Szerb Antal Gimnázium
Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium (Szerb Antal Gimnázium) | |
Alapítva | 1906/1866 (Magyar Gazdaasszonyok Országos Egyesülete Leányárvaháza és Nevelő intézete) 1919/1871 (Pozsonyi Magyar Királyi Állami Tanítónőképző) |
Alapító | Batthyány Ilona |
Névadó | Szerb Antal (ember) |
Hely | Magyarország, |
Típus | gimnázium |
Igazgató | Inotai István |
OM-azonosító | 035249 |
Elérhetőség | |
Cím | 1164 Budapest Batthyány Ilona utca 12. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 31′ 10″, k. h. 19° 13′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 10″, k. h. 19° 13′ 50″ | |
A Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium témájú médiaállományokat. |
A Szerb Antal Gimnázium egy, egykor a kerületi Önkormányzat, ma az Észak-Pesti Tankerületi Központ által fenntartott középiskola Budapest XVI. kerületében, Cinkotán.
Megközelíthetősége
A XVI. kerületi Batthyány Ilona utca 12. szám alatt található. Gépkocsival a centrum felől a Veres Péter úton Cinkotáig, majd jobbra a Vidámvásár utcán. Gödöllő, Kerepes, Kistarcsa (3-as főút) felől a városhatár utáni első közlekedési lámpánál balra a Gazdaság úton. Az M0-s autópálya felől a Cinkota/Nagytarcsai lejárótól a centrum felé a Nagytarcsai úton.
Tömegközlekedéssel az Örs vezér teréről a 45-ös autóbusszal (Batthyány Ilona utcai megálló), vagy a H8-as és H9-es HÉV-ekkel Ilonatelep megállóhelyig (kb. 900 m), majd gyalog a Gazdaság úton; esetleg a kerület belső része felől a 92-es busszal (Batthyány Ilona utcai megálló).
Története
Előzmények
Az iskola nem helyi kezdeményezés eredménye, de nem is állami megbízás alapján épült. Az 1860–61-es években a nemesség és a nagypolgárság hölgyei megalapították a Magyar Gazdaasszonyok Országos Egyesületét. A mindinkább kikristályosodó fő törekvése az volt, hogy "hazánk bármely osztályának szegény sorsra jutott leányai tiszta erkölcsű, gondos, ügyes háziasszonyokká képeztessenek ki". 1866 nyarán megnyitottak Budapesten a Damjanich (akkor Háromdob) utcában egy árvaleányházat, ami árvaház és elemi iskola is volt egyben. Egy-két évtized alatt azonban az intézmény túl szűkösnek és korszerűtlennek bizonyult, az 1876-os bővítést követően már azonban a főváros területén nem volt sem anyagi erejük felépíttetni egy megfelelő iskolát, sem pedig a kellő terület nem állt rendelkezésükre. Batthyány Ilona javaslatára, így Cinkotán, olcsó telken kezdődhetett meg az építkezés, közvetlenül az ő parkja és kastélya mellett, mivel időközben elhalt férje, Beniczky Gábor végakaratának értelmében – miszerint felesége életében még használhatta, majd halála után az általa meghatározott jótékony célnak adandó át korán elhunyt kisleányuk, Lea emlékének és sírjának fenntartása céljából – a község belterületén fekvő ősi Beniczky kúria és park és a belsőségen levő egyéb épületek tulajdonára öröklési szerződést kötött az egyesülettel.
