Vágsziklás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vágsziklás (Skalka nad Váhom)
Skalka pri Trencine.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Trencséni
Rang község
Első írásos említés 1208
Polgármester Anton Horečný
Irányítószám 913 31
Körzethívószám 00421 (0) 32
Népesség
Teljes népesség 1150 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 132 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 218 m
Terület 8,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vágsziklás  (Szlovákia)
Vágsziklás
Vágsziklás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 55′ 39″, k. h. 18° 04′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 39″, k. h. 18° 04′ 20″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágsziklás témájú médiaállományokat.
A szent remete szobra
Az egykori bencés apátság

Vágsziklás (1899-ig Szkalka, szlovákul Skalka nad Váhom) község Szlovákiában a Trencséni kerület Trencséni járásában. Nemesújfalu tartozik hozzá. A legrégibb zarándokhely Szlovákia területén. 2011-ben 1150 lakosából 1127 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trencséntől 4 km-re északkeletre a Vág folyó jobb partján fekszik. A falutól délre, a Vág mentén emelkedik ki a 345 m magas Skalka-hegy, melynek meredek hegyoldalán található az egykori bencés apátság épületegyüttese.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a szláv skala (= szikla) főnévből ered.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vágsziklást 1208-ban említik először "Scala" néven. A 11. század elején a Vág folyó menti Skalka-hegyen levő barlangban élt remeteként Szent Zoerard-András és később tanítványa, szerzetestársa Zoborhegyi Szent Benedek. A szkalkai barlangjában remetéskedő Benedeket 1010 körül rablók támadták meg, akik kincset sejtve nála, a sziklákról a Vág folyóba taszították. Holtteste azonban csodás módon sérülés nélkül került elő a folyóból. A nép eltemette őt és később maradványait tanítómesterének Andrásnak csontjaival együtt ezüstkoporsóban a nyitrai székesegyházban helyezték el. A hagyomány szerint a Kissziklán, (szlovákul Malá Skalka), ahonnét a vértanúságot szenvedett Benedek testét, támadói a hegyről a folyóba vetették, tiszteletére a 12. században templomot emeltek. A remetebarlang közelében, az ún. Nagysziklán (szlovákul Veľká Skalka) 1224-ben Jakab nyitrai püspök, bencés apátságot alapított. IV. Béla 1238-ban ottjártakor a trencséni várföldekből adott egy részt az apátságnak. Az apátság csakhamar a Vágmente szellemi központja lett, virágzását azonban a tatárjárás megszakította. A szerzetesek ezután több mint száz évig viszonylagos nyugalomban élhettek. A kolostor gótikus kápolnáját, a Szent Zoerard-András és Benedek kápolnát a remetebarlangra építették rá, majd 14. és 15. században az apátságot újabb épületekkel is bővítették. 1421-ben a husziták támadták meg a kolostort és a települést. 1520-ban Thurzó György a kissziklási kéttornyú román templom helyén kápolnát építtetett. 1528-ban Kanitzer császári generális Trencsén várának bevétele után elkergette a vágsziklási szerzeteseket. Az apátság 16. századbeli megszűnését követően az 1644 és az 1773 közötti években a kolostor a jezsuita rend tulajdonába került, akik az épületegyüttest nagymértékben felújították. A Kissziklán levő templomot 1745-ben kéttornyú, barokk stílusú templommá építették át. Teljesen megújították a nagysziklási épületeket is a kistemplommal és a kolostorral. A rend itteni működése az apátság legdicsőségesebb korszakát jelentette. A jezsuita rend feloszlatása miatt a szerzetesek 1773-ban elhagyták a kolostort, minek következtében elkezdődött az épületek romosodása. A Kissziklán levő templomot 1924-ben újították fel, melynek főoltárát a két szent szobrai díszítik. A romokban levő kolostor legújabb kori felújítási munkálatai az 1990-es évek elején kezdődtek meg. A kolostor kápolnáját 1994-ben teljesen felújították, a Kissziklán levő templom felújítása pedig 2006-ban történt.

A községnek 1910-ben 225, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Vályi András szerint " SZKÁLA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Szkálka hegye alatt, Apátúrsága is van; határja középszerű, piatzok Trentsénben egy mértföldnyire." [2]

Fényes Elek szerint " Szkala, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh jobb partján, Trencsénhez 3 fertály: 203 kath. 7 zsidó lak., kath. paroch. templommal. F. u. a nyitrai püspök." [3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A határában a Nagymorva birodalom idejéből származó templomromot találtak.
  • Az 1224-ben alapított egykori bencés apátság épületeinek maradványai a Nagysziklán , mely csupán a nyári hónapokban látogatható. Az épületegyüttes részét képezi az 1994-ben teljesen felújított Szent Zoerard-András és Szent Benedek kápolna a remetebarlanggal. A kis templom 1224-ben épült gótikus stílusban. 1664-ben a jezsuiták az egész objektumot rekonstruálták, és 1717-ben ismét felépítették a Szent ZoerardAndrás és Benedek kápolnát új toronnyal.
  • Római katolikus templom a Kissziklán. A Kissziklán eredetileg egy román stílusban épült, kéttornyú templom állt, melyet Szent Benedek tiszteletére szenteltek fel. A templom helyén Turzó György 1520-ban kápolnát építtetett, amelyet a jezsuiták 1745-ben a mai formájára bővítettek ki, és két tornyot építettek hozzá.
  • Szent Imre római katolikus templom a községben.
  • A július 17-i zarándoklat.

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reinel compass rose.svg Nemsó Héraldique meuble compas.svg
Szúcsgyertyános

Észak
Nyugat  Vágsziklás  Kelet
Dél

Hőlak
Trencsén