Szerkesztő:Karesz2/homokozó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magyar-szlovák kapcsolatok-nak nevezzük a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság, két szomszédos ország diplomáciai kapcsolatait. A diplomácia kapcsolatok létesítésére 1993-ban került sor, amikor Szlovákia függetlenné vált Csehszlovákiától. Magyarország nagykövetsége Pozsonyban, míg Szlovákia nagykövetsége Budapesten található.

Mindkét ország teljes jogú tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, a közös határ 676 km hosszú. Mintegy 520 000 magyar ember él Szlovákiában (mintegy 10%-a a népességnek), és körülbelül 17 000 szlovák nemzetiségű magyar él Magyarországon (körülbelül 0,17%-a Magyarország lakosságának)

Számos diplomáciai konfliktus nehezíti a két ország viszonyát, amik gyakoribbá váltak amióta a Ján Slota által vezetett Szlovák Nemzeti Párt egy szélsőséges [1][2][3]nacionalista párt[1][2][4] a Szlovák Köztársaság Kormányába került 2006-ban.

Történelem[szerkesztés]

A honfoglalást (895) követően a magyar állam megszilárdulása a Pozsonyi csata (907) során elért győzelem után következett be. Időszámítás szerint 1000-ben Szent István megkoronázásával Magyarországot királyságnak ismerték el. Az ország területe ugyanakkor már korábban a 10. században már tartalmazta a később felvidéknek nevezett terület jó részét. Az 1241-42-es tatárjárás után az ország hatalmas területei elnéptelenedtek, az eredeti lakosság jó része elpusztult. A pusztítás különösen nagy volt Magyarország északi részén, a mai Szlovákia területén, emiatt idegen telepesek érkeztek nagy számban a felvidékre, főleg morva, lengyel és német területekről.

Hogy mikortól beszélhetünk a szlovák identitás -szlávtól megkülönböztethető - kialakulásáról nem egyértelmű. A Cartographia World Atlas of History már a 15. században a Magyarország északi részén élő szlávokat Szlovákoknak nevezi. [5]. Más források ezt a különválást 16. századra vagy még későbbre teszik. A szlovák nemzeti gondolat kialakulása ugyanakkor a Francia forradalom után, a 19. században történt.

Magyarország etnikai térképe az 1910-es népszámlálás alapján. A térkép "vörös térkép" néven is ismert a magyar nemzetiség jelzésére használt piros szín miatt

Később a szabadságharc alatt szlovákok túlnyomó többsége a magyar oldalon harcolt.

A Trianoni béke megvonta Magyarország új határait, leválasztva régi területének 70%-át. Az új határok magyar nemzetiség által lakott területeken keresztül húzódtak és a korabeli magyarság 30%-át (3.300 000 embert) hagytak a határokon kívül. A területből Csehszlovákiának nagyjából 61 000 km2-t juttattak 3.5 millió lakossal, akik közül több mint 1 millió magyar nemzetiségű.

A szlovákiai magyar lakosság az évek során 31% (1910) -ról a jelenkori 10%-ra (2001) hatalmas csökkenésen ment át, részaránya a lakosságban egyharmadára csökkent. A magyar népesség drámai csökkenésének okai többek között a szlovákosítás az 1919-20-as háború alatt történt elüldözések és menekülések, valamint tömeges deportálás, miután a Benes dekrétumok megfosztották a magyarokat állampolgárságuktól és vagyontárgyaiktól.

A második világháború előtt 1938-ban Magyarország visszakapta a magyarlakta területek egy részét az első bécsi döntés következtében. Ezek a területek 85%-os magyar lakossággal a háború után újra Csehszlovákiának lettek adva az 1947-es Párizsi békeszerződésben. Ez a trianoni határok visszaállítását jelentette valamint 3 falut még Csehszlovákiának adtak.

