Sárrét (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 14., 02:11-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Sárrét (Blahová)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rangközség
Első írásos említés1951
PolgármesterAlfréd Kuczman
Irányítószám930 52
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámDS
Népesség
Teljes népesség360 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság118 m
Terület11,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 05′ 09″, k. h. 17° 32′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 09″, k. h. 17° 32′ 26″
Sárrét weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sárrét (szlovákul Blahová) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése

Somorjától 21 km-re északkeletre, a Kis-Duna jobb partján fekszik.

Története

A települést 1925-ben "Blahová Dedina" néven alapították az akkori Előpatony, Nagylég és Tonkháza közigazgatási területén. Magyar neve úgy alakult ki, hogy az uradalomnak ezt a mélyen fekvő vizenyős területét "Sárrét"nek, vagy "Sárföld"nek nevezték. Az újonnan létrejött település először a "Sárrétpuszta" nevet kapta, ez rövidült le az idők folyamán Sárrétre.[2]

A trianoni békeszerződésig területe Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott.
A település 1951-ben vált önállóvá Lég határából. 1976 és 1990 között a szomszédos Vittény is Sárréthez tartozott, ma ismét önálló község.

Népessége

2001-ben 359 lakosából 187 magyar és 157 szlovák volt.[3]
2011-ben 356 lakosából 189 szlovák és 126 magyar volt.

Nevezetességei

  • Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1935-ben épült.
  • Lourdes-i kápolnája 1934-ben készült.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Szabómihály Gizella: A határtalanítás a helynevek területén.
  3. Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis