Ugrás a tartalomhoz

Swadesh-lista

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. április 13., 01:04-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Kapcsolódó szócikkek)

A Swadesh-lista Morris Swadesh amerikai nyelvész által, az 1940-es és 1950-es években alkotott szójegyzék, ami a történeti-összehasonlító nyelvészetben használatos. Swadesh arra törekedett, hogy listája olyan alapszókincset tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, és ugyanakkor a természeti és a kulturális környezettől minél függetlenebb legyen. Előbb 225 szót tartalmazó listát alkotott,[1] később a szavak számát 215-re,[2] majd 200-ra,[3] és végül 100-ra csökkentette le.[4] Gyakran használatos egy 207 szavas lista. Ez a 200-asból áll, amelyhez hozzáadtak hét, a 100-asban jelen levő, de a 200-asban nem szereplő szót.[5]

Swadesh három céllal javasolta a listáját:

  • hogy azonosítani lehessen bármelyik addig nem kutatott nyelv alapszókincsét,
  • hogy meg lehessen állapítani két adott nyelv rokonsági fokát, és
  • hogy hozzávetőlegesen datálni lehessen bármely olyan nyelvet, amelyből más nyelvek eredtek.

A Swadesh-lista megalkotása

Swadesh sok nyelvet tanulmányozott, főleg húsz kanadai, USA-beli és mexikói indián nyelvet. Mivel arra kényszerült, hogy már majdnem kihalt nyelveket kutasson korlátozott eszközökkel, szükségét érezte egy sztenderd módszernek, amellyel a nyelvek közötti rokonságra vonatkozó lényeges adatokat gyűjtsön. Ezzel a céllal a következő posztulátum szerint alkotott szójegyzéket:

Bár minden nyelvből tűnnek el szavak, amiket helyettesítenek az idő során, a szókincs egyes részei kevésbé vannak kitéve változásnak, mint más részei. Ezért meg lehet határozni egy alapszókincset, amely a szókincs legellenállóbb részét képezi a változásokkal szemben. Ez a szókincs olyan fogalmakat hordoz, amelyeket minden nyelvben kifejeznek. A névmások, a számnevek, egyes melléknevek („nagy”, „kicsi”, „hosszú”, „rövid”), egyes rokonsági fokokat („anya”, „apa”), testrészeket („szem”, „fül”, „fej”), természeti eseményeket és tárgyakat („eső”, „kő”, „csillag”), elementáris állapotokat és cselekvéseket („lát”, „hall”, „jön”, „ad”) megnevező szavak kevésbé vannak kitéve annak, hogy jövevényszavak helyettesítsék őket. Például az angol nyelv általános szókincsének 50%-a jövevényszavakból áll, de ez az arány 6%-ra csökken, ha az alapszókincsről van szó. A 100 szavas Swadesh-listában csak egy szó nem tartozik az eredeti germán szókincshez (a mountain ’hegy’, francia eredetű szó, ami a normannoknak köszönhető). Egy másik példa az albán nyelvé és a modern görögé. Az albán indo-európai eredetű szavainak 90%-át veszítette el, sokkal többet, mint a görög, de ha a 100 szavas Swadesh-listát tekintjük, az arány csaknem azonos a két nyelv esetében (25–26%).

Két nyelv rokonsági fokának megállapítása

Swadesh felhasználta a listáját két adott nyelv hasonlósága, azaz rokonsági fokának felmérésére a lexikostatisztika mennyiségi módszere segítségével, ami a közös eredetű szavak arányával fejeződik ki. Minél nagyobb a két nyelv szókincse közötti hasonlóság, annál közelebb állnak egymáshoz genetikai szempontból, és annál rövidebb idő telt el a kettő szétválása óta. Swadesh szerint, ha két nyelv alapszókincse 70%-os arányban tartalmaz rokon szavakat, akkor úgy lehet tekinteni, hogy ugyanabból a nyelvből származnak. Ha ez az arány meghaladja a 90%-ot, akkor a két nyelv közeli rokon.