1945 után mintegy 30.000 magyar menekült el Csehszlovákiából miután kiestek a nyugdíj-, szociális és egészségügyi rendszerből [6], az állampolgárságuk elvesztését és a tulajdonuktól való megfosztást elrendelő Benes-dekrétumok következtében. A csehszlovák vezetés el akarta érni ország teljes megtisztítását, az összes magyar deportálását azonban a szövetségesek lehetetlenné tették. Miután az eredeti terv nem sikerült, Csehszlovákiában a kétoldalú lakosságcserét kezdtek követelni, hogy eltávolítsák a magyar lakosság legalább egy részét, így megváltoztatván az ország etnikai összetételét. Ezt a tervet kezdetben elutasította a magyar fél. A Csehszlovákia által kezdeményezett csere eredményeként Csehszlovákia, 89.660 szlovákiai magyart telepített ki és a 71.787 szlovák költözött át önként Magyarországról. [7] A szlovákok önként költöztek el Magyarországról, de a magyarokat Csehszlovákiából erőszakkal deportálták és vagyonukat elvették. A folyamatban az erőszakos kitelepítésnek elsősorban a magyar gazdasági elit esett áldozatul, hisz a hatóságok olyanokat szemeltek ki deportálásra akiknek korábban értékes ingatlanuk, földjük vagy vállalkozásuk volt. A További több mint 40.000 magyart deportálták a cseh területekre szintén értékeik elvételével, nagy részük azonban később visszatért.

Etnikai összetétel kördiagrammokkal ábrázolva, a Cseszlovákiához csatolt terület több mint 61 633 ezer km km2 3.5 millió lakossal, akik közül több mint 1 millió magyar.


Csehszlovákia feloszlott a Cseh Köztársaság-ra és Szlovákiara 1993-ban; azóta tart fenn Magyarország és Szlovákia diplomáciai kapcsolatokat.

Bős-nagymarosi vízlépcső vita[szerkesztés]

Bővebben: Bős–nagymarosi vízlépcső

1991. április 23-án a 26/1991.(IV.23.) OGY határozat felhatalmazta a kormányt, hogy tárgyaljon az 1977. évi államközi szerződés közös megszüntetéséről, a következmények rendezéséről és készítsen elő új államközi szerződést, melyben már az elsődleges prioritást a környezeti-ökológiai értékek közös védelme kellett, hogy kapja.

A következő tárgyalás december 2-án zajlott le Budapesten, ahol a csehszlovák fél 10 napos haladékot kért a közös (EU közreműködést is feltételező) magyar javaslat felülvizsgálatára. A válasz elmaradt, helyette december 12-én a csehszlovák kormány úgy határozott, hogy a C változat szerint épített bősi erőművet 1992 őszén üzembe kell helyezni, azaz a Dunát Csehszlovák területen terelik el az új csatornába. (a magyar fél a határozatot nem vette komolyan, a tervek megvalósíthatóságát papírtigrishez hasonlította) Mikor nyilvánvalóvá vált, hogy a tervek megvalósíthatóak, a magyar Országgyűlés 1992. április 4-én (12/1992.(IV.4.) OGY határozat) felhatalmazta a kormányt az 1977-es államközi szerződés egyoldalú megszüntetésére. Ennek következtében 1992. május 7-én az Antall-kormány május 25-i hatállyal felbontotta az államközi szerződést, és kezdeményezte, hogy a két fél kezdjen tárgyalni a károk helyreállításáról, ez május 19-én, diplomáciai jegyzékben lett átadva a csehszlovák félnek.

A vízlépcsőrendszer elhagyását a magyar Országgyűlés 1992. június 9-én, az 1992. évi XL. törvényben törvényesítette, hatályon kívül helyezve az 1977. évi államközi szerződést becikkelyező törvényerejű rendeleteket.

1992. szeptember 3-án a csehszlovákok beindították a bősi erőmű turbináit, a próbaüzem kisebb problémák mellett sikeres volt. Ennek eredményeképp 1992. október 23-án folytatták a C variáns megvalósítását, és megkezdték a meder áttöltését és a Duna elterelését.

A csehszlovák lépésre adott magyar válasz ugyanezen a napon megtörtént: az Antall-kormány keresetlevelet nyújtott be a hágai Nemzetközi Bírósághoz a Duna várható egyoldalú elterelése miatt. A Duna elterelése 1992. október 25-én történt meg: a csehszlovák építők Dunacsúnnál, a Duna 1851,75 folyamkilométerénél, mintegy 40 kilométer hosszúságban csehszlovák területre terelték a Dunát.

