Nyitrai Fejedelemség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nitra moravia 833.png
A Morva Fejedelemség a 9. század második felében
A Balkán államai 850 körül

A Nyitrai Fejedelemség a mai Szlovákia középső részén elhelyezkedő szláv állam volt kb. 825-833[megj 1] között. Bár területe ezt követően Nagymorávia része lett, a nyitrai hercegek a 9. század második felében ismét nagy hatalomra tettek szert, mint a birodalom részfejedelmei. Később a honfoglaló magyar hadak dúlták fel a morva központokat és így a magyar fejedelemség, később pedig a királyság része lett. Nyitra később a királyságon belül vármegyeszékhely és a dukátus egyik központja lett, amely a 12. században szűnt meg.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Avar Kaganátus megszűnése (796–803) után a Duna jobb partja a Rábáig a Passaui Püspökség, a Rába–Duna–Dráva háromszög a Salzburgi Érsekség,[1] a Duna bal partján az Elbától a Garamig húzódó terület a Regensburgi Püspökség hatáskörébe került, mint megtérítendő terület. A Morva Fejedelemség, a váltakozva frank és morva függés alatt álló cseh területek és a Nyitrai Fejedelemség így Regensburgé lett. Közös vonás volt ezeken a területeken Regensburg védőszentjének, Szent Emmerámnak a tisztelete. Pribina (Priwina), nyitrai fejedelem, hogy a még pogány Mojmir morva fejedelem fenyegetése ellen megszerezze a frankok támogatását, Nyitrán templomot emeltetett Szent Emmeram tiszteletére, bár a felszentelést Adalram salzburgi érsek végezte.[2]

Történeti és régészeti problémák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A köztudatban élő elképzelés szerint 833-ban I. Mojmír morva fejedelem elűzte Pribinát, majd a nyitrai területet a Morva Fejedelemséghez csatolva létrehozta a ma Nagymorávia néven emlegetett államot. A rendelkezésünkre álló kevés forrás azonban nem feltétlenül igazolja a fenti álláspontot: elképzelhető, hogy nem Pribina, hanem Mojmír volt a nyitrai fejedelemség első vezetője, sőt a források Pribina szláv származásáról sem szólnak. A Conversio 10. kaputja mindössze tud a múltjáról: „quidam Priwina exulatus a Moimaro duce Maravorum supra Danubium venit at Radbodum.”[3]

További kérdés a nyitrai fejedelemség lokalizációja, akárcsak az, hogy azonosítható-e a mai Nyitra a Karoling-kori településsel (826 Nitrava, 880 Nitra, 1111/1113 Nitra, Nitria stb.). Hasonló probléma, hogy a 825–833 közötti periódus rövidsége miatt nehéz megtalálni a korszak régészeti anyagát, miközben többen is felhívták a figyelmet az avar továbbélésre,[4] többek között a Nyugat-Felvidék vonatkozásában is.[5]

Nyitrai fejedelmek listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pribina elűzését 833-höz kötik, ugyanakkor hatalmának kezdetével kapcsolatban nem akad közvetlen elsődleges forrás.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. H. Tóth: Metód
  2. Váczy 1938 223
  3. Szőke: A Karoling–kor 48. o.
  4. Olajos Teréz: Az avar továbbélés kérdéséről. A 9. századi avar történelem görög és latin nyelvű forrásai. PDF
  5. Eggers, Martin: Das „Großmärische Reich”. Realität oder Fiktion. Monographien zur Geschichte des Mittelalters 40. Hrsg.: Fr. Prinz. Stuttgart, 1995. 29. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]