Natali légykapó

Natali légykapó
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Australaves;
Csoport:	Eufalconimorphae;
Csoport:	Psittacopasserae;
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Részalrend:	Passerida;
Öregcsalád:	Muscicapoidea;
Család:	Légykapófélék (Muscicapidae);
Alcsalád:	Légykapóformák (Muscicapinae);
Nem:	Muscicapa; Brisson, 1760
Faj:	M. adusta;
Tudományos név
	Muscicapa adusta; (F.Boie, 1828)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Natali légykapó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Natali légykapó témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. február 20.) ezen a változaton alapul.

A natali légykapó (Muscicapa adusta) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.^[1]^[2]

A magyar név forrással nincs megerősítve.

Rendszerezése

A fajt Friedrich Boie német ornitológus írta le 1828-ban, a Butalis nembe Butalis adusta néven.^[3]

Alfajai

Muscicapa adusta adusta (F. Boie, 1828)
Muscicapa adusta fuelleborni Reichenow, 1900
Muscicapa adusta fuscula Sundevall, 1850
Muscicapa adusta marsabit (Someren, 1931)
Muscicapa adusta mesica Clancey, 1974
Muscicapa adusta minima Heuglin, 1862
Muscicapa adusta murina (Fischer & Reichenow, 1884)
Muscicapa adusta poensis (Alexander, 1903)
Muscicapa adusta pumila (Reichenow, 1892)
Muscicapa adusta subadusta (Shelley, 1897)^[2]

Előfordulása

Afrikában, Angola, Burundi, a Dél-afrikai Köztársaság, Egyenlítői-Guinea, Eritrea, Etiópia, Kamerun, Kenya, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Malawi, Mozambik, Nigéria, Ruanda, Szudán, Szváziföld, Tanzánia, Uganda, Zambia és Zimbabwe területén honos.

Természetes élőhelyei a trópusi és szubtrópusi hegyi esőerdők, lombhullató erdők, szavannák és cserjések, valamint ültetvények, szántóföldek, vidéki kertek és városi régiók. Állandó, nem vonuló faj.^[4]

Megjelenése

Testhossza 13 centiméter, testtömege 10–13 gramm.^[3]

Életmódja

Szárnyas rovarokkal táplálkozik.^[3]

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
↑ ^a ^b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
↑ ^a ^b ^c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. február 6.)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. február 8.)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. február 8.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. február 8.)

[E-3] Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. február 8.)

[C-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. február 6.)

[1]

[2]

[3]

[4]