A Swadesh-lista nyelvek datálására való alkalmazása (glottokronológia)

A glottokronológiában Swadesh abból a posztulátumból indult ki, hogy a kezdeti alapszókincsből való veszteség rátája nagyjából nem változik, azaz ennek szavai gyakorlatilag változatlan ütemben tűnnek el és cserélődnek fel. Ugyanakkor a szókincs többi részének esetében, amely szorosan kötődik kulturális tényezőkhöz, a veszteségi ráta a beszélők idegen kultúrákkal való kapcsolataik függvényében változik. E posztulátum miatt a Swadesh-féle nyelv-datálási módszert az őskori leletek, a szén 14-es izotópja radioaktív bomlása (melynek rátája változatlan) segítségével való datálásához hasonlították.

13 többségükben olyan indoeurópai nyelv tanulmányozása nyomán, amelyek hosszú történelmi időszakból rendelkeznek írásos emlékekkel, a 100 szavas Swadesh-lista alapján 1000 évre vonatkozó 86%-os megtartási rátát (azaz 14%-os veszteségi rátát) számítottak ki, amit állandónak tekintettek, és minden nyelvre általánosítottak.

A közös eredetű szavak százalékát és az alapszókincs 1000 éves megtartási rátáját számításba véve az alábbi képlet segítségével meg lehet határozni, bizonyos kiszámítható hibatoleranciával, azt az időtartamot, ami két nyelv ugyanazon nyelvből való kiválásától telt el:

t = (lg c) / (2 lg r),

ahol

t két nyelv ugyanazon nyelvből való kiválásától eltelt idő, 1000 évben
c a közös eredetű szavak százaléka,
r a megtartási ráta (= 0,86)

Például, ha két nyelv alapszókincse 70%-os arányban rokon, akkor úgy lehet tekinteni, hogy egy 1200 évvel ezelőtt létező nyelvből fejlődtek ki.

Kifogások a Swadesh-lista alkalmazása ellen

Kezdettől fogva vitatták a Swadesh-lista alkalmazását. A kifogások a következők:

  • Az alapszókincs nem minden kultúrában egyenlően mentes a változásoktól. Például egy olyan természeti tárgy, mint a Nap elnevezése, a vallási szókincshez tartozhat, mint Délkelet-Ázsiában, és ezért más nyelvből vették át. Másrészt egyes alapszókincshez tartozó szavak tabuvá válhatnak, és ezért egy szomszédos nyelvből vett szavakkal helyettesítik, a tiltást egyensúlyozandó. Az alapszókincs nem független a beszélők szocio-kulturális státuszától sem. Például a dravida nyelvek alapszókincsében viszonylag számos szanszkrit eredetű jövevényszó van, annál több, amennyivel műveltebb a beszélő.[6]
  • Egyes szavak nem találhatók meg minden nyelvben, a természeti környezet, például az éghajlat jellegzetességei miatt.[7] Így például a „hó” és a „jég” szavak hiányoznak a trópusokon élő népek nyelvéből. A 207 szavas Swadesh-listában olyan szavak is vannak, amelyek kulturális okokból nem találhatók minden nyelvben. Ezért maga Swadesh korlátozta listáját 100 szóra.
  • Egy bizonyos nyelv bizonyos szavának nem egy szó, hanem több szó, vagy éppenséggel egy vagy több rag felel meg, amelyek között választani kell, és ez kérdésessé teszi a nyelvek összehasonlításának eredményét.[8]
  • Nagyon valószínűtlen, hogy a megtartási ráta azonos minden nyelv és minden időszak esetében.[7] A beszélők csoportjának elszigeteltsége, társadalmi összetartásuk foka, esetleg bizonyos vallási vagy irodalmi normák betartása különös körülményeket teremthetnek, amik miatt a megtartási ráta elég sokat változhat.[9] Erre egy európai példa az izlandi nyelvé. Ennek rendkívüli a stabilitása, ami részben ellentmond Swadesh módszerének, megkérdőjelezve egyetemességét. Az izlandi nyelv veszteségi rátája 4%, miközben a norvég nyelvé 20%, bár a két nyelv genetikailag nagyon közel áll egymáshoz.[10]
  • A rokon szavak azonosítása kérdéses. Amikor nagy földrajzi területen elterjedő, több száz nagyon hiányosan és csak nem régóta ismert nyelvre alkalmazzák a lexikostatisztikát, lehetetlen, nyersanyag hiányában, megállapítani a hangeltolódások törvényeit. Ezért nagyon nehéz kiszűrni a jövevényszavakat. Következésképpen a valóban rokon, tehát tényleg párhuzamosan örökölt szavak azonosítása problematikus.
  • A rokon szavak azonosítása általában véve is bizonytalan.[9] Nagyon különböző szavak lehetnek közös eredetűek, mint például a francia chef (elsődleges értelme ’fej’) és az angol head ’fej’: mindkettő a *kauput-, *kaput- protoindoeurópai szótőre megy vissza.[11][12] Ellenkezőleg, egymásra hasonlító szavak nem mindig közös eredetűek, például a latin dies és az angol day (mindkettő jelentése ’nap’, mint időszak). A latin szó ugyanis a *dyḗws ’égbolt’ szóból fakad,[13] míg az angol a *dʰegʷh‑ ’égni’ tőből eredeztethető.[14] A felszíni hasonlóság másik példája a latin habere és a német haben ’birtokol’: a habere a *gʰh₁bʰ- ’elvenni’ tőből,[15] a haben viszont a *keh₂p- ’megragadni’ tőből származik.[16]

