Petrijanec
Petrijanec | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Varasd |
Község | Petrijanec |
Jogállás | falu |
Polgármester | Vladimir Kurečić |
Irányítószám | 42206 |
Körzethívószám | +385 042 |
Népesség | |
Teljes népesség | 4553 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 20′ 57″, k. h. 16° 13′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 57″, k. h. 16° 13′ 30″ | |
Petrijanec weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrijanec témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Petrijanec falu és község Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Donje Vratno, Družbinec, Majerje, Nova Ves Petrijanečka, Strmec Podravski és Zelendvor falvak tartoznak hozzá.
Fekvése
Varasd központjától 9 km-re északnyugatra a Varasdot a szlovéniai Ptujjal összekötő 2-es számú főút mellett fekszik.
Története
A római korban itt haladt át az Emonából (Ljubljana) Sirmiumba (Szávaszentdemeter) vezető római út, melynek egyik állomása Aqua Viva a mai Petrijanec területén feküdt.
Az egykori Bán majortól nyugatra eső település első írásos említése még „Plementinovec” néven történt 1398-ban Cillei Herman birtoklevelében. Ekkor a településen még csak néhány ház állt, ahol az ispán és az uradalmi tisztségviselők laktak. A major szolganépének két települése állt a közelben, amelyek közül a régebbit Staro Vesnek, azaz régi helynek hívták. Mivel azonban a lakosság száma nagyon megnövekedett azon a területen, melyet a földesúrtól kaptak, új falut építettek maguknak. A 16. században a Zrínyi Miklós és Székely Lukács vezette török ellenes harcok során Staro Ves leégett, és az itt élők is Novo Vesre, az újabb faluba költöztek.
A 16. század elején Nova Vesen kápolna is épült, amelyet gróf Draskovich János építtetett. A kőből épített kápolnát az 1663-as egyházi vizitáció is megemlíti és az évszázadok során többször is átépítették. Egykor a falu közelében egy Bijeli pilnek nevezett kőoszlop is állt, melyen Szűz Mária a gyermek Jézussal, a Szentháromság, Szent István vértanú és Szent Donát képe függött, és ma a Varasdi Városi Múzeumban látható.
Petrijanec plébániáját 1334. augusztus 4-én említik először, Ivan zágrábi főespesenek a zágrábi káptalan helyzetéről írt levelében, amely Ivan Tkalčićnak a zágrábi püspökség történeti emlékeiről 1874-ben írt művében jelent meg először. Ebben a szerző a varasdi főesperesség 12 plébániáját sorolja fel, köztük a butinai Szent Péterről nevezett plébániát is. A település akkori neve ugyanis Butina volt. 1440 és 1638 között az egyházi irodalom a plébániáról megállapítja. hogy az ebben az időben megszűnt. Területe ekkor a vinicai plébániához tartozott. Az 1638-as egyházi vizitációból arra következtethetünk, hogy a plébániát egy évvel korábban, 1637-ben alapították újra. A mai egyházközség területéből azonban Strmec és Nova Ves még 1696-ig Vinicához tartozott. A Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt plébániatemplom a 17. század első felében épült fel a korábbi templom helyén. A templomot az 1776. augusztus 22-i nagy földrengés súlyosan megrongálta, úgyhogy csak a Szent Rozália-kápolna maradt épen. Ezután húsz évig itt mutatták be a szentmiséket. Az új, ma is működő plébániatemplomot 1796-ban építették fel, és a kórus felett olvasható emléktábla szerint 1822-ben szentelte fel Josip Žalec általános püspöki helynök Szent Péter és Pál tiszteletére.
A falu 1920-ig Varasd vármegye Varasdi járásához tartozott. 2001-ben a községnek 4994, a falunak 1464 lakosa volt.
Nevezetességei
- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1796-ban épült. Legértékesebb műtárgyai Szent Lukács és Szent Márk evangélista, valamit Szent Péter és Pál apostolok szobrai, melyeket még templomot sújtó tűzvészből mentettek meg. A főoltárkép 1867-ben Bécsben készült. Jézus átadja a mennyország kulcsait Szent Péternek. A főoltár melletti Szent Rozália-kápolna a régi templom épen maradt része. A templomnak még a Lourdes-i Szűzanya és Szent Pál tiszteletére szentelt oltárai vannak. A toronyban levő három harangot 1938-ban Ljubljanában öntötték.
- A plébánia épülete 1800 körül épült.
- A régi városháza 18. századi épülete
- Szent Flórián-oszlop
- Szent György-szobor (18. század)
- Jézus-szobor
- A népi építészet helyi emlékei
- Aqua Viva régészeti lelőhely római emlékekkel (temető, római út, pénzérmék lelőhelye)
További információk
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.