Szerkesztő:Történelem p/ Orosz Birodalmi Légierő

Orosz Birodalmi Légierő
Az Orosz Birodalmi Légierő felségjelzése
Dátum	1910-1917
Ország	Orosz Birodalom
Típus	légierő
Parancsnokok
Híres parancsnokok	Alekszandr Mihajlovics nagyherceg
Kultúra és történelem
Háborús részvétel	Első világháború

Az Orosz Birodalmi Légierő (oroszul:Императорскiй военно-воздушный флотъ, magyarul kb. Orosz Birodalmi Katonai Repülőflotta) a cári Orosz Birodalom légiereje volt 1910-től a birodalom 1917-es széteséséig.

Története

A megalapítástól 1914-ig

Az Orosz Birodalmi Légierő megalakulása az 1910-es évek elején elindított „nagy katonai reformok” keretén belül valósult meg. A légierő létrehozását követően a hadsereg Franciaországtól több repülőgépet is rendelt, majd a légierő pilótáinak kiképzésére létrehoztak két repülőiskolát is: az egyiket Gatchinóban, a másikat a Fekete-tenger mellett, Szevasztopolban. Utóbbi megalapítása Alexander Mihajlovics nagyherceg érdeme volt, akit nem sokkal ezután kineveztek a légierő első felelős parancsnokának.

Az első világháború

1914

Az európai nagyhatalmak repülőgépeinek száma 1914-ben:

Ország	Repülőgépek száma
Osztrák–Magyar Monarchia	65 db
Német Birodalom	232 db
Nagy-Britannia	90 db
Franciaország	156 db
Orosz Birodalom	263 db

A légierő felépítése

A vezetés

1912 nyaráig a kialakulóban lévő orosz légierő vezetése a katonai-mérnöki ügynek számított, és a Honvédelmi Minisztérium Mérnöki Főparancsnoksága alá tartozott. Önálló irányítását ezek után fokozatosan szerezte meg az orosz légierő. A légierő irányítását az első világháború kitörését követően, 1915-ben a Stavka (az orosz birodalom erőinek főparancsnoksága) vette át, s ez a légierő megszűnéséig így maradt.

Repülőgéptípusok

Orosz szabadalom

• Anatra D két fős személyzettel rendelkező felderítő-repülőgépet 1915-ben kezdték el tervezni és még az év decemberében felszállt az első prototípus. 1916-ban kezdték a típus sorozatgyártását. A felderítő törzse rétegelt lemezből, farka és szárnyai szövetből készültek. A gépből a háború végéig 170 darabot gyártottak és részt vettek az orosz polgárháború harcaiban is.
• Anatra DS az Anatra D-hez nagyon hasonló felderítőgép volt. Jobb motort építettek belőle, törzse rétegelt lemezből állt. Első felszállására 1916. július 25-én került sor. Oroszország háborúból való kilépését követően néhány darab osztrák-magyar kézbe került.
• Lebed XI kétszemélyes felderítőgépet egy 7,7 mm-es géppuskával látták el, továbbá képes volt 90 kg-os bombateher szállítására is. Szárnyfesztávolsága 14,50 méter, hossza nyolc méter, magassága 3,30 méter volt.
• Lebed XII egy kétüléses, kétfedelű felderítőgép volt. Hossza 7,96 méter, magassága 3,25 méter volt. Maximális sebessége 135 km/h. A típus 1917 elején kezd megjelenni a fronton, azonban hamar több probléma merült fel, többek közt többször meghibásodott a gépek motorja, s ez több balesetet is eredményezett. A problémák miatt a gépek szállítását egy ideig szüneteltették. A Lebed cég tiltakozott, állításuk szerint a pilóták tapasztalatlansága miatt történt a balesetek nagy része. A hadsereg ezt követően újra megvizsgálta a dolgot, azonban a gépet elavultnak és harci feladatra alkalmatlannak minősítették, ezért a gyártás leállításáról döntöttek. Ennek ellenére a súlyos géphiány miatt a háború végéig gyártották a típust, s egészen a polgárháború végéig szolgálatban álltak.
• Szikorszkij S-16
• Szikorszkij Ilja Muromec egy eredetileg utasszállító gépnek tervezett bombázó-repülőgép volt, amit a későbbi híres helikopter konstruktőr, Igor Sikorsky alkotott meg. Az első felszállására 1913-ban került sor. Az első világháború kitörését követően Sikorsky némileg megváltoztatta a gép tulajdonságait és átalakíttatta a konstrukciót nehéz bombázó géppé. 800 kg-mos bombaterhet tudott szállítani a gép, a védelmet pedig kilenc géppuska adta. A gép sikeres volt a fronton, jó páncélozottságának és erős védelmének köszönhetően a németek csak kevés darabot tudtak lelőni. A háború alatt kb. 80 vagy annál is többet gyártottak a típusból. 1922-ben vonták ki a forgalomból.