A Swadesh-lista továbbfejlesztése

Ugyanabból az elvből kiindulva más nyelvészek is kidolgoztak alapszókincs-jegyzékeket, kiiktatva egyes szavakat a Swadesh-listából és belevéve egyéb szavakat és/vagy jelentéseket. Erre példa az a 114 jelentést tartalmazó lista, melyet egy, a Humán Tárgyak Orosz Állami Egyeteméhez tartozó csoport állított össze,[17] és amely alapja egy Global Lexicostatistical Database (Globális lexikostatisztikai adatbázis) nevű projektnek (GLD).[18] Egy másik adatbázis az Indo-European Lexical Cognacy Database (Indoeurópai rokon szavak adatbázisa) (IELex),[19] amelyen egy, a nijmegeni (Hollandia) „Max Planck” Pszicholingvisztikai Intézethez tartozó csoport dolgozik Isidore Dyen nyelvész 200 szavas listáját[20] fejlesztve tovább.

A Swadesh-lista hasznossága

A kifogások ellenére általában elismerik, hogy a Swadesh-lista és a lexikostatisztika hasznos lehet a kezdeti alapfokú kutatásokban vagy olyan helyzetben, amikor a klasszikus összehasonlító módszerek vagy a belső rekonstruálás nem alkalmazható. Ez is volt egyébként Swadesh kiinduló ötlete.[7]

Példa erre az a helyzet, amikor csak hiányos szókincsek állnak rendelkezésre, mint a nagyon nagy, viszonylag kevés ideje ismert nyelvcsoportok esetében. Ilyenek az ausztronéz nyelvek (kb. 1000) vagy az ausztráliai bennszülöttek nyelvei (kb. 250). Ilyen nyelvek esetében a Swadesh-lista segíthet a kezdeti csoportosításukban. Ez kiindulópontja lehet a tulajdonképpeni történeti kutatásnak és a csoportosítások és rekonstruálások folytatásának.

A magyar nyelv 207 szavas Swadesh-listája

A félkövér betűkkel szedett szavak a 100 szavas listában is megvannak.

Egyes cellákban azért van két vagy több szó, mert vannak olyan angol szavak, melyeknek két vagy több magyar szó felel meg.