Malina Hedvig ügy[szerkesztés]

Bővebben: Malina Hedvig

Malina Hedvig-et, egy magyar diákot aki Vámosfaluban, Szlovákiában született, 2006-ban ismeretlenek brutálisan megvertek. A szlovák rendőrség rövid nyomozás és számos eljárási hiba után nem fogta el az elkövetőket, sőt Malinát vonta eljárás alá. Az ügy nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, és jelentős feszültséget okozott Szlovákia és Magyarország viszonyában.

Az akkor német szakos nyitrai egyetemistát 2006. augusztus 25-én, a reggeli órákban támadta meg Nyitrán két fiatal férfi, miután magyarul beszélt az utcán.[8] A brutális támadásban [9][10][11] elszenvedett sérüléseit az orvosi látlelet, és a támadás után készített fényképek igazolták. A lány ruhájára "Magyarok a duna másik oldalára" gyűlölködő feliratot festették.

Kezdetben az összes szlovák párt elítélte a támadást [12] csak a Ján Slota által vezetett szlovák nemzeti párt maradt néma.

2007 decemberében 15 hónappal az eset után a szlovák rendőrség átadta a kihallgatásról készült videofelvételt Malina ügyvédjének. Mint kiderült a megengedettnél több rendőr volt jelen a kihallgatáson egyszerre [13], valamint több kamerát használtak, mint amiről korábban a szlovák rendőrség beszámolt.[14] A felvételt időről időre megállították, a hat órás kihallgatásből, csak öt órát vettek fel és a felvett öt órából mindössze hármat adtak át a védelemnek.[15]

Malina ügyét a szlovák hatóságok "embertelen és megalázó" magatartása miatt az Európai Emberi Jogi Bíróság elé vitte, ahol Malina "erkölcsi elégtétel"-re számít. [10]

Pozsonyi idegenvezető-ügy[szerkesztés]

Egy csoport a magyar diák Szekszárdról, két magyar történelem tanár kíséretében látogatott el Pozsony városába. A tanárok a pozsonyi katedrális a magyar történelemben betöltött szerepéről tartottak előadást a kísért diákoknak.

A tanárokat letartóztatta és kihallgatta a szlovák rendőrség Pozsony azzal a váddal, hogy illegális idegenvezetők voltak, mivel, indegenvezető engedély nélkül beszéltek diákjaikhoz. Bár a magyar Külügyminisztérium kérte a hivatalos bocsánatkérést a szlovákok ezt elutasították. Mint később kiderült, nem volt jogszabály arra nézve, hogy engedélyköteles volna az idegenvezetés Pozsonyban abban az időben. [16]

Benes dekrétumok megerősítése[szerkesztés]

2007 szeptember 20-án, a szlovák parlament megerősítette az Benes-dekrétumokat, egy sor olyan törvényt amit a csehszlovák emigráns-kormány hozott a második világháború során a csehszlovák parlament jóváhagyása hiányában. A leghírhedtebb része a dekrétumoknak a az etnikai németek és magyarok státuszával foglalkozik háború utáni Csehszlovákiában. A magyarok ekkor tömbben éltek a határhoz közel és egy 85%-os magyar többségű, 800 ezer lakosú területet vissza is csatoltak Magyarországhoz 1938-ban Csehszlovákiától. A dekrétumok a magyarokra vonatkozó részei a nácik által is használt kollektív bűnösség elve alapján megfosztotta a magyarokat állampolgárságuktól, a tulajdonjogaiktól, és egyéb alapvető jogaiktól.

