Területszabály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
QF–106 Delta Dagger szemből - a törzs a szárnyak csatlakozásánál „kólásüvegszerűen” elvékonyodik
Szovjet Tu–95 nehézbombázó, a két belső hajtómű mögött látható a hatalmas, csepp formájú „Küchemann-répa”

A területszabály (angolul area rule) aerodinamikai képlet, amelyet az 1950-es évek elején a szuperszonikus sebességre képes sugárhajtású repülőgépek kifejlesztése során ismertek fel. Kimondja, hogy a hangsebesség hatékony megközelítéséhez és átlépéséhez a repülőgép frontális keresztmetszetének – beleértve ebbe a szárnyakat is – a gép középső részén közel állandó területűnek kell lennie.

Harci repülők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez azt jelenti, hogy azon a helyen, ahol a szárnyak csatlakoznak, a géptörzset valamelyest be kell szűkíteni, hogy a hagyományos Coca-Cola üvegekhez hasonló formát vegyen fel. Ezt az elegáns megoldást harci repülőgépeken az 1960-as évek közepéig alkalmazták, amikorra az utánégetős sugárhajtóművek tolóereje annyira megnövekedett, hogy a gépek a hangsebességet emiatt könnyen át tudták lépni, így megszülethettek az F–15-öshöz hasonló szögletes konstrukciók.

Utasszállító repülőgépek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Utas- és teherszállító repülőgépeken ennek a művészi formának az alkalmazására nem volt lehetőség, a törzset helykihasználási okokból állandó hengeres keresztmetszettel kellett kialakítani. Itt elsősorban a fordított területszabályt (az úgynevezett „Küchemann répa”) alkalmazták, ahol a nyilazott félszárnyak közepénél nagyméretű könnycsepp alakú gondolákat helyeztek el – ezek extra keresztmetszete kiegyensúlyozza a szárnybekötéseknél a törzs elvékonyításának hiányát. Jellemzően ilyen típusok a Tu–16, Tu–22, Tu–104, Tu–134, Tu–154 repülőgépek, ahol a gondolákat a futómű behúzására és tárolására használták fel. Az amerikai Convair 990 típusú gépeken található szárnyankénti kettő gondola üzemanyagtartályként funkcionált, illetve többnyire üresen hagyták rezgéscsökkentési okokból.

A modern sugárhajtású utasszállítók általában nem alkalmazzák a területszabályt, mivel hajtóműveik erősebbek, illetve csúcssebességüket (ún. kritikus Mach-számukat) éppen a területszabály érvényességi küszöbe alá korlátozzák, transszonikus sebességtartományban üzemi körülmények között nem repülnek.

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]