1. én 70. toll 139. (meg)számol
2. te, ön 71. haj 140. (meg)mond
3. ő 72. fej 141. (el)énekel
4. mi 73. fül 142. játszik
5. ti, önök 74. szem 143. lebeg, úszik
6. ők 75. orr 144. folyik
7. ez 76. száj 145. megfagy, fagyaszt
8. az 77. fog (főnév) 146. (meg)dagad, (meg)duzzad
9. itt, ide 78. nyelv 147. Nap
10. ott, oda 79. köröm 148. Hold
11. ki, aki 80. lábfej 149. csillag
12. mi, ami 81. láb(szár) 150. víz
13. hol, ahol,
hova, ahova
82. térd 151. eső
14. mikor, amikor 83. kéz 152. folyó
15. hogy (kérdő), ahogy 84. szárny 153.
16. ne, nem 85. has 154. tenger
17. egész, minden 86. belek 155.
18. sok 87. nyak 156.
19. némely 88. hát 157. homok
20. kevés 89. mell 158. por
21. más 90. szív 159. föld
22. egy 91. máj 160. felhő
23. kettő 92. iszik 161. köd
24. három 93. eszik 162. ég
25. négy 94. harap 163. szél
26. öt 95. szopik 164.
27. nagy 96. (le)köp 165. jég
28. hosszú 97. hány 166. füst
29. bő, széles 98. fúj 167. tűz
30. vastag 99. lélegzik 168. hamu
31. nehéz 100. nevet, kacag 169. (el)ég
32. kis, kicsi 101. (meg)lát 170. út
33. rövid 102. (meg)hall 171. hegy (földrajzi fogalom)
34. szűk, keskeny 103. tud 172. piros, vörös
35. vékony 104. gondol, gondolkodik 173. zöld
36. 105. (meg)szagol 174. sárga
37. férfi 106. fél 175. fehér
38. ember 107. alszik 176. fekete
39. gyerek 108. él 177. éj(szaka)
40. feleség 109. (meg)hal 178. nap(pal)
41. férj 110. (meg)öl 179. év
42. anya 111. verekedik, harcol 180. meleg
43. apa, atya 112. vadászik 181. hideg
44. állat 113. csap, (meg)üt 182. tele
45. hal 114. (el)vág 183. új
46. madár 115. hasít 184. régi
47. kutya 116. (le)szúr, (le)döf 185.
48. tetű 117. kapar, vakar 186. rossz
49. kígyó 118. ás 187. korhadt, rothadt
50. féreg 119. úszik 188. piszkos, koszos
51. fa (élő) 120. repül 189. egyenes
52. erdő 121. jár 190. kerek
53. bot 122. (el)jön 191. éles
54. gyümölcs 123. lefekszik, fekszik 192. tompa
55. mag 124. leül, ül 193. sima
56. (fa)levél 125. feláll, áll 194. nedves
57. gyökér 126. forog 195. száraz
58. (fa)kéreg 127. esik 196. helyes
59. virág 128. ad 197. közeli, közel
60. 129. fog (ige) 198. messzi, messze
61. kötél 130. szorít 199. jobb (a „bal” ellentéte)
62. bőr 131. dörzsöl 200. bal
63. hús 132. (meg)mos 201. -nál/-nél, -hoz/-hez/-höz
64. vér 133. (meg)töröl 202. -ban/-ben, -ba/-be
65. csont 134. (meg)húz 203. -val/-vel
66. zsír 135. (meg)tol 204. és
67. tojás 136. dob 205. ha
68. szarv 137. (meg)köt 206. mert
69. farok 138. (meg)varr 207. név

Jegyzetek

  1. Swadesh 1950, 161. o.
  2. Swadesh 1952, 456–457. o.
  3. Swadesh 1955.
  4. Swadesh 1971, 283. o.
  5. ComparaLex.
  6. Sjoberg 1956.
  7. a b c Strazny 2005.
  8. Hoijer 1956, 53. o.
  9. a b Kálmán 2007, 118. o.
  10. Bergsland 1962.
  11. Wiktionary, chef szócikk.
  12. Wiktionary, head szócikk.
  13. Wiktionary, dies szócikk.
  14. Wiktionary, day szócikk.
  15. Wiktionary, habeo szócikk
  16. Wiktionary, haben szócikk.
  17. Kassian 2010.
  18. Global Lexicostatistical Database.
  19. Indo-European Lexical Cognacy Database Archiválva 2017. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  20. Dyen 1992.

