Szlavóniai Fejedelemség
A Szlavóniai Fejedelemség az Avar Birodalom bukása után a Frank Birodalom részfejedelemsége volt a Drávától délre és a Száva mentén a régi római Pannonia Savia provincia területén. Lakossága az avarok által ide telepített szláv törzsekből („tótok”, pl. karantánok) állt. Fejedelmeik a szlávok közül kerültek ki, székhelyük a Száva-menti Sziszek volt. Az avar fennhatóságot az avarokat a 8–9. század fordulóján legyőző Frank Birodalom fennhatósága követte a 8. században. f [1]
A szlávokat saját maguk közül kikerült fejedelmeik (comes) kormányozták, Sziszek központtal. f [2]
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A római és longobárd uralom után az avarok és szláv segédcsapataik foglalták el a vidéket. Módszeresen végigpusztították a még romanizált városokat, majd a 7. század elejétől letelepedtek – a Dráva mentén avarok is, a többi részen főleg szlávok.
796-ban Nagy Károly fia, Pipin itáliai király vezetésével a frankok hadjáratot indítottak az Avar Birodalom ellen. Az avarok néhány év alatt összeomlottak és a frankok meghódították a régi Pannonia provincia területét. Pipin a provinciát a keresztény térítés szempontjából három részre osztotta. 803-ban Nagy Károly Regensburgban fogadta a meghódoló avarokat és pannóniai szlávokat és megerősítette a provinciának Pipin általi egyházi felosztását. A Rábától nyugatra eső területeket a Pannóniai Őrgrófsághoz csatolta, térítés szempontjából a Passaui Püspökség alá rendelte. Krajnát, valamint a Száva–Dráva közét, a későbbi Szlavóniai Fejedelemség területét az Aquileiai Patriarchátusra bízta. Végül a Rába–Duna–Dráva által körülzárt részt, a későbbi Pannóniai Fejedelemség területét a Salzburgi Érsekség kapta. f [3]
Az avarok ellen a frankok oldalán harcolt egy bizonyos Vojnomir, a horvát történetírás egy része róla feltételezte, hogy ő a szlavóniai szlávok fejedelme lehetett, de ezt forrás nem támasztja alá. f [4]
Az első forrásokkal alátámasztott fejedelem a Sziszeken székelő Ljudevit volt, aki 819-ben fellázadt a frankok ellen. A frankok több hadjárat erdeményeként 822-re kiszorították Szlavóniából Ljudevitet, akit 823-ban gyilkoltatott meg a dalmáciai sorabok (szerbek?) vezére. A horvát történetírásban elterjedt nézet, hogy Ljudevit a „pannóniai horvátok” fejedelme volt, de sem ekkor, sem később, f [5] egészen a 16. századig nincs nyoma annak, hogy a szlavóniai szlávoknak horvát öntudata lett volna. f [6] A dalmáciai horvátok fejedelme, Borna is kezdettől fogva harcolt Ljudevit ellen. f [7]
827-ben f [8] – vagy 826-ban f [9] – Omurtag bolgár kán elfoglalta a Szerémséget és Szlavónia keleti felét, amely területeket ekkor a timocsánok lakták, a nevüket a Timok folyóról nyerő szláv nép. f [10] A történészek többsége szerint 832-re a frankoknak sikerült a bolgárokat kiszorítania Szlavóniából, amit azután a 9. század végéig megtartottak. f [11] Sirmium már 820-ban a bolgárok uralma alá került, és a várost a 845. évi paderborni békeszerződés is a kezükön hagyta. f [9]
A 833-ban a Nyitrai Fejedelemség éléről I. Mojmír és Rasztiszláv által elűzött Pribina előbb a frankokhoz, majd miután összekülönbözött Ratbod őrgróffal, a bolgárokhoz menekült a Szerémségbe. Inne hamarosan Ratimir sziszeki udvarába került, aki ekkor a bolgárok hűbérese volt. 838-ban Német Lajos bajor király parancsára Ratbod pannóniai őrgróf hadjárattal megdöntötte Ratimir hatalmát. f [12]
869-ben II. Adorján pápa pannóniai püspökké és sirmiumi érsekké szentelte Metódot, a szlávok híres térítőjét. 870-ben a bolgárok azonban végleg a bizánci kereszténység mellett döntöttek, ezért Metód nem foglalhatta el székhelyét Sirmiumban, valószínűleg a Pannóniai Fejedelemség székhelyén, Mosaburgban tartózkodott helyette sokat, ill. a korban szokásos térítő, utazó püspök volt. Miután Szlavónia is Metód területéhez tartozott, ezért VIII. János pápa a pannóniai püspökség 873-as helyreállítása után értesítette Mutimirt, Szlavónia ekkori fejedelmét, hogy egyházi ügyekben engedelmességgel tartozik Metódnak. f [9]
Braszlav területe Szlavónián túl kiterjedt Pribina és Kocel Mosaburg központú korábbi Pannóniai Fejedelemségére is, azaz ő védelmezte egész Pannóniát a frankoknak Szvatopluk Morva Fejedelemsége ellen. 892-ben ő volt a frank sereg vezére. Ő építtette a morvák ellen a pozsonyi várhegyen a róla elnevezett erődöt, amivel Pozsony szláv névadója is lett (Braslavespurch, újkori téves olvasattal Bratislava) . f [13]
A szlavóniai fejedelmek listája [szerkesztés]
| Uralkodó | Uralkodott | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Vojnomir (†810) | 792 körül | a frankok hűbérese |
| Ljudevit (†823?) | 818 előtt – 822 | Ljudevit Posavski, Borna horvát fejedelem unokaöccse |
| Ratimir (†843?) | 827? – 838 | a bolgárok hűbérese |
| Mutimir | ? – 873 után | |
| Braszlav | 884 – 900 | Fejedelemségét megdöntötték a honfoglaló magyarok. |
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ KMTL Szlavónia
- ↑ KMTL Szlavónia
- ↑ Váczy 1938 219. o.
- ↑ KMTL Szlavónia
- ↑ KMTL Szlavónia
- ↑ Varga: Szlavónia a kora újkorban
- ↑ KMTL Szlavónia
- ↑ RónaTasHonfoglaló 200. o.
- ^ a b c H. Tóth: Metód
- ↑ RónaTasHonfoglaló 200. o.
- ↑ KMTL Szlavónia
- ↑ Váczy 1938 224. o.
- ↑ KMTL Braszlav
Források [szerkesztés]
- ↑ KMTL: : szerk.: Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9 (1994)
- ↑ Váczy 1938: Váczy Péter. Magyarország kereszténysége a honfoglalás korában. MTA (1938)
- ↑ Varga: Szlavónia a kora újkorban: : Varga Szabolcs: Szlavónia a kora újkorban. História, 2011. 5–6.. sz.
- ↑ H. Tóth: Metód: : H. Tóth Tibor: Újabb adalékok Metódnak és tanítványainak pannóniai tevékenységéhez. AETAS, XXII. évf. 2007. 3. sz. 24–34. o. Online hozzáférés
- ↑ RónaTasHonfoglaló: Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 963 506 140 4
