Hőlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hőlak (Trenčianska Teplá)
Utcakép
Utcakép
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Trencséni
Rang község
Első írásos említés 1355
Polgármester Milan Berec
Irányítószám 914 51
Körzethívószám 032
Népesség
Teljes népesség 4109 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 393 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 276 m
Terület 10,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hőlak (Szlovákia)
Hőlak
Hőlak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 56′ 00″, k. h. 18° 07′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 00″, k. h. 18° 07′ 00″
Hőlak weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hőlak (1899-ig Trencsén-Tepla, szlovákul Trenčianska Teplá, németül: Bad Trentschin) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban. Hozzá tartozik Dobra, illetve 1910-ben Prileszt is hozzácsatolták.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trencséntől 8 km-re északkeletre a Vág bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vályi András szerint "TEPLA. Vág Tepla, Verch Tepla. Tót faluk Trentsén Várm. földes Uraik Gr. Illésházy, Gr. Balassa, Gr. Szapáry, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, és másfélék is, fekszenek Vág Beszterczéhez, ’s Szulóvhoz nem meszsze, földgyeik néhol soványak, keresetre módgyok a’ szomszéd fördõkben; fájok, és legelõjök van."[2]

Fényes Elek szerint „Tepla, tót falu, Trencsén vgyében, a Vágh bal partján, Trencséntől északra 1 1/2 óra, a sziléziai országutban. Számlál 1074 kath., 5 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Vendégfogadó. Tágas és termékeny határ. F. u. a dubniczai urad.

Tepla (Vágh-), tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján, 481 kath., 10 zsidó lak. Kicsiny de termékeny határral. F. u. b. Balassa, gr. Szapáry.”[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1880-ban 1142 lakosából 1038 szlovák, 45 német, 11 más, 6 magyar anyanyelvű és 42 csecsemő volt. Ebből 1081 római katolikus, 51 zsidó és 10 evangélikus vallású. Dobra 282 lakosából 261 szlovák, 4-4 német és más anyanyelvű és 13 csecsemő volt. Ebből 269 római katolikus, 7 evangélikus és 6 zsidó vallású. Prilesz 25 lakosából 18 szlovák, 5 német, 1 magyar anyanyelvű és 1 csecsemő volt. Mind római katolikus volt.

1910-ben 2294 lakosából 1811 szlovák, 284 magyar, 94 német, 3 horvát és 102 más anyanyelvű volt. Ebből 2125 római katolikus, 144 zsidó, 17 református, 6 evangélikus és 2 görög katolikus vallású volt. Dobra 487 lakosából 440 szlovák, 8 ruszin, 6 magyar, 4 német és 29 más anyanyelvű volt. Ebből 477 római katolikus, 5-5 pedig zsidó és evangélikus vallású.

2001-ben 3780 lakosából 3701 szlovák volt. Itt működik Szlovákia egyik cukorgyára.

2011-ben 4109 lakosából 3666 szlovák, 28 cseh, 6 cigány, 5-5 morva és más, 4 orosz, 2 bolgár, 1 magyar és 392 ismeretlen nemzetiségű volt.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]