Sina György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sina György bécsi bankár a Lánchíd Részvénytársaság alapítója
A Sina család címere a Lánchídon

Görög Vlach származású Sina György Simon, (Niš, 1782. november 20.Bécs, 1856. május 18.), bankár, nagybirtokos.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Görög Vlach származású (cincár, aromán) családja a Moschopolisból került a Habsburg Birodalomba. Különösen keleti kereskedelemmel, a textil- és dohányipar fejlesztésével foglalkozott. Valódi kereskedői lángészként a tervezés, alapítás, magasabb üzérkedés fáradhatatlan szenvedélyével ragadott meg minden alkalmat, hogy a családi vagyont tisztességes úton növelje. E nagy bankárház a külfölddel, különösen a Kelettel való összeköttetései, a hazai kereskedés előmozdítása, az ipar, nevezetesen a pamutfonás és szövés ápolása, a dohányművelés időszerű emelése, a Franciaországba és Olaszországba eszközlött kivitel útján értékesítése és sok egyéb tényező által kitűnő érdemeket szerzett a hazai érdekek terén. Ezt már 1818-ban méltányolva ismerte el I. Ferenc császár és király, aki Sina György lovagnak és féltestvérének magyar nemességet adott hodosi és kizdiai előnévvel, 1822-ben pedig már a magyar nemes családot magyar báróságra emelte és Magyarország főrendeinek és a felső tábla tagjainak sorába iktatta.

Széchenyi Istvánnal együtt részt vett a Lánchíd megépítésében, a finanszírozást ő szervezte meg az ausztriai Rothschild-ház bevonásával, valamint ő adta hozzá a legtöbb pénzt. E monumentális mű pestoldali oszlopán arany betűkkel van ezen érdemének emléke gránitba vésve, Sina György neve a királyéval és Széchenyi István gróféval együtt egyazon táblán szerepel.

Sina támogatta Széchenyi vasútépítési és folyamszabályozási vállalkozásait is. Az Osztrák Nemzeti Bank igazgatója, Görögország bécsi főkonzulja volt. 1850-ben vásárolta meg a gödöllői Grassalkovich-kastélyt, ezt később fia, Sina Simon (1810-1876) 1864-ben adta el egy belga banknak.

Amikor meghalt, Derra Katalintól született egyetlen egy fiára, Simonra hozzávetőleg 80 millió forintnyi örökséget hagyott.

A hagyomány szerint Jókai Mór róla mintázta Az arany ember című regénye egyes szereplőinek jellemvonásait. Fia, Sina Simon is bőkezű mecénás volt.

Kastélyai [szerkesztés]

Tepliczán [1] és Érden [2] is volt kastélya.

Jegyzetek [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998) 

További információk [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sina György témájú médiaállományokat.