Kocel
| Kocel | |
 | |
| Alsó-Pannonia grófja | |
| Uralkodási ideje | |
| 861 – 876 | |
| Elődje | Pribina |
| Utódja | nincs |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 833 |
| Elhunyt | 876 |
| Édesapja | Pribina |
| Édesanyja | bajor asszony |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kocel témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kocel (az egykorú és későbbi forrásokban Chozil, Chozilo), (833 körül – 876) az Alsó-pannoniai grófság vezetője (861–873), tulajdonképpen comese, Pribina fia.[1] Édesanyja bajor nemesi családból való. Apja ugyan pogány volt Kocel születésekor, de őt már keresztényként nevelték.
Élete[szerkesztés]
Miután I. Mojmír elűzte őket, követte apját a száműzetésbe, amíg 838 után, de gyakorlatilag 847-től apja comesi rangban frank hűbéres lett.[2] A Conversio szerint grófi tisztsége és Mosaburg 961-ben Kocelre szállt "apja halála után, akit a morvák megöltek," ugyanakkor a hatalomra kerülése összefügghet a Német Lajos és fia, Karlmann közötti háborúskodással is.[3] 862-ben Rasztiszláv szövetségeseiként a magyarok is megütköztek a frankokkal.[4]
Kocel folytatta a kereszténység terjesztését a dunántúli szlovének és más népek között. Amikor átvette a tisztséget, tartománya a Salzburgi Érsekség egyik esperessége volt szintén Mosaburg központtal. Kocel szeretett volna saját püspökséget. Erre nem sokkal azután nyílt lehetősége, amikor a Rómában járt Metódot a pápa visszaküldte a Pannoniára és a szomszédos Morva Fejedelemségre kiterjedő hatáskörrel, mint térítő papot. II. Adorján pápa ekkor még vonakodott püspökké kinevezni, I. Borisz bolgár kán 870-ben véglegesen a konstantinápolyi patriarchátus görög rítusú kereszténysége mellett döntött, ekkor görög metropolitát kapott, alá 10 püspökséget szerveztek. A pápa ezért kinevezte Metódot sirmiumi püspökké, felújítva az utoljára az avarok előtt 582-ben említett sirmiumi érsekséget, amely akkor Moesia és Pannónia felett gyakorolt fennhatóságot. Az új püspökség székhelye nem tartozott Kocel területéhez, hanem bolgár uralom alatt volt már évtizedek óta. A pápa egyik célja nyilván a bolgárok visszatérítése volt. Sirmium ekkor valószínűleg már bolgár püspöki székhely lett, bár erre közvetlen adat csak a 10. századból van, de a nála jelentéktelenebb Belgrád esetében már 878-ból. Sirmium kulcsfontosságú volt a bolgárok számára a tiszántúli és a Duna–Tisza közi területei megtartása szempontjából.[5]
Kocel leszármazott nélkül halt meg. Metód kiszabadulásakor, 873-ban már nem volt életben. Utóda Gozwin lett Pannónia élén.[6] A tartomány vezetőit ekkortól a keleti frank király nevezte ki, s Pannónia elvesztette mind gazdasági és katonai jelentőségét, területét a honfoglaló magyarok 899 és 902 között vették birtokukba.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ RónaTasHonfoglaló 203. o.
- ↑ Szőke: A Karoling–kor 51., 55–56. o.
- ↑ Szőke: A Karoling–kor 77. o.
- ↑ RónaTasHonfoglaló 253., 259. o.
- ↑ Váczy 1938 237–239. o.
- ↑ RónaTasHonfoglaló 203. o.
Források[szerkesztés]
- ↑ Szőke: A Karoling–kor: Szőke Béla Miklós. A Karoling-kor a Kárpát-medencében. Magyar Nemzeti Múzeum (2014)
- ↑ Váczy 1938: Váczy Péter. Magyarország kereszténysége a honfoglalás korában [archivált változat]. MTA (1938). Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 2. [archiválás ideje: 2014. július 13.]
- ↑ RónaTasHonfoglaló: Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 963 506 140 4
További információk[szerkesztés]
- Száz magyar falu könyvesháza: Zalavár, Száz Magyar falu könyvesháza Kht.
