Nyitrai Fejedelemség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nitra moravia 833.png
A Morva Fejedelemség a 9. század második felében
A Balkán államai 850 körül

A Nyitrai Fejedelemség a mai Szlovákia középső részén elhelyezkedő szláv állam volt kb. 825-833 között. Bár területe ezt követően a Nagymorva Birodalom része lett, a nyitrai hercegek a 9. század második felében ismét nagy hatalomra tettek szert, mint a birodalom részfejedelmei. Később a honfoglaló magyar hadak dúlták fel a morva központokat és így a magyar fejedelemség, később pedig a királyság része lett. Nyitra később a királyságon belül vármegyeszékhely és a dukátus egyik központja lett, amely a 12. században szűnt meg.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Avar Birodalom megdöntése (796 – 803) után a Duna jobb partja a Rábáig a Passaui Püspökség, a Rába–Duna–Dráva háromszög a Salzburgi Érsekség, [1] a Duna bal partja szlávjai pedig az Elbától a Garamig a Regensburgi Püspökség hatáskörébe került, mint megtérítendő terület. A formálódó Cseh Fejedelemség, Morva Fejedelemség és Nyitrai Fejedelemség így Regensburgé lett. Közös vonás volt ezeken a területeken Regensburg védőszentjének, Szent Emmeramnak a tisztelete. Pribina, nyitra fejedelme, hogy a még pogány Mojmir morva fejedelem fenyegetése ellen megszerezze a frankok támogatását, Nyitrán templomot emeltetett Szent Emmeram tiszteletére, bár a felszentelést Adalram salzburgi érsek végezte. [2]

Nyitrai fejedelmek listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ez egy próbamegjegyzés, teszteli az új cikkszerkezetet

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]