a bronzkorból a lausitzi kultúra idejéből származó hamvasztásos sír került itt elő, melynek anyaga a trencséni múzeumba került. 1951-ben a 9.- 10. századból cserépmaradványokat találtak, melyeket a régészek szláv eredetűnek tulajdonítanak.
Trencsénteplic melegvizű forrásait már a római korban is ismerték, amikor kvád és markomann törzsek éltek ezen a vidéken. 179-ben, a markomann háború idején mint azt a trencséni felirat is bizonyítja a római légiók egészen idáig jutottak. A forrásokat azonban először 1247-ben említi írásos emlék. A terület 1267-ig terra Teplicza néven a Cseszneky család birtoka volt.[2] A 13. századtól a 19. századig a trencséni uradalomhoz tartozott. Első fürdőtelepét a 16. században az Illésházyak emelték, akik 241 évig voltak a birtokosai. 1835-ben a birtokot dúsgazdag görög-cincár a bécsi bankár báró Sina György vásárolta meg, aki a fürdőt átépíttette és modernizálta. Fia, báró Sina Simon továbbfejlesztette, szállodát és hatalmas parkot építtetett hozzá. Lánya Ifigénia 1888-ban az épületegyüttest a ma is fennálló mór stílusú Hammam fürdővel bővíttette. A fürdőkomplexumban a gyógyítás a 19. század végén kezdődött. 1909-ben a fürdő a Sina családtól a fürdőt működtető magyar társaság tulajdonába, majd 1918-tól csehszlovák tulajdonba került.
1910-ben a településnek 1511, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar és német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. 1929-ben szabályozták a Teplicska patakot, mely nagyban hozzájárult a fürdő környékének rendezéséhez és további fejlesztéséhez. Ekkor épültek fel a Steiner, a Benátky, a Král, a Blažek és New York szállodák, területe pedig az 1930-as évekre 113 hektárra növekedett.
A második világháború alatt a települést súlyos károk érték. Különösen a cukorgyár és a vasútállomás környékén dúltak a harcok. A németek a hidakat felrobbantották, de károk keletkeztek az iskolában és a családi házakban is. A települést csak 1945. április 26-án szabadították fel a román csapatok. A harcokban 15 román katona esett el, akik a helyi temetőben nyugszanak. A katonák mellett 10 polgári személy is a harcok áldozata lett.
2001-ben 4438 lakosából 4285 szlovák volt.
Vályi András szerint "TEPLICZ. Trentsén Várm. Fördõk, földes Urok Gróf Illésházy Uraság, fekszenek Tepliczéhez közel, Ispotállyok is vagyon. Itten tartotta lakodalmát I. Rákóczy Ferentz 489Zrínyi Jegyesével, mellyet Veselényi eszközlött. Lásd felõle Vágnert Libr. III. pag. 188." [3]
Fényes Elek szerint "Teplicz, tót f. Trencsén vgyéb., Trencséntõl észak-keletre 1 1/2 órányira, a Teplicz vize völgyében. A helység 82 csinos házban, 504 kath., 5 zsidó lak. számlál. Hiressé teszi ezen helységet az õ régi, s foganatjára nézve egy az elsõk közül való meleg kénköves-forrása, melly közönségesen trencséni fördõk neve alatt esmeretes. A viznek alkotó részei: elszálló kénköves szesz, konyhasó, szénsavany, natrum, mészföld. Természeti melegsége illy arányban van: az urak fördõje 30 1/4; a polgárok fördõje 29 1/3 az ujfördõ 30 1/2 a zsidók fördõje 28 3/4; a szegények fördõje 28 1/2; a hideg fördõ 28 1/2 és a Brünnel melybõl csupán isznak 32 fok Reaumur szerint. Haszna leginkább kitünik a köszvényben, tagok-zsibbadásában, csúzos bajokban, sebek gyogyitásában. A fördés közönségesen együtt törtenik, még pedig ezelõtt a gr. Illésházy bõkezüségébõl mindig ingyen eshetett meg. Fördõhöz tartozó épületek bõven vannak kávéházzal, tánczteremmel, ebédlõ szobával sat. együtt. A kik ezen kivül a természet szépségeitõl nem idegenek, azok a Tepla patakjától keresztül hasitott s két felöl kõsziklákkal, erdõkkel bekeritett felséges teplai völgyben egész gyönyörüséggel sétálhatnak. A fördõ s a helység mostani birtokosa Sina." [4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Klimatikus gyógyfürdője, melynek öt kénes, 38-42 °C-os gyógyforrása van.
- Hőlak–Trencsénteplici Villamos Vasút
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Monumenta Hungariae historica
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- A város honlapja
- Községinfó
- Trencsénteplic Szlovákia térképén
- A fürdő honlapja
- A trencsénteplici cukorgyár
|
||||||||