Minden etnikailag szlovák képviselő megszavazta a dekrétumok megerősítését, csak a magyar vezetők szavaztak ellene. [17] Magyar államfő Sólyom László szerint a döntés elfogadhatatlan, és jelentősen terheli a magyar-szlovák kapcsolatokat. [18]

Rendőrségi támadás Dunaszerdahelyen[szerkesztés]

November 1-én 2008 Dunaszerdahelyen a DAC és Slovan labdarúgó-válogatottak közötti focimeccsen magyar nézőkre támadtak a szlovák rendőrök [19] [20] mindössze 15 perc játék után, több mint 60 embert sebesítettek meg, akik közül sokan elvesztették az eszméletüket, vagy sérüléseket szenvedtek, beleértve agyrázkódást és törött állkapcsokat. [21] A helyi rendőrök megrohamozták a magyar állampolgárokat, akik azért érkeztek, hogy támogassák a Dunaszerdahely otthon játszó csapatát, és hogy tiltakozzanak egy magyar zászló elégetése ellen ami egy korábbi meccs alkalmával történt. [21]

Újságcikkek tudósításaiból kiderül, hogy a szlovák rendőrség nem tett semmit a pozsonyi csapat szurkolói ellen, akik füstbombákat, zaj-gránátok és egyéb tárgyakat dobáltak a pályára. [21] Az internetre felkerült az eseményeket több különböző szögből bemutató videók alapján a szurkolók nem csinálok semmit, ami indokolta volna a rendőri fellépést. [21] Öt nappal a meccs után a szlovák rendőrség bemutatott egy fotót bizonyítékként, amelyen az egyik szurkoló ütésre emelte öklét de rendőrök nem láthatóak a képen. [21] Spontán demonstrációkat tartottak Budapesten a szlovák nagykövetség és a konzulátus előtt az incidens éjszakáján. [21]. A magyar kormány és a magyar sajtó az eseményt a magyarellenes támadásként írta le. A magyargyűlöletéről hírhedt Ján Slota, szerint a magyarok provokáétűl a szlovák rendőröket. [22]

magyar nyelvhasználat Szlovákiában[szerkesztés]

Magyarok által lakott területek szlovákiában

Földrajzi nevek tankönyvekben[szerkesztés]

Nyelvtörvény[szerkesztés]

Bővebben: Nyelvtörvény (Szlovákia)

A 2009-ben a szlovák parlament elfogadta az úgynevezett államnyelv törvényt, mely szerint a szóbeli és írásbeli kommunikáció esetén használt nyelv a legtöbb nyilvános helyzetben és helyeken, az állami hivatalok és intézményekben csak szlovák lehet. [23] Más nyelv például a magyar [24] használata a leírt feltételek mellett a törvény következtében pénz büntetést eredményez, minimum 100, maximum 5000 eurót. A The Economist című tekintélyes lap egy cikkében foglalkozott a nyelvtörvénnyel, e szerint a törvénnyel "Szlovákia kriminalizálja a magyar nyelvet" [25], ami az anyanyelve a szlovák állampolgárok 10,7%-nak, ennek használata bizonyos helyzetekben büntetést von maga után. Knut Vollebæk az EBESZ kisebbségügyi biztosa számos ponton kritizálta a nyelvtörvényt, azonban utóbb Szlovákia számára megfogalmazott ajánlásait titokban és nem nyilvánosan tette. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) arra kérte a szlovák kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a Vollebæk-el folytatott kommunikációt annak teljességében [26], hogy a biztos véleményét és állásfoglalásait ne lehessen meghamisítani vagy eltorzítani. Korábban számos alkalommal a szlovák kormány a biztos véleményét úgy próbálta prezentálni, mintha minden rendben lenne a törvénnyel. Magyarország kifejezésre juttatta, hogy aggódik, a törvény magyarokkal szembeni diszkriminatív volta miatt.
Az augusztus 31-én lepleztek le egy szobrot Szlovákiában ami egy országos demonstráció alkalmával az ott élő magyarok tiltakozását szimbolizálta a nyelvtörvény ellen. A gyászszobor leleplezése során tartott beszédekben elhangzott, hogy "A felvidéki magyarságot gúzsba akarják kötni, el akarják némítani, és ezt nem engedhetjük! Ez a szobor üzenete" [27]

Bajnai Gordon, a magyar miniszterelnök szerint "Nagyon káros, amikor egyes, megélhetési nacionalizmust folytató szélsőséges szlovák politikusok a kisebbségi ügyét használják arra, hogy elfedjenek valós problémákat". [28] Szeptember elején a nyelvtörvényre felhívták a Fehér Ház figyelmét. Koszorus Ferenc egy amerikai magyar szervezet vezetője "elfogadhatatlan és diszkriminatív"-nak nevezte a törvényt az amerikai kormányzat vezető külpolitikai döntéshozóval történt találkozóján. [29] A magyar külügyminiszter Balázs Péter a szlovákiai gyakorlatot a kegyetlen Ceauşescu diktatúra nyelvpolitikájához hasonlította. [30][31] [32]