A cinkotai iskola
1906 augusztusában költözött be az árvaház és nevelőintézet a cinkotai új épületbe. A fővárosból kiköltözéssel azonban fizetéses, félfizetéses bentlakók nagy részét elvesztette, sőt még alapítványi helyeken levő növendékei közül is néhányan kiléptek. A jótékonysági egyesület szempontjából túlméretezett, központi fűtéssel, vízvezetékkel ellátott 150 növendékre számított szépen berendezett új árvaház a kezdeti időkben félig üresen állott, ami a kimerített pénztár miatt is nagy problémát jelentett. Özv. gróf Batthyány Gézáné ötletére az 1908/909. iskolaév elejétől kezdve gróf Andrássy Gyula belügyminiszter igen kedvezményes áron 75 helyet létesített a cinkotai intézetben jegyzők leánygyermekei számára. Noha anyagilag ez tovább rontotta a helyzetet, az egyesület vezetőségét és tagjait megnyugtatta az a tény, hogy az épületet teljes erkölcsi haszonnal üzemeltették. 1910-ben így 155 bentlakásos és 25 bejáró növendéke volt az intézménynek,[1] ahol a növendékek hatosztályos elemi, négyosztályos polgári iskolai és két szakra osztott továbbképző ipari kiképzés folyt. Tanrendjében volt női kézimunka-, ruha- és fehérneművarró-, háztartás és háziipari tanfolyam, főzés, kenyérsütés, szabás, varrás, fonás, szövés, gépvarrás, csipkeverés, de zongora, angol és francia nyelv, tánc és illemtan oktatás is. A tanítónők és nevelőnők mind bentlakók voltak, így a tanórákon kívül is állandóan foglalkoztak a növendékekkel. 1912-ben nagyobb sajtóvisszhangot keltett, hogy Zichy Sarolta grófnő és Wehner József egyesületi titkár átszervezte a tanfolyamokat és a tantestületet, minden addigi tanerőnek felmondva – a hét tanítónő és az igazgatónő a felmondólevelükben foglaltak miatt becsületsértés címén bűnvádi feljelentést is tettek a gödöllői járásbíróságon.[2][3][4]
Az első világháború kitörésével az egyesület bővítette tevékenységi körét és a tagok egy lelkes csoportja hadi jótékonysági munkát végzett, ami miatt kevesebb jutott az iskolának is. A nevelőintézet 1919-ig eredeti formájában, mint elemi és polgári, illetve továbbképző iskola működött. Anyagi forrásai azonban kiapadóban voltak, a túlméretezett intézmény és az 1918-as, 1919-es évek eseményei csaknem az összeomlás szélére sodorták az egyesületet.
1919-ben Zichy Sarolta grófnő megkereste Tabódy Idát, a pozsonyi tanítónőképző-intézet igazgatóját, aki az egyesület tanügyi bizottsági és választmányi tagjaként, már 1913 óta végzett ellenőrző látogatásokat az intézet internátusi és pedagógiai rendjének irányítása céljából az intézetében. Javaslatára a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete a cinkotai nevelőintézet épületét bérbe adta a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium pozsonyi tanítónőképző-intézet elhelyezésére, amelyet az akkor ellenséges hatalom Pozsonyból távozásra kényszerített. Így az egyesület vagyona is megmaradt és a régi tradíciók alapján új formában folytathatta működését. Húsz pártfogoltját is tovább neveltethette, ezenkívül lehetősége nyílt arra, hogy más intézetekben is képeztethette a nehéz gondokkal küzdő érdemes magyar családok leányait. Még jó ideig a Pozsonyi Magyar Királyi Állami Tanítónőképző gyakorlóiskolája volt a neve, majd az 1920-as években lassan áttértek a Cinkotai Állami Tanítónőképző névre. Tabódy igazgatónő nagy hangsúlyt fektetett az előkelő társadalmi személyiségekkel való kapcsolattartásra, építésre. Így például Bartók Béla, akinek édesanyja a pozsonyi képző gyakorló iskolájának tanára volt 1914-es[5] nyugdíjazásáig, 1934-ben először Pozsonyban, majd itt adott hangversenyt. De az 1920–1930-as években megfordult a kor szinte jeles személyisége az épületben. 1929-ben, Batthyány Ilona grófnő halálakor, ahogy azt korábban kikötötték, az iskola megkapta a parkot, amit addig az állam bérelt.
