Szlavóniai Fejedelemség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pannonia Savia a 4. században
Braszlav fejedelemsége a 9. század végén magában foglalta Pribina és Kocel Pannóniai Fejedelemségét is

A Szlavóniai Fejedelemség az Avar Birodalom bukása után a Frank Birodalom részfejedelemsége volt a Drávától délre és a Száva mentén a régi római Pannonia Savia provincia területén. Lakossága az avarok által ide telepített szláv törzsekből („tótok”, pl. karantánok) állt. Fejedelmeik a szlávok közül kerültek ki, székhelyük a Száva-menti Sziszek volt. Az avar fennhatóságot az avarokat a 8–9. század fordulóján legyőző Frank Birodalom fennhatósága követte a 8. században. [1]

A szlávokat saját maguk közül kikerült fejedelmeik (comes) kormányozták, Sziszek központtal. [2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A római és longobárd uralom után az avarok és szláv segédcsapataik foglalták el a vidéket. Módszeresen végigpusztították a még romanizált városokat, majd a 7. század elejétől letelepedtek – a Dráva mentén avarok is, a többi részen főleg szlávok.

796-ban Nagy Károly fia, Pipin itáliai király vezetésével a frankok hadjáratot indítottak az Avar Birodalom ellen. Az avarok néhány év alatt összeomlottak és a frankok meghódították a régi Pannonia provincia területét. Pipin a provinciát a keresztény térítés szempontjából három részre osztotta. 803-ban Nagy Károly Regensburgban fogadta a meghódoló avarokat és pannóniai szlávokat és megerősítette a provinciának Pipin általi egyházi felosztását. A Rábától nyugatra eső területeket a Pannóniai Őrgrófsághoz csatolta, térítés szempontjából a Passaui Püspökség alá rendelte. Krajnát, valamint a Száva–Dráva közét, a későbbi Szlavóniai Fejedelemség területét az Aquileiai Patriarchátusra bízta. Végül a Rába–Duna–Dráva által körülzárt részt, a későbbi Pannóniai Fejedelemség területét a Salzburgi Érsekség kapta. [3]

Az avarok ellen a frankok oldalán harcolt egy bizonyos Vojnomir, a horvát történetírás egy része róla feltételezte, hogy ő a szlavóniai szlávok fejedelme lehetett, de ezt forrás nem támasztja alá. [4]

Az első forrásokkal alátámasztott fejedelem a Sziszeken székelő Ljudevit volt, aki 819-ben fellázadt a frankok ellen. A frankok több hadjárat eredményeként 822-re kiszorították Szlavóniából Ljudevitet, akit 823-ban gyilkoltatott meg a dalmáciai sorabok (szerbek?) vezére. A horvát történetírásban elterjedt nézet, hogy Ljudevit a „pannóniai horvátok” fejedelme volt, de sem ekkor, sem később, [5] egészen a 16. századig nincs nyoma annak, hogy a szlavóniai szlávoknak horvát öntudata lett volna. [6] A dalmáciai horvátok fejedelme, Borna is kezdettől fogva harcolt Ljudevit ellen. [7]

827-ben [8] – vagy 826-ban [9]Omurtag bolgár kán elfoglalta a Szerémséget és Szlavónia keleti felét, amely területeket ekkor a timocsánok lakták, a nevüket a Timok folyóról nyerő szláv nép. [10] A történészek többsége szerint 832-re a frankoknak sikerült a bolgárokat kiszorítania Szlavóniából, amit azután a 9. század végéig megtartottak. [11] Sirmium már 820-ban a bolgárok uralma alá került, és a várost a 845. évi paderborni békeszerződés is a kezükön hagyta. [9]

A 833-ban a Nyitrai Fejedelemség éléről I. Mojmír és Rasztiszláv által elűzött Pribina előbb a frankokhoz, majd miután összekülönbözött Ratbod őrgróffal, a bolgárokhoz menekült a Szerémségbe. Inne hamarosan Ratimir sziszeki udvarába került, aki ekkor a bolgárok hűbérese volt. 838-ban Német Lajos bajor király parancsára Ratbod pannóniai őrgróf hadjárattal megdöntötte Ratimir hatalmát. [12]

869-ben II. Adorján pápa pannóniai püspökké és sirmiumi érsekké szentelte Metódot, a szlávok híres térítőjét. 870-ben a bolgárok azonban végleg a bizánci kereszténység mellett döntöttek, ezért Metód nem foglalhatta el székhelyét Sirmiumban, valószínűleg a Pannóniai Fejedelemség székhelyén, Mosaburgban tartózkodott helyette sokat, ill. a korban szokásos térítő, utazó püspök volt. Miután Szlavónia is Metód területéhez tartozott, ezért VIII. János pápa a pannóniai püspökség 873-as helyreállítása után értesítette Mutimirt, Szlavónia ekkori fejedelmét, hogy egyházi ügyekben engedelmességgel tartozik Metódnak. [9]

Braszlav területe Szlavónián túl kiterjedt Pribina és Kocel Mosaburg központú korábbi Pannóniai Fejedelemségére is, azaz ő védelmezte egész Pannóniát a frankoknak Szvatopluk Morva Fejedelemsége ellen. 892-ben ő volt a frank sereg vezére. Ő építtette a morvák ellen a pozsonyi várhegyen a róla elnevezett erődöt, amivel Pozsony szláv névadója is lett (Braslavespurch, újkori téves olvasattal Bratislava) . [13]

A szlavóniai fejedelmek listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodó Uralkodott Megjegyzés
Vojnomir (†810) 792 körül a frankok hűbérese
Ljudevit (†823?) 818 előtt – 822 Ljudevit Posavski, Borna horvát fejedelem unokaöccse
Ratimir (†843?) 827? – 838 a bolgárok hűbérese
Mutimir  ? – 873 után
Braszlav 884900 Fejedelemségét megdöntötték a honfoglaló magyarok.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. KMTL Szlavónia
  2. KMTL Szlavónia
  3. Váczy 1938 219. o.
  4. KMTL Szlavónia
  5. KMTL Szlavónia
  6. Varga: Szlavónia a kora újkorban
  7. KMTL Szlavónia
  8. RónaTasHonfoglaló 200. o.
  9. ^ a b c H. Tóth: Metód
  10. RónaTasHonfoglaló 200. o.
  11. KMTL Szlavónia
  12. Váczy 1938 224. o.
  13. KMTL Braszlav

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]