Soproni Ági

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Soproni Ágnes szócikkből átirányítva)
Soproni Ági
Születési neve Schwartz Ágnes
Született 1949. november 23.
Kiskőrös
Elhunyt 2000. március 9. (50 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar magyar
Házastársa Petróczi Sándor diplomata (elváltak)
Gyermekei Petróczi András (1979– )
Szülei Sólyom (Schwartz) Ferenc
Faludi Valéria
Foglalkozása színésznő
Fontosabb szerepei Abigail
Eugène Scribe: Egy pohár víz
Herbinette
Molière: Scapin furfangjai
Fontosabb munkái az MTV Napközi című műsorának szerkesztő-riportere

Soproni Ági az IMDb-n

Soproni Ági (Ágnes), született: Schwartz Ágnes, később Sólyom Ágnes (Kiskőrös, 1949. november 23.Budapest, 2000. március 9.) magyar színésznő.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja Sólyom (Schwartz) Ferenc, édesanyja Faludi Valéria.[1] Unokatestvére Sólyom Tamás (sz. 1953) zenész, dalszövegíró, zeneszerző.[2]

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1949-ben született Schwartz Ágnes néven Kiskőrösön. Édesapja később Sólyomra magyarosította a nevét, és Schwartz Ágnesből is Sólyom Ágnes lett,[3] de pár hónapos volt, amikor Kiskunhalasra került. Édesanyja hat évre intézetbe adta Kecskemétre. Itt 1959-től másodikos gimnazista koráig nevelkedett, mert elváltak a szülei. Kecskeméten érettségizett a Katona József Gimnáziumban, utána Budapestre költözött.

1975-ben szerzett oklevelet a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. 1979-ben a Várszínház–Népszínház tagja, 1983 és 1989 között a Nemzeti Színházban játszott. 1983 és 1985 között Zalaegerszeren is fellépett vendégszereplőként.[4] 1990-től meggyilkolásáig [5] szabadfoglalkozású művész.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megölését saját fia, Petróczi András és annak barátja, Lázár Zsolt hajtották végre. A fiút anyja vagyonának megszerzése motiválta a tett elkövetésére. Miután az asszonyt megölték, feldarabolták és maradványoktól különféle módon szabadultak meg. András hamarosan bejelentette anyja eltűnését a rendőrségen, s a nyomozás kezdeti stádiumában megpróbálta anyja több milliós ingatlanát értékesíteni. Néhány héten belül azonban a rendőrség már őt gyanúsította a gyilkossággal. Az eset annyira felkavaró volt, hogy még az ügyvédeket is elborzasztotta, maguk az elkövetők sem tudtak érdemi magyarázattal szolgálni. 2003-ban mindkettőjüket elítélték előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölésért életfogytig tartó fegyházbüntetésre. Petróczi legkorábban negyven, míg társa harmincöt éven belül szabadulhat feltételesen.

Főbb színházi szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban a Soproni Ági néven regisztrált bemutatóinak száma: 29, míg Soproni Ágnes néven regisztrált bemutatóinak száma: 3.[6]

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szabó Ildikó: Csajok (1996)
  • András Ferenc: Az utolsó nyáron (1991) (Szögesné, feleség az 5. baráti házaspárból)
  • A nagy generáció (1985)
  • Vérszerződés (1983)
  • Az idők kezdetén (1975)
  • Csínom Palkó (1973)

Tévéfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Családi kör (Krémeszabáló, 1994)
  • Kisváros (tévésorozat, Fegyverek és kokain, 1993) (Kerekes úr titkárnõje)
  • Maigret (The Patience of Maigret, 1992) (Prostituált)
  • The Gravy Train Goes East (tévésorozat, 1991) (Prostituált)
  • Családi kör (Vergődés, 1990)
  • Családi kör (Törések, 1989)
  • Családi kör (Sodródás, 1989)
  • Alapképlet (1989)
  • Rafinált bűnösök (1985)
  • Linda (Oszkár tudja, 1984) (Bárpultosnő)
  • Eugène Scribe: Egy pohár víz (színházi felvétel, 1983) (Abigail)
  • Glória (1982)
  • A tönk meg a széle (1982) (Etel, Várkerti barátnője)
  • Tökéletes házasság (1982)
  • Telepódium: Csak semmi politika (1981)
  • Lóden-show (zenés tévéfilm, 1980)
  • Zokogó majom (1978) (A kövespad lakója)
  • Molière: Scapin furfangjai (tévéfilm, 1976) (Herbinette)
  • Haszontalanok (1976)
  • Zendül az osztály (1975)
  • A párkák (1975)

Szinkronszerepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Film szinkronszerepei[7][8][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cím A film elkészülte Magyar változat (szinkron) Szerep A szinkronizált színész
Az alvajáró Bonifác 1951 Thomas kisasszony Mathilde Casadesus
Sissi 3.: Sissi - Sorsdöntő évek 1957 Nyelvtanárnő
Folytassa, doktor! 1967 Mavis Winkle Dilys Laye
Teoréma 1968 Emilia, szolgálólány Laura Betti
Borsalino 1970 Rinaldiné Corinne Marchand
Anna hercegnő gyűrűje 1970 1977
Apacs kapitány 1971 Abigail Faith Clift
A stadion őrültjei 1972 1975 Délice Martine Kelly
Tedd a szörnyet a címlapra! 1972 Rita Zigai Laura Betti
Két férfi a városban 1972 1974 Évelyne Cécile Vassort
A rendőrnő 1974 1997
Csúfak, piszkosak és gonoszak 1976 1979 Tommasina Clarisse Monaco
Magasfrász 1977 Charlotte Diesel nővér Cloris Leachman
Mindenáron vesztes 1978 Sybil Joyce Jameson
Az utolsó szűz Amerikában 1982 Anya Sandy Sprung
Életben maradni 1983 1993 Fatima Norma Donaldson
A hóember 1985 Cora Polly Eltes
Pajzán kísértetek 1988 Katie Mary Coughlan
Papi 1988 Polly Ingrid Craigie
Trükkös Tomi és a bélyegutazás 1988 Robin, postáslány Robin Laurie
Zöld kártya 1990 Lauren Bebe Neuwirth
A király ágyasa 1990
Danielle Steel: Második esély 1991 Carol Kellerman Randee Heller
Gézengúzok karácsonya 1991 Olivia Andrea Martin
Oscar 1991 1991 Vendetti manikűröse Arleen Sorkin
A kis Buddha 1993
A rettegés rabságában 1995 A királynő Adrienne Barbeau

Filmsorozatbeli szinkronszerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cím A film elkészülte Magyar változat (szinkron) Szerep A szinkronizált színész
Columbo: Képek keret nélkül 1971
Háború és béke 1972 Szonya Joanna David
Columbo: A bűn jelöltje 1973 Vicki Hayward Joanne Linville
Columbo: Negatív reakciók 1974 Frances Galesko Antoinette Bower
Dallas 1978–1991
Hupikék törpikék (rajzfilm) 1981 Laura
Paula és Paulina 1998 Eulalia Irma Torres

Könyve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kalla Éva–Soproni Ágnes: Írják le a sóhajtásomat! – milyen lehet cigánynak lenni?[9] (interjúk), Magvető, Budapest, 1997. ISBN 963-14-2102-3

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lásd Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000 2, Greger-Biográf Kiadó, Budapest, 1467, 1999.
  2. Hübners Who is Who
  3. Tamás Amaryllis: Ha úgy döntesz, hogy életben maradsz – Beszélgetés Soproni Ágival (1998, Budapest) Filmkultúra.hu
  4. Soproni Ági Hevesi Sándor Színház Zalaegerszeg
  5. A Soproni Ágnes gyilkosság. mno.hu
  6. 2014. november 2-ai lekérdezés
  7. Klasszikus szinkron/Soproni Ágnes (Hozzáférés: 2014. november 2.)
  8. ISzDb/Soproni Ági (Hozzáférés: 2014. november 2.)
  9. A kötet adatlapja a Moly oldalán

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Borzák Tibor: Emlékszik-e még? (Interjúkötet), BT-Press, Kecskemét, 1996.
  • D. Magyari Imre: Beszélgetések I. Pesti Műsor Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 1995. Soproni Ági: Mindenem volt a színház, 239–248. old.
  • Fodor János: Csevegés – amit mindig tudni akartunk róluk... : riportok sztárokkal!, Valhalla Páholy, Budapest, 1994.
  • Magyar Színházi Portál/ Soponi Ági (Hozzáférés: 2014. november 2.)
  • Soproni Ági - Vígszínház (Hozzáférés: 2014. november 3.)