Kocel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kocel
Kocel.jpg

Pannóniai fejedelem
Uralkodási ideje
861 – 876
Elődje Pribina
Utódja nincs
Életrajzi adatok
Született
833
Elhunyt
876
Édesapja Pribina
Édesanyja bajor asszony
Pannonian Slavic Duchy-cro.PNG

Kocel (833873 [1]) a Pannóniai Fejedelemség fejedelme (861 – 873), tulajdonképpen grófja (comes), Pribina fia. Édesanyja bajor nemesi családból való. Apja ugyan pogány volt Kocel születésekor, de őt már keresztényként nevelték.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután I. Mojmír elűzte őket, követte apját a száműzetésbe, amíg 838 után apja a Pannóniai Fejedelemség élére nem került. 861-ben Rasztiszláv morva fejedelem betört Pannóniába és egy csatában Pribina életét vesztette. 862-ben Rasztiszláv szövetségeseiként a magyarok is megütköztek a frankokkal. [2] Ezután került Kocel a fejedelemség élére. [3] Ekkorra az egykor barbár fejedelemség konszolidálódott és betagozódott a frank grófi szervezetbe. A korabeli források apját még duxnak, őt már comesnek címezték. [4]

Folytatta a kereszténység terjesztését a dunántúli szlovének és más népek között. Amikor átvette a hatalmat, fejedelemsége a Salzburgi Érsekség egyik esperessége volt szintén Mosaburg központtal. Kocel szeretett volna saját püspökséget. Erre nemsokkal azután nyílt lehetősége, amikor a Rómában járt Metódot a pápa visszaküldte a fejedelemségére és a szomszédos Morva Fejedelemségre kiterjedő hatáskörrel, mint térítő papot. II. Adorján pápa ekkor még vonakodott püspökké kinevezni, I. Borisz bolgár kán 870-ben véglegesen a konstantinápolyi patriarchátus görög rítusú kereszténysége mellett döntött, ekkor görög metropolitát kapott, alá 10 püspökséget szerveztek. A pápa ezért kinevezte Metódot sirmiumi püspökké. A pápa ezzel felújította az utoljára az avarok előtt 582-ben említett sirmiumi érsekséget, amely akkor Moesia és Pannónia felett gyakorolt fennhatóságot. Az új püspökség székhelyében a furcsaság az volt, hogy az nem tartozott Kocel fejedelemségéhez, hanem bolgár uralom alatt volt már évtizedek óta. A pápa egyik célja nyilván a bolgárok visszatérítése volt ezzel. Sirmium ekkor valószínűleg már ekkor bolgár püspöki székhely lett, bár erre közvetlen adat csak a 10. századból van, de a nála jelentéktelenebb Belgrád esetében már 878-ból. Sirmium kulcsfontosságú volt a bolgárok számára a tiszántúli és a Duna–Tisza közi területei megtartása szempontjából. [5]

Leszármazott nélkül halt meg. Metód kiszabadulásakor 873-ban már nem volt életben. Utóda Gozwin lett Pannónia élén. [6] A tartomány vezetőit ekkortól a keleti-frank király nevezte ki, s Pannónia elvesztette mind gazdasági és katonai jelentőségét. Az itt létrejött államot a magyarok 900-ban megdöntötték.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. RónaTasHonfoglaló 203. o.
  2. RónaTasHonfoglaló 253., 259. o.
  3. Váczy 1938 231. o.
  4. Váczy 1938 228. o.
  5. Váczy 1938 237–239. o.
  6. RónaTasHonfoglaló 203. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozott források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Száz magyar falu könyvesháza: Zalavár, Száz Magyar falu könyvesháza Kht.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előző uralkodó:
Pribina
Pannóniai fejedelem
861876
Kocel fejedelem
Következő uralkodó:
nincs