Diszkrimináció[szerkesztés]

3. §-ában a törvény nyíltan diszkriminatív, mert előírja, hogy a cseh kisebbségek használhatják anyanyelvüket minden korlátozás nélkül, szemben más például magyar kisebbség tagjaival szemben. Ez azt jelenti, hogy más kisebbségek tagjainak nyelvhasználata korlátozva van a csehekéhez képest. Mivel Európa számos területén, beleértve Szlovákiát is az etnikai identitás és az anyanyelv használata szorosan kötődik egymáshoz, az anyanyelv szerinti diszkrimináció etnikai alapú megkülönböztetést jelent. [33]

Magyar államfő 2009-es kitiltása[szerkesztés]

Bővebben: Magyar államfő 2009-es kitiltása Szlovákiából
Erzsébet híd amely a kettéosztott Komárom városának két felét (ma Révkomárom) köti össze a Duna felett Sólyom László itt akarta átlépni a határt
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Sólyom László a Magyar Köztársaság államfője Révkomáromba akart látogatni, hogy felavassa Szent István, Magyarország első királyának szobrát amelyet adománygyűjtés segítségével állítottak fel. A látogatás dátuma 2009 augusztus 21, a magyar nemzeti ünnep, augusztus 20-a után egy nappal. A Magyar Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a látogatást még júniusban elkezdték szervezni, és a szlovák félnek nem volt semmiféle kifogása. [34]














Szlovák kormánytagok magyarellenes megnyilvánulásai[szerkesztés]

Ján Slota az SNS kormánypárt elnöke[szerkesztés]

Ján Slota, a kormányzó Szlovák Nemzeti Párt elnöke aki szerint a "Magyarok rákos tumor a szlovák nemzet testén, amit mihamarabb el kell távolítani"[35].
Turul, a magyar mitológia egyik kulcs eleme, Egy "ronda papagáj" Slota szerint
Szent István, Magyarország első királya : "lovasbohóc" Ján Slota egy szlovák kormánypárt elnökének leírása alapján

A 2006-os szlovák választás eredményeként a szélsőséges nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kormányzó erővé vált Szlovákiában. Ján Slota, az SNS elnöke durva magyarellenes kirohanásairől ismert. Slota koalíciós partnerei Vladimir Meciár és a szlovák miniszterelnök Robert Fico. Így Szlovákiában a választás után az a furcsa helyzet állt elő, hogy Fico magát baloldalinak mondó pártja, a Smer a szélsőjobboldali SNS-el kötött koalíciót. Az SNS-el való koalíciókötés miatt a Smer-t felfüggeszetették az európai szocialistákat tömörítő PES-ből. [36] for two years.

Budapest elpusztítása tankokkal[szerkesztés]

Valószínűleg részegen[37] egy pártgyűlésen 1999-ben a Slota a magyar főváros elpusztítását szorgalmazta:

„“Beülünk a tankjainkba és elpusztítjuk Budapestet”[37][38]”

– Ján Slota, March 5, 1999

Görbe lábú magyarok[szerkesztés]

Egy televíziós vitában pár nappal a szlovák parlamenti választások előtt Slota a következőket mondta:

„“Még 1248 egy frank püspök, ellátogatott a Kárpát-medencébe és ezeket mondta:
»Ahogy utaztam ebben az országban nem értettem, hogyan adhatott Isten egy ilyen gyönyörű országot ilyen csúnya népnek
A 'régi magyarokra' utalt mivel ezek mongoloidok voltak görbe lábúak, és a lovaik elég undorítóak voltak. Valójában kis lovak. Ezt mondta a püspök, így van leírva. Így leírva szó szerint. És most nyolcszáz évvel később ezek a mongoloidok valahogy eltűntek. Nem tudom ki mutatta meg nekik, hogy legyenek civilizáltak. De sajnos azt hiszem a szláv vér volt az.Sajnos ... és én igazán nem tudom, hogy ezek a magyarok, akik szeretik azt mondani magukról, hogy magyarok valóban magyarok-e. Úgy gondolom 90%-uk ban van szláv vér és talán 10% vagy talán 0.1%-ban van 'régi magyar' vér. De még így is önként és ostoba módon hódolnak holmi turuloknak és egyéb őrültségeknek...”[39]”