A második világháború mély nyomokat hagyott maga után. 1941 után, hogy a diákokat megvédjék, mivel sem az államnak, sem az intézménynek nem volt pénze a parkban egy szabályos légópince kialakítására, az alagsort alakították óvóhellyé. 1944-ben a park – eredetileg Batthyány Ilona grófnő – kastélya leégett, az iskolaépületet pedig katonai célokra foglalták le, növendékeit, tanárait különböző intézményeknél helyezték el – de az iskola fennállása óta, még a nevelő és később a tanítóképző intézetben is fontos szerepet játszó énekkara 1948-ban e körülmények között is első helyezést[6] tudott elérni a budapesti nemzetközi munkás-dalosverseny keretében a női kórusok versenyében. 1946–1949 között az intézményalapító Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete közgyűlése feloszlott, majd az egyesület is megszűnt.[7] 1947 nyarán – miután államosították[8] – kezdődött meg az épület helyreállítása, hogy újra oktatási célokra használhassák – amire az úgynevezett hároméves tervben 128 000 forintot fordítottak.[9] Az iskola (ekkor Cinkotai áll. Tanítónőképző Intézet) és a kollégium szétválasztása is ekkor kezdődött. Utóbbi Kossuth Zsuzsa áll. közgazdasági Leánydiákotthon néven önálló intézmény lett.[10] Ezután az iskola egy kisiskolával bővült (Batthyány Ilona u. 40.), amit 1992-ben az eredeti tulajdonos, az evangélikus egyház visszakapott.
1952-től a Teleki Blanka Tanítóképző nevet vette fel az intézmény. Ezután nem sokkal Mohayné Katanics Mária – aki működésének 7 éve alatt zenepedagógiai téren országos fogalommá vált az intézmény – megalakította a 24 tagú úgynevezett „Bicinia-kórust”, akikkel rádiófelvétel is készült és akiket Lajtha László is felkért közös munkára.[11][12] 1955-től 12 évfolyamos iskolává alakult át, miközben még párhuzamosan működött benne a középfokú tanítóképző is, ami az 1950-es években fokozatosan megszűnt, és az utolsó évfolyam 1959-ben végzett, majd Általános Leánygimnáziumként, 1961-től pedig cinkotai 12 évfolyamos iskolaként[13][14] működött. 1965-ben már Cinkotai Általános iskola, Gimnázium és Leánykollégium a neve. 1960–1961-ben a park öt és fél holdas területéből 1900 négyszögölön a Cinkotai Általános Iskola 11 hónap alatt felépült, és fokozatosan átvette a 12 évfolyam alsóbb 8 évfolyamának képzését. Eközben a gimnáziumban tagozatos osztályokat alakítottak ki (kezdetben politechnikai képzést kaptak a diákok, majd – a budapesti gimnáziumok között egyik elsőként – kémia-biológia, később nyelvi tagozat is alakult).
Az intézmény 1969-ben vette fel Szerb Antal nevét. 1977 szeptemberében a Kulturális Minisztérium Vilt Tibor szobrászművész Szerb Antalról készített mellszobrát a gimnáziumnak adományozta, melyet a parkban állítottak fel. A kollégiumot 1985-ben szüntették meg, mivel arra, az iskolák körzetesítése miatt már nem volt szükség. 1994-től minden évben egyhetes balatoni gólyatábort szerveznek, 1996 óta pedig évente megrendezett „Tehetségkutató Gálán” mutathatják meg a diákok kiemelkedő képességeiket a művészetek különböző területein.
1992 óta működik az Primavera Kamarakórus, mely már önálló CD lemezzel büszkélkedhet. A gimnázium pedagógusai és a baráti köre által alapított Cinkotai Főnix-Együtt a Tudásért Alapítvány 1992-ben rendezték meg az első Szerb Antal Nosztalgia Délutánt (vagy SZAN-dayt),[15] amit azóta minden év szeptember harmadik szombatján megismételnek. 1997-ben Világhy Árpád készített és adományozott egy Szerb Antal bronz mellszobrot volt iskolájának, amit az épület első emeletén helyeztek el.
1994 óta a négy éves képzés mellett hatévfolyamos, 2004 óta pedig ötévfolyamos angol nyelvi előkészítős képzést is indítottak. A gimnáziumban csoportbontásban tanítják a magyart, a matematikát és az idegen nyelveket.
