Pribina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pribina
Pribina, Nitra (2008).jpg

Pannóniai fejedelem
Uralkodási ideje
839 – 861
Elődje nincs
Utódja Kocel
Életrajzi adatok
Elhunyt 861
Gyermekei Kocel
Nitra moravia 833.png

Pribina (a frank krónikákban Priwina vagy Privina), morva származású herceg, a Nyitrai Fejedelemség első ismert uralkodója (825?-833), majd a Dunántúlon a Rábától keletre a Pannóniai Fejedelemség első fejedelme (dux) volt (840?–861). Életének eseményeit legbővebben a Libellus de conversione Bagoariorum et Carantanorum című salzburgi krónika írja le (a 870-es évekből). Pribina herceget a mai Szlovákiában az első szlovák uralkodónak tartják, de előfordul, hogy szlovén vagy cseh uralkodónak is tekintik. Valójában ekkor még nemzetállamok nem léteztek, az általa vezetett fejedelemség több nyelvterületre terjedt ki, de egyetlen mai államnak sem elődje.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyitra fejedelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyitrai uralkodása alatt valamikor 827 vagy 828 körül, noha pogány volt még, engedélyezte egy keresztény templom építését, amit a salzburgi érsek szentelt fel Szent Emmerám tiszteletére. Így akarta megszerezni a Frank Birodalom támogatását Mojmir a szomszédos morva fejedelem fenyegetése ellen. [1]

Feleségül vette egy bajor nemes leányát, akitől született majdani utóda, Kocel.

833-ban I. Mojmir, morva fejedelem elűzte, és Pribina nyitrai fejedelemségét Morva Fejedelemséghez csatolva létrehozta a ma Nagymorávia néven emlegetett államot.

Száműzetésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

833-ban Pribina fiával együtt Ratbod pannóniai őrgrófhoz menekült. Annak révén került kapcsolatba Német Lajossal, aki ekkor a bajor királyi címet viselte. Lajos parancsára keresztelkedett meg Traismauerban. Ratboddal később szintén konfliktusa támadt, és a Szerémségbe menekül a bolgárokhoz, ahonnan hamarosan a Szlavóniai Fejedelemségbe, Ratimir sziszeki udvarába került. Ratimir ekkor a bolgárok hűbérese volt. 838-ban azonban Lajos király parancsára Ratbod hadjáratot indított Ratimir ellen és megdöntötte uralmát. [2]

Pannónia fejedelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balaton principality.png

840-ben (?) hűségesküt tett Lajosnak, aki hűbérbirtokul adta neki az akkor többségében szlovének lakta Nyugat-Dunántúlt (Alsó-Pannóniát). A Zala folyó környékén, a Balaton közelében jött létre központja Mosaburg (Mocsárvár) néven, ami a mai Zalavár helyén állt és a vára a Várszigeten épült. Sűz Mária tiszteletére emelt templomát 850-ben Liutpram salzburgi érsek szentelte fel. [3]

Az frank–avar háború idején a terület avar és szláv lakossága, de különösen az avar, erősen megcsappant. A szlávok ugyan többségbe jutottak, de a provincia lakossága nagyon gyér volt. Pribina fejedelemsége idején erőteljessé vált a bajor bevándorlás, az ekkori új falvak mind német nevűek voltak. Egyre több templomra volt szükség, köztük Mosaburgban is épült még kettő. Az egyik Keresztelő Szent János, a másik Szent Adrianus tiszteletére. Utóbbit bajor mesterek építették magának Liutpram érseknek a vezetésével. Pribina az egyházhoz apátságot (officium ecclesiasticum) is csatolt, ami a Szent István-kori zalavári Szent Adorján-monostor elődje volt. Nagyon sok új plébánia is létesült, amelyekhez a papokat a salzburgi érsekség biztosította. [4] A plébániák megszaporodása miatt Adalwin salzburgi érsek 859 után a Mosaburgot az érsekség új esperességének (archipresbyterium), központjává tette. Első esperese Richpald lett. [5]

Mint frank hűbéres, katonái élén részt vett a fejedelemségére törő morva Rasztiszláv ellen vívott csatában, ahol maga is életét vesztette (861). Fia, Kocel örökölte a fejedelemséget.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Váczy 1938 223. o.
  2. Váczy 1938 224. o.
  3. Váczy 1938 224. o.
  4. Váczy 1938 226. o.
  5. Váczy 1938 227. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
nincs
Pannóniai fejedelem
839861
Kocel fejedelem
Következő uralkodó:
Kocel