– Ján Slota on television, June 2006

Magyarok:Rákos kelés a szlovák nemzet testén[szerkesztés]

Slota hírhedt megjegyzése a magyarorkról 2006-ban kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor az Európai Parlament egy olasz tagja Michl Ebner egy összeállítást készített Slota idegengyűlölő megjegyzéseiből, és emailen szétküldte a parlament összes tagjának. A tizenegy oldalas dokumentum tartalmazza a következő Slota által tett megjegyzést: [35]:

„“Magyarok rákos tumor a szlovák nemzet testén, amit mihamarabb el kell távolítani.”.”

– Ján Slota

Az idézet megjelent a német Der Spiegel-ben és egyéb nemzetközi sajtótermékekben, akik Slota szavainak fordításakor az angol "cancer", (rák betegség) szót használták a tumor helyett. [40] [41][42] [43] [44]

Magyar identitás tagadása[szerkesztés]

Slota a felvidéken több mint ezer éve őshonos magyar lakosságot a Franciaországi marokkói és algír bevándorlókhoz hasonlította:

„“Ők mind franciák, akik franciák számára they are also all French, who are divided to the French, the immigrants and foreigners.”
“Amellett vagyok, hogy ezek nem magyarok. Szlovákok akik magyarul fejezik ki magukat.”[45][46]”

– Ján Slota, to the SITA news agency, January 4, 2008

Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja elnöke Slota megszólalását "primitív bunkóság"-nak írta le. [47].

Magyarország törlése a térképről[szerkesztés]

2008 áprilisában egy térképen a Szlovák Nemzeti Párt hivatolos honlapján Magyarországot felosztották Szlovákia és Ausztria között letörölve így a térképről. [48][49][50]. Miután széles médiafigyelmet kapott az eset, a magyargyűlölet példájaként, a térképet eltávolították.

A turul és Szent István gúnyolása[szerkesztés]

Amíg a volt magyar miniszterelnök Gyurcsány Ferenc szlovák felet képviselő Robert Fico-val tárgyalt Brüsszelben, Ján Slota a Turul madarat, egy csúf papagájnak nevezte. A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Kézai Simon szerint Attilától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye. [51]Slota Szent Istvánt is sértegette, lovasbohócnak nevezve Magyarország első királyát a király Budai várban álló lovasszobrára utalva.

Magyar külügyminiszter sértegetése[szerkesztés]

Göncz Kinga, volt külügyminiszter, a "kócos hajú asszony" valamint "nyomorult asszony" Slota szerint

Slota több alkalommal is sértegette Göncz Kingát, az akkori magyar külügyminisztert, többek közt haját kritizálva és Adolf Hitlerhez hasonlítva Gönczöt.[52]

„Nem engedünk a déli szomszédunktól és Budapestről érkező nyomásnak :egy kócos asszony, egy nyomorult fenyeget minket és kérdőre vonja a szlovák miniszterelnököt akinek a cipőtalpáig sem ér fel.
Amit ők [magyarok] csinálnak az arrogancia csúcsa. Henleinhez tudnám hasonlítani és ahhoz a kis bajszos emberhez a Müncheni pincéből. Ugyanazt a retorikát használta ő is mint ez a nő. Talán már a bajsza is elkezdett nőni. ”

– Ján Slota

Kettős keresztek a Turul ellen[szerkesztés]

Slota kettős kereszteket kezdett építeni a magyar határ mentén "azért, hogy tudják, nem felső-Magyarországra érkeztek, hanem Szlovákiába" [53][54].