Az intézmény 2013-ban felvette a Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium nevet. 2016. november 30-án alakult meg az Észak-Pesti Tankerületi Központ, így az addig önálló tankerületnek számított kerületi irányítás helyett, ekkortól több kerülettel közös tankerület alá került (az észak-pesti régióba a XV. és a XVI. kerületet vonták össze).[16]
Az iskola díszteremében és parkjában – adottságait kihasználva – kerületi rendezvényeket is tartanak, mint a pedagógusnap, a pedagógiai hét programjai, vagy tanulmányi versenyek.
Épülete
Az egyesület elnöksége megegyezett Cinkota község elöljáróságával abban, hogy megvesz és lerombol két szalagszerű parasztházat, míg a régi utat az egyik háztelekkel együtt építőtelekül foglalja el és a másik telket, illetőleg a megfelelő területet pedig új út céljaira cserébe adja, mivel így kerülhetett az új árvaház egész hosszában közvetlenül a park mellé. Az épület terveit és kivitelezését Pártos Gyula építészre bízták. A tervezés elhúzódott, az épületet csak 1905-ben kezdték el építeni. A szabadon álló, nagy nyomtatott E alaprajzú kétemeletes, négy szintes (alagsor, magasföldszint, első és második emelet), majdnem 100 méter hosszú épülettömböt 1906 augusztusában adták át. A patinás iskola 150 fő (100–120 növendék) elhelyezésére és ellátására volt alkalmas. Az intézet telkén a hátsó konyhakertben az egyesület Dittler-féle szennyvíztisztító telepet rendeztetett be a szenny- és pöcevizek derítésére és fertőtlenítésére, melyek ezeken a folyamatok után jutottak az emésztő aknába. Az építés és felszerelés 450 000 koronába került. Az építőmunkák fővállalkozója Koch Károly építőmester volt, a vízvezetéket, csatornázást és központi fűtést Szepessy Sándor cége, a központi világítást, a világító testeket Heuffel Sándor mérnök rendezte be, a telefont, villámhárítót és villamos jelzőt Orosz és Kállay cég, a szennyvíztisztító telepet pedig a Szennyvíz-tisztító vállalat Részvénytársaság rendezte be. A bútorozást, az ágy- és fehérneműket Palágyi Gyula; a takaréktűzhelyt Lakos Lajos, míg a kerti munkákat Szabó Mihály mátyásföldi egyesületi kertész készítette.
Főbejárata a keleti homlokzatán helyezkedik el, ami a Tabódy Ida térről (2011-ig Bajcsy-Zsilinszky[17]) közelíthető meg. A túloldali kijáraton játszó tér, illetőleg a gazdasági udvar és konyhakert kapott eredetileg helyet. A homlokzatokat teljes egészében vörös téglaburkolat fedi. Az alaprajzi elrendezés kéttraktusos. Középen az iskolaudvarról indul a központi lépcsőház – mely bejáratát szánta a tervező főbejáratul, ha a kertet megkapja az iskola. E csarnok födémjét terasz szerűen képezte ki az első emeleten. Ezen, a park felőli oldalon helyezkednek el az osztálytermek, amelyekbe a hosszú, déli homlokzaton végignyúló közlekedő folyosókról lehet bejutni. Ezen, a központi lépcsőházzal szembeni homlokzaton erőteljesen kiülő középrizalitban különböző nagyméretű termek nyílnak. Ez a homlokzatszakasz még két-két helyen törik meg: a belső kiugró részek a mosdóhelyiségeket, a sarokrizalitok pedig az oldalsó lépcsőket rejtik magukban. A sarokrizalitokkal metsződő tömbök (a keleti és nyugati) is kéttraktusos elrendezésűek, ahol a déli oldali közlekedő folyosókra merőleges folyosóról nyílnak a termek, illetve az első emeleten a főbejárat fölött a tanári, az igazgatóság, és a titkárság szobái, a túloldalon pedig a könyvtár.
A második világháború alatt az épület alagsorát – ahol azelőtt nagy-és kis ebédlő, konyha, mosogató, kamra, vasaló, mosókonyha, ruhaszárító, szénkamra voltak – óvóhellyé alakították, a falakat boltívekkel erősítették meg. 1944-től 1947 nyaráig katonai célokra használták. Ezután kezdődött meg az épület helyreállítása. Az alagsorban ekkortól tantermeket, valamint az iskola kiszolgáló helyiségeit (például takar tó, gázkazán) alakítottak ki. 1962–1963-ban a 3. sz. Építőipari Vállalat ötmillió forintos tatarozás, felújítási munkálatokat[18] végezett az épületen.
