Szepesjánosfalva
| Szepesjánosfalva (Jánovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Poprádi |
| Első írásos említés | 1312 |
| Polgármester | Jozef Kacvinský |
| Irányítószám | 059 13 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | PP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1647 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 152 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 579 m |
| Terület | 9,68 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 01′ 03″, k. h. 20° 25′ 48″49.017500°N 20.430000°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 03″, k. h. 20° 25′ 48″49.017500°N 20.430000°E | |
| Szepesjánosfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesjánosfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szepesjánosfalva (1892-ig Jánócz, szlovákul: Jánovce, németül: Hensdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.
Fekvése
Poprádtól 12 km-re délkeletre fekszik. Csontfalu és Mahálfalva tartozik hozzá.
Története
1312-ben villa Johannis néven említik először. 1322-ben „Janus”, 1448-ban „Janofaluwa” néven szerepel a korabeli forrásokban. Az egykori lándzsás falu a 13. században keletkezhetett. 1322-ben Henrik szepesi prépost tizedét a vágsziklási kolostornak adja. Később a szepesi káptalan birtoka. 1787-ben 17 házában 120 lakos élt. 1828-ban 23 háza és 178 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. század végén sok lakója kivándorolt.
Vályi András szerint " JÁNÓCZ. Janosa, Hansdorf, Hanovi. Tót falu Szepes Várm, földes Ura a’ Szepesi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lőtséhez 1 mértföldnyire, Vidernyiknek filiája, 1/3 része határjának termékeny, legelője elég, fája mind a’ két féle van, piatzozása közel."[2]
Fényes Elek szerint " Janócz, tót falu, Szepes vmegyében, a Lőcséről Liptóba vivő postautban, Horkához 1/4 mfld: 178 kath. lak. F. u. a szepesi káptalan."[3]
A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott. Lakói Poprád és Késmárk üzemeiben dolgoztak.
Népessége
1910-ben 186, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1116 lakosából 1017 szlovák és 71 cigány volt.
2011-ben 1475 lakosából 1293 szlovák és 33 roma volt.
Nevezetességei
- Alexandriai Szent Katalinnak szentelt római katolikus temploma a 13. században épült késő román stílusban, 1491-ben készült szárnyasoltára ma a Szlovák Nemzeti Galériában van.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
A Poprádi járás települései | ||
|---|---|---|
Poprád (Poprad) | ||
Alsóerdőfalva (Nová Lesná) · Batizfalva (Batizovce) · Csorba (Štrba) · Erzsébetháza (Kravany) · Gánóc (Gánovce) · Gerlachfalva (Gerlachov) · Hernádfalu (Spišské Bystré) · Hernádfő (Vikartovce) · Javorina (Tatranská Javorina) · Lándzsásötfalu (Hôrka) · Lucsivna (Lučivná) · Magastátra (Vysoké Tatry) · Malompatak (Mlynica) · Menguszfalva (Mengusovce) · Nagyszalók (Veľký Slavkov) · Ószelec (Hozelec) · Savnik (Spišský Štiavnik) · Stóla (Štôla) · Szépfalu (Šuňava) · Svábfalva (Švábovce) · Szepesjánosfalva (Jánovce) · Szepestapolca (Spišská Teplica) · Szepesvéghely (Hranovnica) · Szvit (Svit) · Teplicska (Liptovská Teplička) · Vernár · Védfalu (Vydrník) · Zár (Ždiar) |  | |
