Szelec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szelec (Selec)
01 Selec okres TN.JPG
A község látképe
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Trencséni
Rang község
Első írásos említés 1439
Polgármester Dr. Stanislav Svatik
Irányítószám 913 36
Körzethívószám 032
Népesség
Teljes népesség 1002 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 323 m
Terület 24,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szelec  (Szlovákia)
Szelec
Szelec
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 46′ 50″, k. h. 17° 59′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 50″, k. h. 17° 59′ 30″
Szelec weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szelec (1891-ig Szelcz, szlovákul Selec) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban. 2011-ben 1002 lakosából 942 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trencséntől 13 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1439-ben "possessio seu villa Selcz" néven említik először. 1549-ben 20 jobbágytelek volt a faluban, ahol 20 jobbágy és 6 zsellércsalád élt. 1598-ban 37 háza volt a településnek. 1623-ban 15 jobbágytelek és 29 zsellérház állt a községben, a lakosság száma eszerint két-háromszáz főre tehető. 1724-ben az első népszámlálás szerint 122 házában 778 lakos élt. 1742-ben Anton Rezner papírgyárat alapított itt. A községben volt vízimalom és faüzem is. 1831-ben és 1866-ban kolerajárvány pusztított, melynek számos áldozata volt a lakosság köréből. 1900-ban 120 házában 896 lakos élt.

Vályi András szerint "SZELECZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gróf Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Inovetz hegye alatt, Krivosdhoz közel; határja jól termő" [2]

Fényes Elek szerint "Szelecz, falu, Trencsén vmegyében, Beczkóhoz keletre, 1 1/2 órányira a hegyek közt. Földje sovány, de erdeje roppant. Lakosi, kik 768 kath., 110 evang., 9 zsidóra mennek, az itt folyópatakban pisztrangot fognak. Kath. paroch. templom. F. U. a dubniczai uradalom. Ut. p. Trencsén."[3]

1910-ben 968, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

2001-ben 949 lakosából 946 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]