A második emeleten 1985-ig végig a hálótermek helyezkedtek el, melyek mindegyikéhez tartozott egy mosdó, és egy bentlakó felügyelő tanítónő szobája. Ezeket is mind tantermekké alakították. 1986–87-ben egy sportcsarnokot toldottak az épület nyugati tömbjéhez, amit az alagsorban elhelyezett zuhanyozó- és öltözőblokkokkal egészítettek ki.
Az épület helyi egyedi védelem alatt áll.[19]
Az iskola igazgatói
Magyar Gazdaasszonyok Országos Egyesülete fenntartású nevelési intézmény (Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete Leányárvaháza és Nevelő intézete alapítva: 1866, cinkotai beköltözés: 1906) – 1919-ig Cinkotai Leányárvaház és Nevelőintézet
• állami bérlemény (Pozsonyi Magyar Királyi Állami Tanítónőképző alapítva: 1871,[23] cinkotai beköltözés: 1919) – 1944-ig (utána külsős intézményekben) Pozsonyi Magyar Királyi Állami Tanítónőképző Cinkota / Cinkotai Állami Tanítónőképző
Állami (egy ideig önkormányzati) fenntartású oktatási intézmény (iskolák államosítása: 1949) – 1952-ig Cinkotai áll. Tanítónőképző Intézet és 1965-ig Kossuth Zsuzsa áll. közgazdasági Leánydiákotthon, 1952–1955 Teleki Blanka Tanítóképző, 1955–1965 Általános Leánygimnázium 1965–1969 Cinkotai Általános iskola, Gimnázium és 1989-ig Cinkotai Leánykollégium, 1969–2013 Szerb Antal Gimnázium, 2013-tól Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium
- 1949–1951: Bódi Ferenc
- 1951–1956: Kalmár Ferenc
- 1956–1960: Péner Istvánné
- 1960–1974: Kovács Dénes
- 1974–1983: Halmos László
- 1983–1992: Dr. Kovács Kálmánné
- 1992– : Inotai István
Híres diákjai
Az iskola diákja voltak:[24]
- Rizmajer György (Európa-bajnok birkózó), A gimnázium tanulója volt 2005-től 2009-ig
- Ruszina Szabolcs (színművész), a gimnázium tanulója volt 1986-1990 között
- Varga Balázs (színész), a gimnázium tanulója volt 1998-2002 között
- Maráczi Tamás (szerkesztő, műsorvezető), a gimnázium tanulója volt 1987-1991 között
- Szenthe Gergely (régész, muzeológus), a gimnázium tanulója volt 1995-1999 között
- Szabóné dr. Beke Andrea (bíró), a gimnázium tanulója volt 1991-1995 között
- Tompos Kátya (színésznő), 1995-2001 között a gimnázium hat évfolyamos osztályában tanult
- Kovács Róbert (színész), a gimnázium tanulója volt 1991-1995 között
- Ézsiás Péter (rockzenész, énekes) a gimnázium tanulója volt 1984-1988 között
Jegyzetek
- ↑ Kún Béla, Marschalkó János, Rottenbiller Fülöp: A fiatalkorúak támogatására hivatott jótékonycélú intézmények Magyarországon Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben a Magyar királyi Igazságügy minisztériumtól és a patronázs egyesületektől nyert adatok alapján, mtdaportal.extra.hu - 1911.
- ↑ Tanügyi botrány, Pesti Hírlap 34. évfolyam 160. szám - 1912. július 7. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Tanítónők Zichy Sarolta grófnő ellen, Pesti Napló 63. évfolyam 176. szám - 1912. július 27. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ A cinkotai tanítónők, Pesti Napló 63. évfolyam 294. szám - 1912. december 13. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Szemelvények a múltból - kiegészítés, Népsport 40. évfolyam 54. szám - 1984. március 4. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ A nemzetközi munkás—dalosverseny eredményei , MTI belföldi hírek, library.hungaricana.hu - 1948. augusztus 21.
