Tornyos (Szlovákia)
| Tornyos (Trenčianska Turná) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Trencséni |
| Turisztikai régió | Középső-Vágmente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1269 |
| Polgármester | Peter Mikula |
| Irányítószám | 913 21 |
| Körzethívószám | 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3120 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 181 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 227 m |
| Terület | 17,24 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tornyos
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 18° 01′ 00″ | |
| Tornyos weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tornyos (1899-ig Turna, szlovákul Trenčianska Turná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban. Hámoros tartozik hozzá. 2011-ben 3120 lakosából 2969 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Trencséntől 5 km-re délre a Vág középső folyásánál, a folyó bal partjának közelében Trencséni-medence közepén fekszik.
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban, az i. e. 13000 körüli időben is éltek emberek. A rómaiak jelenlétére nemcsak az itt talált sziklafelirat, hanem egy római éremlelet is emlékeztet. A falu nevéből egy itt állt őrtoronyra lehet következtetni, mely stratégiailag fontos helyen állt. A név először pataknévként „Turna aqua” alakban jelenik meg a zoborhegyi bencés apátság 1113-ban kelt oklevelében. A falu első említése 1269-ből származik. A középkorban a Csák nemzetség és a gróf Cseszneky család birtoka volt. Egykor a nagybiróci plébániához tartozott, melynek temploma Szent György tiszteletére volt szentelve. Az 1331-es pápai tizedjegyzék szerint Lupus nevű papja 17 garast fizetett. Magának a falunak a fakápolnájáról 1406-ból származik az első említés. Ekkor engedélyezik bővítését és kőből történő átépítését. Amikor a 16. század közepén a biróci plébánostól elvették templomát a protestánsok a tornyosi templomba jött. A historia domus szerint a falu egyházi iskolája mát 1588 előtt működött, temploma pedig Szent Márton tiszteletére volt szentelve. Az ellenreformáció trencséni úttörői a 17. században a szkalkai jezsuiták voltak, ebben az időben a korábban elfoglalt templomok visszakerültek a katolikusok kezére. 1663. október 2-án a török 17 vágmenti településsel együtt Tornyost is felégette. A templomot is újjáépítették, majd a 18. század közepén átépítették. 1708. augusztus 3-án a község területén zajlott a szabadságharc kimenetele szempontjából döntő fontosságú trencséni csata II. Rákóczi Ferenc és Sigbert Heister generális csapatai között. Erre emlékeztet a hámorosi részen álló emlékmű. 1832. március 8-án a községben nagy tűzvész pusztított, melyben a templom is súlyos károkat szenvedett.
Vályi András szerint " TURNA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gr. Illésházy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Béla alatt nem meszsze, dél felé; földgye termékeny, réttye, legelõje, fája, makkja van, piatza közel. " [2]
Fényes Elek szerint " Turna, tót falu, Trencsén vmegyében, Trencséntõl délre 1 órányira. Számlál 585 kath., 15 evang., 11 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földje termékeny; rétje jó; legelõje elég; erdeje nagy; savanyuviz forrása és serfõzõ háza is van. Timon Sámuel itt született. F. u. a dubniczai uradalom. " [3]
1910-ben 968, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. Tornyos és Hámoros községeket 1976-ban egyesítették.
2001-ben 2566 lakosából 2540 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg a 15. században épült gótikus stílusú volt. 1690-ben mellékkápolnával bővítették, majd 1754 és 1756 között barokk stílusban átépítették. Alatta két sírbolt található, ahol a Marsovszky, Ordódy és Mednyánszky családok tagjai nyugszanak. Harangja 1832-ben készült.
- A falu déli végén áll Nepomuki Szent János szobra, mely a talapzatán található felirat szerint („DOMICELA BORSCICZKÝ SUZANNA ANO DNI 1794.”) 1794-ben készült. Körülötte egykor kilenc hársfa állt, melyből mára négy maradt.
- Hámoroson áll a trencséni csata emlékműve.
Híres emberek [szerkesztés]
Itt született 1675-ben Timon Sámuel jezsuita tanár, történész, polihisztor, a modern magyar történetírás megalapozója.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
||||||||
