Nyitrai Fejedelemség
| Nyitrai Fejedelemség | |
| 825 – 833 | |
 | |
| A Nyitrai Fejedelemség kékkel jelölve | |
| Általános adatok | |
| Fővárosa | Nyitra |
| Kormányzat | |
| Államforma | fejedelemség |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrai Fejedelemség témájú médiaállományokat. | |
_1.svg){kind=small}
A Nyitrai Fejedelemség a mai Szlovákia középső részén elhelyezkedő szláv állam volt kb. 825-833[megj 1] között. Bár területe ezt követően Nagymorávia része lett, a nyitrai hercegek a 9. század második felében ismét nagy hatalomra tettek szert, mint a birodalom részfejedelmei. Később a honfoglaló magyar hadak dúlták fel a morva központokat és így a magyar fejedelemség, később pedig a királyság része lett. Nyitra később a királyságon belül vármegyeszékhely és a dukátus egyik központja lett, amely a 12. században szűnt meg.
Története[szerkesztés]
Az Avar Kaganátus megszűnése (796–803) után a Duna jobb partja a Rábáig a Passaui Püspökség, a Rába–Duna–Dráva háromszög a Salzburgi Érsekség,[1] a Duna bal partján az Elbától a Garamig húzódó terület a Regensburgi Püspökség hatáskörébe került, mint megtérítendő terület. A Morva Fejedelemség, a váltakozva frank és morva függés alatt álló cseh területek és a Nyitrai Fejedelemség így Regensburgé lett. Közös vonás volt ezeken a területeken Regensburg védőszentjének, Szent Emmerámnak a tisztelete. Pribina (Priwina), nyitrai fejedelem, hogy a még pogány Mojmir morva fejedelem fenyegetése ellen megszerezze a frankok támogatását, Nyitrán templomot emeltetett Szent Emmeram tiszteletére, bár a felszentelést Adalram salzburgi érsek végezte.[2]
Történeti és régészeti problémák[szerkesztés]
A köztudatban élő elképzelés szerint 833-ban I. Mojmír morva fejedelem elűzte Pribinát, majd a nyitrai területet a Morva Fejedelemséghez csatolva létrehozta a ma Nagymorávia néven emlegetett államot. A rendelkezésünkre álló kevés forrás azonban nem feltétlenül igazolja a fenti álláspontot: elképzelhető, hogy nem Pribina, hanem Mojmír volt a nyitrai fejedelemség első vezetője, sőt a források Pribina szláv származásáról sem szólnak. A Conversio 10. kaputja mindössze ennyit tud a múltjáról: „quidam Priwina exulatus a Moimaro duce Maravorum supra Danubium venit at Radbodum.”[3]
További kérdés a nyitrai fejedelemség lokalizációja, akárcsak az, hogy azonosítható-e a mai Nyitra a Karoling-kori településsel (826 Nitrava, 880 Nitra, 1111/1113 Nitra, Nitria stb.). Hasonló probléma, hogy a 825–833 közötti periódus rövidsége miatt nehéz megtalálni a korszak régészeti anyagát, miközben többen is felhívták a figyelmet az avar továbbélésre,[4] többek között a Nyugat-Felvidék vonatkozásában is.[5]
Nyitrai fejedelmek listája[szerkesztés]
- Pribina, kb. 825-833
- Rasztiszláv 833–846–? (846-tól morva fejedelem)
- Szvatopluk 867-894, (871-től morva fejedelem)
- II. Szvatopluk (894-899 vagy 906)
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ Pribina elűzését 833-höz kötik, ugyanakkor hatalmának kezdetével kapcsolatban nem akad közvetlen elsődleges forrás.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ H. Tóth: Metód
- ↑ Váczy 1938 223
- ↑ Szőke: A Karoling–kor 48. o.
- ↑ Olajos Teréz: Az avar továbbélés kérdéséről. A 9. századi avar történelem görög és latin nyelvű forrásai. PDF Archiválva 2012. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Eggers, Martin: Das „Großmärische Reich”. Realität oder Fiktion. Monographien zur Geschichte des Mittelalters 40. Hrsg.: Fr. Prinz. Stuttgart, 1995. 29. o.
Források[szerkesztés]
- ↑ Szőke: A Karoling–kor: Szőke Béla Miklós. A Karoling-kor a Kárpát-medencében. Magyar Nemzeti Múzeum (2014)
- ↑ H. Tóth: Metód: : H. Tóth Tibor: Újabb adalékok Metódnak és tanítványainak pannóniai tevékenységéhez. AETAS, XXII. évf. 3. sz. (2007) 24–34. o.
- ↑ Váczy 1938: Váczy Péter. Magyarország kereszténysége a honfoglalás korában [archivált változat]. MTA (1938). Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 2. [archiválás ideje: 2014. július 13.]