- ↑ Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete, Budapest Főváros Levéltára, archives.hungaricana.hu (hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Az iskolák államosítása, Dr. Gőzsy Zoltán, Dévényi Anna: A történelem tanításának tartalmi és módszertani változásai egyetemi jegyzet a Történetírói irányzatok és hatásuk a történelemtanításra című kurzushoz, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet - 2011
- ↑ A hároméves terv a nevelőképzésért, Szabad Szó 51. évfolyam 103. szám - 1949. május 5. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Budapesti Távbeszélőnévsor, library.hungaricana.hu - 1950. december
- ↑ Malina János: Egy énekkar negyedszázada Archiválva 2020. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben interjú, Budapest folyóirat 23. évfolyam 5. szám - 1985. április (adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Anker Antal: Csillagszóró: néhány emlékmorzsa Mohayné Katanics Mária elhunyta alkalmából (53-57. old.), A Magyar Kodály Társaság hírei 38. évf. 2. sz. - 2017. június
- ↑ A jövő évi iskolafelújítás, Esti Hírlap 6. évfolyam 211. szám - 1961. szeptember 7. (onlien: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Beszélgetés Uzsoki Istvánnal, a XVI. kerületi pártbizottság első titkárával, Ikarus 11. évfolyam 22. szám - 1967. november 1. (online:[1]adtplus.arcanum.hu)
- ↑ (Tóth): SZAN-DAY Cinkotán (4. old.), HelyiHírek 4. évfolyam, 9. szám, helyihirek.hu - 1992. szeptember 19.
- ↑ Bemutatkozott a megújult tankerületi központot!, helyihirek.hu - 2017. december 14.
- ↑ Mészáros Tibor: Térkeresztelő Cinkotán, XVI. kerületi újság XX. évfolyam 18. szám - 2011. szeptember 24.
- ↑ Hétfőn tanévnyitás, Hétfői Hírek 7. évfolyam 36. szám - 1963. szeptember 2. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelete (HELYI EGYEDI VÉDELEM), bp16.hu - Frissítve: 2020. január 13.
- ↑ Egy igazgatónő kinevezése, Budapesti Hírlap 33. évfolyam 171. szám - 1913. július 20. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ II. Gyakorló Felsőbb Leányiskolai Nevelőintézet, Magy. kir. állami Erzsébet nőiskola, library.hungaricana.hu - 1913., 1915., 1916., 1917.
- ↑ Iskolai értesítők, Cinkota - Állami tanítónő képző 1919 - 1920. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Novák Veronika: A szlovákiai levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig és 1938-1945 között 1. - A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek 1.; Iratok, Pozsonyi Fővárosi Levéltár, library.hungaricana.hu - 2004.
- ↑ Iskolánk híres diákjai. Szerb Antal Gimnázium. [2013. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 20.)
Források
- Budapest Lexikon 2. kötet 457. old.
- Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium, oktatas.hu (2020. január 26.)
- Hutter Katalin Cecília: A Szerb Antal Gimnázium épülete (egyetemi szemináriumi munka), szag.hu (hozzáférés: 2020. január 26.)
- A Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesületének rövid története (1861–1932) és Alapszabályai, a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza állományában, ppek.hu – 1932.
- A Szerb Antal Gimnázium épületének 100 éve, Múzeum, Igazgatók, Iskolánk híres diákjai, szag.hu (2020. január 26.)
- Budapest XVI. kerületi Szerb Antal Gimnázium, bp16.hu - 2018. április 23.
- Pártos Gyula: A Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesületének cinkotai új árvaháza, Építő Ipar 31. évfolyam 27. (1591.) szám - 1907 július 7. (online: adtplus.arcanum.hu)
- Inotai István (a Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium igazgatója): A Szerb Antal Gimnázium pedagógiai programja, (OM: 035249) a 2011.évi köznevelési törvény szerint - Hatályos: 2013. március 31-től
További információk
- Az intézmény honlapja
- Szerb Antal Gimnázium a facebookon
- Iskolai értesítők, Cinkota - Állami tanítónő képző 1919-1938 (online: adtplus.arcanum.hu)