Források

  • (angolul) Bergsland, K. – Vogt, H., On the validity of Glottochronology (A glottokronológia érvényességéről). Current Anthropology. 3. sz. 1962. 115–153. o.
  • (angolul) Dyen, Isidore – Kruskal, Joseph B. – Black, Paul. An Indoeuropean Classification: A Lexicostatistical Experiment (Indoeurópai osztályozás. Lexikostatisztikai kísérlet). Transactions of the American Philosophical Society. 82. évf. 5. sz., 1992.
  • (angolul) Hoijer, Harry. Lexicostatistics: A critique (Kritikus vélemény a lexikostatisztikáról). Language. 32. sz. 1956. 49–60. o. (Hozzáférés: 2020. július 10.)
  • (magyarul) Kálmán László – Trón Viktor. Bevezetés a nyelvtudományba. 2., bővített kiadás. Budapest: Tinta. 2007, ISBN 978-963-7094-65-1 (Hozzáférés: 2018. november 9.)
  • (angolul) Kasszian, Alexej et al. The Swadesh wordlist. An attempt at semantic specification (A Swadesh-lista. Szemantikai pontosítási próbálkozás). Journal of Language Relationship. 4. 2010. 46–89. o. (Hozzáférés: 2017. április 27.)
  • (angolul) Sjoberg, Andrée – Sjoberg, Gideon. Problems in glottochronology (Gondok a glottokronológiával). American Anthropologist. 58. évf. 2. sz. 1956. 296–300. o. (Hozzáférés: 2017. április 27.)
  • (angolul) Strazny, Philipp. Morris Swadesh: critical essay (Morris Swadesh: kritikai esszé). Strazny, Philipp (szerk.), The Encyclopedia of Linguistics (Nyelvészeti enciklopédia). New York: Fitzroy Dearborn. 2005. (Hozzáférés: 2017. április 27.)
  • (angolul) Swadesh, Morris. Salish internal relationships (Belső viszonyok a salish nyelvekben). International Journal of American Linguistics. 16. sz. 1950. 157–167. o.
  • (angolul) Swadesh, Morris, Lexicostatistic dating of prehistoric ethnic contacts (Őskori etnikumok közötti kapcsolatok lexikostatisztikai datálása). Proceedings of the American Philosophical Society. 96. sz. 1952. 452–463. o.
  • (angolul) Swadesh, Morris. The Origin and Diversification of Language (A nyelv eredete és diverszifikációja). Joel Sherzer szerkesztése. Chicago: Aldine. 1971. ISBN 0-202-01001-5
  • (angolul) Swadesh, Morris. Towards greater accuracy in lexicostatistic dating (Szabatosabb lexikostatisztikai datálás felé). International Journal of American Linguistics. 21. évf. 2. sz. 1955. 121–137. o.

További információk

  • (angolul) Callaghan, Catherine A. Utian and the Swadesh list (Utian nyelvek és Swadesh-lista). Redden, J. E. (szerk.). Papers for the American Indian language conference, held at the University of California, Santa Cruz, July and August, 1991. Occasional papers on linguistics. 16. sz. Carbondale: Department of Linguistics, Southern Illinois University. 218–237. o.
  • (angolul) ComparaLex (Hozzáférés: 2017. április 27.)
  • (angolul) Global Lexicostatistical Database (GLD) (Hozzáférés: 2017. április 27.)
  • (angolul) Gudschinsky, Sarah C. The ABC's of Lexicostatistics (Glottochronology) [A lexikostatisztika ábécéi (glottokronológia)]. Hymes, Dell H. (szerk.) Language in Culture and Society. A Reader in Linguistics and Anthropology. New York: Harper & Row. 1964. 612–623. o. (Hozzáférés: 2017. április 27.)
  • (angolul) Haarmann, Harald. "Basic Vocabulary" and Language Contacts: the Disillusion of Glottochronology („Alapszókincs” és nyelvek közötti kapcsolatok: csalódás a glottokronológiában). Indogermanische Forschungen. 95. sz. 1990. 1–37. o.
  • (angolul) Indo-European Lexical Cognacy Database Archiválva 2017. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (IELex) (Hozzáférés: 2017. április 27.)
  • (angolul) Lees, Robert. The basis of glottochronology (A glottokronológia alapja). Language. 29. évf. 2. sz. 1953. 113–127. o.

Kapcsolódó szócikkek