„Kettős kereszteket építünk mindenhol Szlovákiában és délen is, hogy ne kelljen ostoba turul madarakat néznünk ahogy repkednek dél-Szlovákia felett”

– Ján Slota

Települések SNS által épített kettős kereszttel[szerkesztés]

"Okos historizmus"[szerkesztés]

Miután akkor még miniszterelnök-helyettes Robert Fico meghirdette, az "okos historizmus" koncepcióját, a szlovák történelemkönyveket egyre gyorsabb ütemben, írják újra, és egyre inkább a "nemzeti büszkeség szellemében [59] [60] , Ez Krekovič, Mannová és Krekovičováare szerint semmi más, mint a történelem hamisítása. [60] Az ilyen új találmányok például Nagy-Morvaország, mint a (ős)-szlovák állam, vagy az "ős-szlovák" kifejezés maga, [60] együtt a "felelevenítésével" sok "régi hagyománynak", amelyek valójában nem léteznek, vagy nem szlovákok voltak azelőtt. [60] A koncepció kritikát kapott a Szlovákiában is, ahol rámutattak, hogy a proto-szlovák, ős-szlovák kifejezés nem található meg semmilyen komoly kiadványban, egyszerűen azért, mert nincs semmilyen tudományos alapja. [61] Miroslav Kusy kifejtette, hogy az ilyen tudományosan megkérdőjelezhető retorika használatával Fico célja, hogy "a nemzeti öntudat erősítése a történelmet meghamisításán keresztül" [62] Ennek következtében az "okos historizmus" koncepció, keretében tanított szlovák történelem jelentősen eltér a többi európai országban elfogadott történelemtől. Az így kialakított "nemzeti érzés szellemében" tanított verziója a szlovák történelemnek negatívan hatott a kétoldalú kapcsolatokra és akadályozza a közös történelemkönyv megszületését, ahogy az a Francia-Német esetben történt.

Lásd még[szerkesztés]

