Vágegyháza-Alsózáros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vágegyháza-Alsózáros (Kostolná–Záriečie)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Trencséni
Turisztikai régió Középső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1318
Polgármester Peter Pilko
Irányítószám 913 04
Körzethívószám 032
Népesség
Teljes népesség 657 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 179 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 211 m
Terület 3,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vágegyháza-Alsózáros  (Szlovákia)
Vágegyháza-Alsózáros
Vágegyháza-Alsózáros
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 52′ 40″, k. h. 17° 58′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 40″, k. h. 17° 58′ 00″
Vágegyháza-Alsózáros weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágegyháza–Alsózáros (1899-ig Kosztolna, illetve Zárjecs, szlovákul Kostolná–Záriečie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban. Vágegyháza és Alsózáros egyesítése. 2011-ben 657 lakosából 645 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trencséntől 4 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község Vágegyháza és Alsózáros egyesítéséből keletkezett 1952-ben.

Területén a késő bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt.

Vágegyháza első írásos említése 1318-ban "Dregma" alakban történt. 1321-ben "Drethma", 1397-ben "Driethma", 1409-ben "Driethoma", 1598-ban "Koztolna Drietoma" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A nyitrai püspökség faluja volt, ahol a püspöknek kastélya is állt. 1598-ban malma és 21 háza volt. 1720-ban 6 volt az adózók száma. 1784-ben 18 házában 24 családban 134 lakos élt. 1828-ban 22 háza és 219 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, késkészítéssel, szeszfőzéssel foglalkoztak. 1848. október 28-án határában ütköztek meg a honvédek Simunics császári tábornok csapataival. Tejszövetkezetét 1902-ben alapították. Lakói később a mezőgazdaság és állattartás mellett háziiparral foglalkoztak.

Vályi András szerint " KOSZTOLNA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura a Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Drietomának szomszédságában, mellynek filiája, határja termékeny, legelője elég, piatza közel." [2]

Fényes Elek szerint " Kosztolna, (Drietoma), Trencsén m. tót falu, a Vágh jobb partján, Trencsénhez 3/4 órányira: 166 kath., 10 zsidó lak. Van egy savanyuviz-forrása, melly mindenben a chocholnaihoz hasonlít, vendégfogadója és serfőző-háza; az uraság számos teheneket is tart. F. u. a nyitrai püspök." [3]

Alsózáros Vágegyháza határában keletkezett a 16. században, a Zárjecsi család birtoka volt. 1598-ban malma és 15 háza volt. 1784-ben 23 házában 30 családban 149 lakos élt. 1828-ban 23 háza és 214 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szeszfőzéssel, később kosárfonással is foglalkoztak.

Vályi András szerint "ZARJECZ. Három tót falu Trentsén Várm. földes Uraik több Uraságok, lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Drietomához, Lukihoz, és Dluhepoléhoz nem meszsze, Trentsénhez 3/4 mértföldnyire; határbéli földgyeik közép termékenységűek, lakosaik jó késeket tsinálnak, kallójok is van." [2]

Fényes Elek szerint "Zarjecz, Trencsén m. tót falu, a Vágh jobb partján: 81 kath., 51 ev., 14 zsidó lak. Termékeny határ; savanyuviz-forrás. F. u. többen. Ut. p. Trencsén." [3]

1910-ben Vágegyházának (Kostolná) 184, Alsózárosnak (Dolné Záriečie) 196, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig mindkét község Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

2001-ben 351 lakosából 342 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vágegyháza Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1735-ben épült a korábbi templom helyén. A 19. század elején bővítették és klasszicista stílusban építették át.
  • Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1924-ben épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]