• 
  Anatra DS
• 
  Lebed XII
• 
  Szikorszkij Ilja Muromec

Külföldi licenc által behozott és/vagy gyártott

• Morane-Saulnier P
• Morane-Saulnier L
• Morane-Saulnier N
• Morane-Saulnier G
• Nieuport 10
• Nieuport 11 vadászgép hossza 5,80 méter, magassága 2,45 méter volt. 1 darab Lewis gépppuskával volt felfegyverezve. A Nieuport 17-es mellett mind az Antant államok, mind az orosz Birodalom légi erejében elterjedt típus volt, sok pilóta repült rajta.
• Nieuport 17 a korábbi Nieuport 11 valamivel nagyobb változata volt, erősebb motorral, nagyobb szárnyakkal és megerősített struktúrával. A gép kiválóan manőverezhető és kitűnő emelkedőképességgel rendelkezett. A géppel több híresebb orosz ászpilótai is repült, többek közt Alekszandr Kazakov is tizenkét légi győzelmet ért el a típussal.
• Nieuport 24
• Nieuport 27
• SPAD A.2
• SPAD S.VII
• SPAD S.XIII
• Sopwith Camel
• Sopwith Snipe
• Sopwith Triplane

Veszteségek

Hősi halált halt ászpilóták

• Eduard Martinovics Pulpe (†1916. augusztus 2.) a lett származású hadnagy Erwin Böhme német ászpilótával való légi párbaja során több súlyos sebesülést is elszenvedett és hősi halált halt.
• Nyikolaj Kirillovics Kokorin (†1917. május 28.) az FFA 242 repülőszázad tagjai lőtték le.
• Jevgraf Nyikolajevics Krutyeny (†1917. június 19.) Nieuport 17-es repülőgépét Ploticsa közelében lelőtték
• Ivan Alekszandrovics Orlov (†1917. július 4.) egyik bevetésén súlyosan megsérült a gépe és lezuhant. Halálának helye ismeretlen.
• Jurij Vlagyimirovics Gilsher (†1917. július 20.) ellenséges repülőgép tűz alá vette a gépét és az ifjú pilóta a földbe csapódba hősi halált halt.
• Grigorij Eduardovics Szuk (†1917. november 28.) valószínűleg a gépe meghibásodása miatt a romániai Radóc közelében lezuhant és életét vesztette.
• Ernst Kriszlanovics Leman (†1917. december) tisztázatlan körülmények között hunyt el. Lehetséges, hogy a bolsevikok végezték ki, de az öngyilkosság lehetősége is fennáll.

Az Orosz Birodalmi Légierő pilótái

Az ászpilóták listája

Alekszandr Alekszandrovics Kazakov (20 igazolt légi győzelem) Vaszilij Ivanovics Jancsenko (16 igazolt légi győzelem) Pavel Vlagyimirovics Argejev (15 igazolt légi győzelem) Ivan Vasziljevics Szmirnov (11 igazolt légi győzelem) Grigorij Eduardovics Szuk (9 igazolt légi győzelem) Donat Makijonek (8 igazolt légi győzelem) Jevgraf Nyikolajevics Krutyeny (7 igazolt légi győzelem) Vlagyimir Ivanovics Sztrzsizsevszkij (7 igazolt légi győzelem) Alexander de Seversky (6 igazolt légi győzelem)

Ivan Alekszandrovics Lojko (6 igazolt légi győzelem) Konsztantyin Konsztantyinovics Vakulovszkij (6 igazolt légi győzelem) Viktor Georgijevics Fjodorov (5 igazolt légi győzelem) Jurij Vlagyimirovics Gilsher (5 igazolt légi győzelem) Nyikolaj Kirillovics Kokorin (5 igazolt légi győzelem) Ernst Kriszlanovics Leman (5 igazolt légi győzelem) Ivan Alekszandrovics Orlov (5 igazolt légi győzelem) Alekszandr Mihailovics Pisvanov (5 igazolt légi győzelem) Eduard Martinovics Pulpe (5 igazolt légi győzelem) Mihail Ivanovics Szafonov (5 igazolt légi győzelem)

Híres pilóták

Alekszandr Alekszandrovics Kazakov

A légierő legkiválóbb és legeredményesebb pilótája Alekszandr Alekszandrovics Kazakov (néhol Kozakov vagy Kosakoff) volt 20 igazolt légi győzelemmel. Az 1889-ben született pilóta a katonai iskola elvégzése után 1908-ban belépett az orosz hadseregbe. Eleinte a lovasságnál szolgált, majd 1913-ban a légierőhöz került. A világháborúban az első győzelmére 1915. tavaszán tett szert, még hozzá úgy, hogy egy éles ívben belecsapódott ellenfelébe (hasonlóan Nesterov háború eleji tettéhez, azonban attól eltérően Kazakovnak sikerült túlélnie). Szeptembertől az első hadtest repülő különítményének vezetője lett, de az 1915-ös évben több győzelmet már nem szerzet. 1916-ban, immár új egységnél további győzelmeket szerzett és megszerezte az ászpilóta minősítést. 1917. októberéig további tizenöt győzelmet ért el, azonban megsebesült. Ezért visszarendelték, majd Kazakov lemondott rangjáról. Az Orosz polgárháború során egy angol repülőgép különítményhez csatlakozott. Egy általa vezetett bevetésen ismét súlyosan megsérült 1919 januárjában, majd augusztus 1-jén repülőgépével lezuhant és életét vesztette. Egyes források szerint öngyilkos lett, mások szerint csupán baleset történt.