Külső linkek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ a b Cas Mudde. Racist extremism in Central and Eastern Europe. Routledge, xvi. o. (2005). ISBN 0415355931, 9780415355933 
  2. ↑ a b Zoltan D. Barany. The East European gypsies: regime change, marginality, and ethnopolitics. Cambridge University Press, 313. o. (2002). ISBN 0521009103, 9780521009102 
  3. ↑ Juliana Sokolova: Slovakia: in search of normal. openDemocracy.net
  4. ↑ The Steven Roth Institute: Country reports. Antisemitism and racism in Slovakia
  5. ↑ Cartographia World Atlas of History
  6. ↑ Index - A magyarok kitelepítése: mézesmadzag a szlovákoknak
  7. ↑ A pontos szám némileg eltér a különböző forrásokban.
  8. ↑ Magyarul telefonáló lányt vertek meg Szlovákiában
  9. ↑ Malina case bungled: Prosecutor. The Budapest Times. (Hozzáférés: 2008. március 11.)
  10. ↑ a b Maligned Hungarian seeks higher justice. The Budapest Times, 2007. december 10.
  11. ↑ „Une étudiante met le feu aux poudres ("A student sets fire to the powder")”, lepetitjournal.com (french nyelvű) 
  12. ↑ A Hungarian student was beaten in Slovakia (hungarian nyelven). Index, 2006. augusztus 25.
  13. ↑ The record of the interrogation of Hedvig Malina has been leaked out (hungarian nyelven). Origo. (Hozzáférés: 2008. február 12.)
  14. ↑ Video leaked out: what happened during the interrogation of Hedvig Malina? (hungarian nyelven). Hírszerző. (Hozzáférés: 2008. február 12.)
  15. ↑ Why were three policemen present at the hearing of Hedvig Malina? (hungarian nyelven). Index. (Hozzáférés: 2008. február 12.)
  16. ↑ Népszabadság Online: Mégis folytatódik a pozsonyi botrány
  17. ↑ megerősített Beneš-dekrétumok Szlovákiában
  18. ↑ Sólyom: szlovák döntés elfogadhatatlan
  19. ↑ Győriek a dunaszerdahelyi pokolban
  20. ↑ amatőr videó a rendezvényről
  21. ↑ a b c d e f ((cite news | url = http://www.budapesttimes.hu/ content/view/9883/213 / | title = magyarok támadtak | Leitner last = | first = Attila | Date = 2008/11/10 | munka = The Budapest Times | 2009/05/17 accessdate =))
  22. ↑ Slota szerint a english drukkolók provokálták a szlovák rendőröket (MTI 2008. 11. 04)
  23. ↑ Int'l intellectuals protest against Slovak language law
  24. ↑ A Szlovák Köztársaság állampolgárainak 10%-nak anyanyelve
  25. ↑ The Economist Slovakia criminalises the use of Hungarian
  26. ↑ Az MKP kíváncsi a nyelvtörvénnyel kapcsolatos levelezésre az EBESZ-szel
  27. ↑ Gyászszoborral tiltakoznak a szlovák nyelvtörvény ellen
  28. ↑ Bajnai: A kisebbségek ügye szent és sérthetetlen
  29. ↑ Slovak language law brought to attention of White House
  30. ↑ Kiakasztotta a szlovákokat Balázs Péter
  31. ↑ Pozsony felháborodásának adott hangot Balázs Péter interjújával kapcsolatban
  32. ↑ Besokallt a szlovák külügy Balázs interjúja miatt
  33. ↑ The new state language law in Slovakia
  34. ↑ A külügy sem érti a szlovák reakciókat
  35. ↑ a b Radio Slovakia International
  36. ↑ Resolution adopted by the PES Presidency
  37. ↑ a b Why is Slovakia not in NATO?Ján Slota explains
  38. ↑ Chaos, Corruption and Extremism - Political Crises Abound in Eastern Europe. Der Spiegel, 2007. május 29. (Hozzáférés: 2008. április 20.)
  39. ↑ http://www.mkp.sk/eng/images/pdf/MINORITY%20REPORT%20-%20OCTOBER.pdf
  40. ↑ A szó szerinti angol idézet Der Spiegelből, “The Hungarians are a cancer in the body of the Slovak nation.”
  41. ↑ Separatist Movements Seek Inspiration in Kosovo. Der Spiegel, 2008. február 22. (Hozzáférés: 2008. augusztus 6.)
  42. ↑ Slovakia rejects Hungarian suggestions to tackle discriminatio
  43. ↑ Slovak, Hungarian presidents blame tension on radicals - Summary
  44. ↑ Slovakia and Hungary 'Dangerously Close to Playing with Fire'
  45. ↑ U nás nežijú Maďari, ale Slováci, ktorí hovoria po maďarsky
  46. ↑ Slota szerint Szlovákiában nem élnek magyarok
  47. ↑ "Primitív bunkóság" - Slota ismét nyilatkozott
  48. ↑ Törölték Magyarországot Slota pártjának térképéről
  49. ↑ Slotáék törölték Európa térképéről Magyarországot
  50. ↑ Letörölték Európa térképéről Magyarországot Slotáék
  51. ↑ Slota ridicules Hungarians during PMs' meeting. Slovak Spectator, 2008. szeptember 3. (Hozzáférés: 2008. szeptember 18.)
  52. ↑ http://mti.hu/cikk/313967/
  53. ↑ http://www.dunatv.hu/otthon/slotakettoskereszt.html
  54. ↑ http://www.bumm.sk/15153/slota-turulmadarak-ropkodnek-szlovakiaban-szlovak-kettoskereszt-az-ellenszer.html
  55. ↑ http://kulfold.ma.hu/tart/cikk/b/0/22470/1/kulfold/Slota_a_magyarok_turuljait_becsmerelte
  56. ↑ http://www.bumm.sk/15723/bastrnak-slota-provokal-a-kettos-kereszttel.html
  57. ↑ a b http://www.butlavavrba.net/2009/01/sns-pouziva-symboly-ako-totality.html
  58. ↑ http://dnes.atlas.sk/slovensko/247413/
  59. ↑ Matica Slovenská cancels history textbook, Slovak Spectator, July 31, 1996
  60. ↑ a b c d Eduard Krekovič, Elena Mannová, Eva Krekovičová: Mýty naše slovenské, Bratislava, AEPress, 2005, ISBN 8088880610
  61. ↑ Népszabadság Online: Fico: Szvatopluk volt első királyunk
  62. ↑ MN Magyar Nemzet
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Karesz2/homokozó&oldid=10305385”