Szikorszkij Ilja Muromec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szikorszkij Ilja Muromec
Самолет "Илья Муромец".jpg
egy Szikorszkij Ilja Muromec felszállás közben

Funkció nehéz bombázó
Gyártó Orosz-balti Vasúti Autó Művek
Tervező Igor Sikorsky
Gyártási darabszám Kb. 80 vagy több
Fő üzemeltetők Imperial Russian Aviation Roundel.svg Orosz Cári Légierő

Személyzet max. 12
Első felszállás 1913
Szolgálatba állítás 1913
Szolgálatból kivonva 1922

A Szikorszkij Ilja Muromec (oroszul: Илья Муромец) a Russzkij Vityaz továbbfejlesztett változata, a világ első nagy, négy propelleres szállító és nehéz bombázó repülőgépe volt. Tervezője a később helikoptereivel híressé vált Igor Sikorsky volt.

Az Ilja Muromec története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sikorsky már egész fiatalon a repülő tervezésnek adta a fejét, 1909-ben építette meg első repülőgépét. Bár ez a két motoros repülőgép nem váltotta be a hozzá fűzött reményeit, hamar tanult a kudarcból és elismert repülőgép-tervezővé lépett hamar elő. 1912-ben meg építette a világ első négymotoros repülőgépét, a 31,5 méteres fesztávú Russzkij Vityazt és 1913-ban maga végezte a tesztrepülést. Ezt tovább fejlesztve tervezte meg a Szikojszkij Ilja Muromecet, amit eredetileg utasszállító gépnek tervezett. Az első felszállást már 1913-ban végrehajtották és a gép kiállta a próbát. Nem sokára már demonstrációs célokkal 16 utassal a fedélzetén szállt fel a gép, amelyen székek és már WC is el volt helyezve.

Az első világháború kitörésével Sikorsky úgy döntött, megváltoztatja egy kicsit a gép tulajdonságait és átalakíttatta a konstrukciót nehéz bombázó géppé. 800 kg-mos bombaterhet tudott szállítani a gép, a védelmet pedig kilenc géppuska adta. A bombázót a hadsereg alkalmazásba vette és elkezdték szervezni az első bombázó századokat. 1914. decemberéig tíz bombázó század, 1916. nyarára már húsz század állt szolgálatban. A Muromecek közül nem sokat sikerült a németeknek a háború négy éve alatt megsemmisíteni a gép erős védelmi fegyverzetének köszönhetően. A háború során a gépen több fejlesztést is kieszközöltek, folyamatosan gyártották és a gyártás leállításáig nagyjából nyolcvan vagy annál több gép került ki az üzemekből.

A háború lezárultáig a Szikojszkij Ilja Muromec bombázók összesen 600 bevetést teljesítettek és 65 tonna bombaterhet dobtak az ellenséges állásokra, objektumokra. A gépet 1922-ben vonták ki a szolgálatból.

Technikai adatok (S-23-as modell)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy Ilja Muromec a levegőben
  • Hosszúság: 17,5 m
  • Fesztáv:
  • alul: 21 m
  • felül: 29,8 m
  • Magasság: 4 m
  • Szárnyfelület: 125 m²
  • Szerkezeti tömeg: 3150 kg
  • Megrakott gép tömege: 4600 kg
  • Hajtómű: 4 db Sunbeam Crusader V8-as motor
  • Maximális sebesség: 110 km/h
  • Fegyverzet:
  • fedélzeti fegyverek: A háború alatt rengeteg variáció volt a fedélzeti fegyverek körében. Általában hét géppuska volt a gépeken, ezek lehettek többek közt 12,7 mm, 15,3 mm, 25 mm, 37 mm és 76,2 mm-es géppuskák, Maxim géppuskák, Colt gépfegyverek.
  • bombák: a bombázók fedélzetén lévő bombák típusa és mérete között is rengeteg variáns volt. A bombázó 800 kg-os bombaterhet tudott szállítani. Több gépen volt több 50 kg-os bomba, esetleg néhány 100 kg-os bomba. Volt olyan gép, amin 675 kg-os bomba is volt és amellett volt néhány darab kisebb bomba.

Személyzet: max. 12 fő

Használó nemzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy megmaradt példány a Muromec S-22-es modelljéből

Oroszország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Imperial Russian Aviation Roundel.svg Orosz Cári Légierő

Az Orosz Cári Légierő volt a bombázó repülőgép első számú használója és az egyetlen gyártó állama. A gépeket a mai Lettország területén található Orosz-balti Vasúti Autó Művek (Русско-Балтийский вагонный завод, RBVZ) gyártották és a gyártás beszüntetéséig megközelítőleg 80 vagy annál is több bombázót szereltek össze.

Az Orosz polgárháború kitörésével sok gép került a szovjetek kezébe, akik a Vörös Légierő kötelékeibe osztották be őket.

A polgárháború végével a megmaradt, szovjet kézen levő gépeket a civil kereskedelmi légierő használta egészen a gépek onnan való leselejtezéséig.

Egyéb használó országok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ilja Murovec bombázóból nem csak a szovjetek, hanem a környező nemzetek közül is zsákmányoltak néhányat. Ukrajnában a bolsevikok ellen harcoló kozák és ukrán alakulatok szereztek néhány példányt,a lengyelek pedig szintén zsákmányoltak egy-két darab Ilja Murovecet a akkor alakuló Lengyel Légierő számára.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]