Kocel
| Kocel | |
 |
|
|
|
|
| Pannóniai fejedelem | |
| Uralkodási ideje 861 – 876 |
|
| Elődje | Pribina |
| Utódja | nincs |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 833 |
| Elhunyt | 876 |
| Édesapja | Pribina |
| Édesanyja | bajor asszony |
Kocel (833–873 f [1]) a Pannóniai Fejedelemség fejedelme (861 – 873), tulajdonképpen grófja (comes), Pribina fia. Édesanyja bajor nemesi családból való. Apja ugyan pogány volt Kocel születésekor, de őt már keresztényként nevelték.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Miután I. Mojmír elűzte őket, követte apját a száműzetésbe, amíg 838 után apja a Pannóniai Fejedelemség élére nem került. 861-ben Rasztiszláv morva fejedelem betört Pannóniába és egy csatában Pribina életét vesztette. 862-ben Rasztiszláv szövetségeseinként a magyarok is megütköztek a frankokkal. f [2] Ezután került Kocel a fejedelemség élére. f [3] Ekkorra az egykor barbár fejedelemség konszolidálódott és betagozódott a frank grófi szervezetbe. A korabeli források apját még duxnak, őt már comesnek címezték. f [4]
Folytatta a kereszténység terjesztését a dunántúli szlovének és más népek között. Amikor átvette a hatalmat, fejedelemsége a Salzburgi Érsekség egyik esperessége volt szintén Mosaburg központtal. Kocel szeretett volna saját püspökséget. Erre nemsokkal azután nyílt lehetősége, amikor a Rómában járt Metódot a pápa visszaküldte a fejedelemségére és a szomszédos Morva Fejedelemségre kiterjedő hatáskörrel, mint térítő papot. II. Adorján pápa ekkor még vonakodott püspökké kinevezni, I. Borisz bolgár kán 870-ben véglegesen a konstantinápolyi patriarchátus görög rítusú kereszténysége mellett döntött, ekkor görög metropolitát kapott, alá 10 püspökséget szerveztek. A pápa ezért kinevezte Metódot sirmiumi püspökké. A pápa ezzel felújította az utoljára az avarok előtt 582-ben említett sirmiumi érsekséget, amely akkor Moesia és Pannónia felett gyakorolt fennhatóságot. Az új püspökség székhelyében a furcsaság az volt, hogy az nem tartozott Kocel fejedelemségéhez, hanem bolgár uralom alatt volt már évtizedek óta. A pápa egyik célja nyilván a bolgárok visszatérítése volt ezzel. Sirmium ekkor valószínűleg már ekkor bolgár püspöki székhely lett, bár erre közvetlen adat csak a 10. századból van, de a nála jelentéktelenebb Belgrád esetében már 878-ból. Sirmium kulcsfontosságú volt a bolgárok számára a tiszántúli és a Duna–Tisza közi területei megtartása szempontjából. f [5]
Leszármazott nélkül halt meg. Metód kiszabadulásakor 873-ban már nem volt életben. Utóda Gozwin lett Pannónia élén. f [6] A tartomány vezetőit ekkortól a keleti-frank király nevezte ki, s Pannónia elvesztette mind gazdasági és katonai jelentősségét. Az itt létrejött államot a magyarok 900-ban megdöntötték.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ RónaTasHonfoglaló 203. o.
- ↑ RónaTasHonfoglaló 253., 259. o.
- ↑ Váczy 1938 231. o.
- ↑ Váczy 1938 228. o.
- ↑ Váczy 1938 237–239. o.
- ↑ RónaTasHonfoglaló 203. o.
Források [szerkesztés]
Hivatkozott források [szerkesztés]
- ↑ Váczy 1938: Váczy Péter. Magyarország kereszténysége a honfoglalás korában. MTA (1938)
- ↑ RónaTasHonfoglaló: Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 963 506 140 4
Egyéb [szerkesztés]
- Száz magyar falu könyvesháza: Zalavár, Száz Magyar falu könyvesháza Kht.
További információk [szerkesztés]
| Előző uralkodó: Pribina |
|
Következő uralkodó: nincs |