Vaszilij Ivanovics Jancsenko

Vaszilij Ivanovics Jancsenko

Vaszilij Ivanovics Jancsenko zászlós volt az Orosz Birodalom második legeredményesebb repülőgéppilótája Kazakov mögött 16 légi győzelemmel. A pilóta Nyikolszkoje (ma Usszurijszk) városában született 1894-ben. Az első világháború kitörése után jelentkezett a légierőhöz és a kiképzést követően a 7. Hadtest pilótájaként kezdte meg a a szolgálatát. Első győzelmét 1916. június 25-én szerezte meg, Podgajci közelében, mikor egy Aviatik B.III típusú gépet lőtt le. Abban az évben még két győzelmet szerzett. Nieuport típusú gépeivel sorra aratta győzelmeit. 1917. október 14-én aratta utolsó, 16. győzelmét egy Albatros D.III-sal szemben. Szolgálata során rengeteg kitüntetést és elismerést, gratulációt kapott. A háború után néhány évvel lehagyta hazáját és kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Itt is halt meg 1959. augusztusában.

Pavel Vlagyimirovics Argejev

Pavel Vlagyimirovics Argejev

A csak a "krími sas" névvel illetett Pavel Vlagyimirovics Argejev a harmadik legeredményesebb pilótája volt a légierőnek a háború alatt elért 15 igazolt győzelmének köszönhetően. Argejev 1887-ben született a fekete-tengeri Jaltában. 1907-ben csatlakozott az orosz hadsereghez és a gyalogságnál szolgált. Haladt előre a ranglétrán, azonban 1912. júniusában függelemsértés miatt hadbíróság elé került, az orosz hadsereg katonai nyilvántartásából törölte. Argejev ezután Franciaországba ment és ott élt. Az első világháború kitörésekor jelentkezett a francia hadseregbe, részt vett az I. marnei csatában és többször kitüntette magát. Többször megsebesült és a légierőhöz jelentkezett, majd a kiképzést követően a 48. felderítőszázadhoz került. 1916. végén visszatért hazájába és az 1. Légicsoport 12. vadászszázadánál, később a 19. vadászszázadnál szolgált. 1917. január 10-én aratta első légi győzelmét egy Albatros C-vel szemben. Még abban az évben további öt győzelmet aratott. Az októberi forradalom után visszatért Franciaországba és újból az ottani légierőnél szolgált. Az orosz pilóta a háború végéig további kilenc győzelmet szerzet. Több orosz kitüntetés mellett megkapta a Francia Köztársaság Becsületrendjét és a Croix de Guerre érdemrendet. 1922-ben halt meg Csehországban.

Ivan Vasziljevics Szmirnov

Ivan Vasziljevics Szmirnov már a hollandiai KLM egyik pilótájaként

1835-brn született a Vlagyimiri területen. A világháború elején a gyalogságnál szolgált, 96. gyalogezred katonája volt. Bátorságáért 1914-ben megkapta a Szent György-rendet. 1914. december 8-án súlyosan megsebesült egy aknától, a kórházi lábadozását követően határozta el, hogy belép a légierő kötelékébe. Repülőengedélyének megszerzése után a 19. orosz repülőszázadhoz került. Első légi győzelmét 1917. január 2-án aratta egy Aviatik C.I-el szemben. A háború során összesen tizenegy igazolt győzelmet ért el, megkapta többek közt a Szent György-rend mind a négy fokozatát, A Szent Anna Rend harmadik és negyedik fokozatát, továbbá a francia Croix de Guerre kitüntetést. A bolsevik hatalomátvételt követően először Vlagyivosztokba utazott, majd Angliába ment. Később egy ideig visszatért Oroszországba és a fehérek oldalán harcolt a polgárháborúban. Az 1920-as évektől főleg Belgiumban és Hollandiában dolgozott, a holland KLM (Királyi Holland Légitársaság) pilótája lett. A második világháború idején (már mint holland állampolgár) Holland Kelet-Indiában harcolt a japánok ellen a holland légierő tagjaként. Egy alkalommal értékes gyémántszállítmányt szállított gépével, azonban három japán vadászgép megmentette, és kényszerleszállás közben a gyémántok kizuhantak a gépből és soha nem kerültek elő (bővebben: [1]). A háború után a KLM tanácsadója lett, 1959-ben hunyt el Spanyolországban.

Források

• Dr. Szabó Béla: Légierő az I. világháborúban - Az Orosz Birodalmi Katonai Repülőflotta
• Viktor Kulikov: Russian Aces of World War 1, Osprey Publishing, 2013., ISBN 1780960611
• Chris Chant: Austro-Hungarian Aces of World War 1, Osprey Publishing, 2002., SBN: 9781841763767
• airwar.ru: Az Orosz Birodalmi Légierő története (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. július 31.)
• airwar.ru: Az Orosz Birodalmi Légierő feloszlása és a háború további légiharcai (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. július 31.)