Mészáros Ági

Mészáros Ági
az 1930-as évek második felében
Életrajzi adatok
Születési név	Éberli Ágnes
Született	1914. május 24. Budapest
Elhunyt	1989. március 8. (74 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Házastársa	Voith Lajos (1943-1966) Tompa László
Gyermekei	Voith Ági
Pályafutása
Aktív évek	1934–1983
Díjai
Kossuth-díj	1949, 1954
Kiváló művész	1953
Érdemes művész	1950
További díjak	Kossuth-díj (1949) Kossuth-díj (1954) Farkas–Ratkó-díj (1943) Magyarország Érdemes Művésze díj (1950) Magyarország Kiváló Művésze díj (1953)
Mészáros Ági IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Mészáros Ági témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mészáros Ági (született Éberli Ágnes) (Budapest, 1914. május 24.– Budapest, 1989. március 8.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész. Voith Ági Jászai Mari-díjas magyar színésznő édesanyja.

Életpályája

Éberli József bádogosmester és Mészáros Rozália lányaként született, 1914-ben.

Nem volt képzett színész, nevelőszülei kívánságára lépett színpadra 1934-ben, 20 éves korában, Szegeden, ahol 1939-ig játszott. Vidéki sikerei után szerződtette Németh Antal a budapesti Nemzeti Színházhoz, amelynek 1983-ban történt nyugdíjazásáig tagja volt.

A szakma hamar felfigyelt a szelíd kedves művésznő játékára, és Dario Niccodemi: Tacskó c. vígjátékának címszerepében (1943) már a közönség is megszerette. Eleinte naivákat, magyar parasztlányokat, Molière lepcses szolgálóit alakította a maga bájos egyszerűségével. A magyar irodalom klasszikusai közül egyik legfontosabb szerepe volt a Gellért Endre rendezte Úri muri Rozikája. Játéka szinte eszköztelenül egyszerű, alakjai elsősorban szép és kifejező színpadi beszédében, humorérzékével nyerték el végleges formájukat.

Országos népszerűséget hozott neki 1948-ban a Talpalatnyi föld című filmben játszott szerepe.

Hosszú betegség után, 74 éves korában, Budapesten érte a halál.

Díjai

• Farkas–Ratkó-díj (1943)
• Kossuth-díj (1949, 1954)
• Érdemes művész (1950)
• Kiváló művész (1953)

Színpadi szerepei

Lehár: A mosoly országa....Mi Eugène Scribe: Egy pohár víz....Abigail Shakespeare: Sok hűhó semmiért....Beatrice Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok....Viola Molière: A férjek iskolája....Izabella Molière: A nők iskolája....Ágnes George Bernard Shaw: Warrenné mestersége....Vivie Csehov: Ványa bácsi....Szonya Shaw: Pygmalion....Eliza Móricz Zsigmond: Úri muri....Rozika Shakespeare: Szentivánéji álom....Puck Federico García Lorca: Bernarda Alba háza....Adela Arthur Miller: A salemi boszorkányok....Elisabeth Proctor Illyés Gyula: Dózsa György....Anna Bertolt Brecht: Jó embert keresünk....Sen Te O’Neill: Hosszú út az éjszakába....Mary Georges Soria: Idegen nő a szigeten....Alicia Harper Kopányi György: Igazolatlan ősz....Asszony Edward Albee: Mindent a kertbe....Mrs. Toothe Henrik Ibsen: A nép ellensége....Catherine Stockmann Örkény István: Sötét galamb....Tarné Raffai Sarolta: Utolsó tét....Bözse, Láng felesége Illyés Gyula: Bölcsek a fán....Héra Beaumarchais: Figaro házassága vagy egy bolond nap....Zsuzsi, a grófné első komornája, Figaro menyasszonya

Mikszáth Kálmán–Benedek András: A Noszty fiú esete Tóth Marival....Mari Urbán Ernő: Tűzkeresztség....Boziné Olekszandr Kornyijcsuk: Ukrajna mezőin....Katyerina Mesterházi Lajos: Üzenet....Erzsi, Koszó Lajos lánya Alekszandr Osztrovszkij: A vihar....Katyerina Ray Lawler: A tizenhetedik baba nyara....Olive Heltai Jenő: Szépek szépe....Hamupipőke Aiszkhülosz: Síri áldozat....1. karvezető Illyés Gyula: Az ozorai példa....Rozika Carlo Goldoni: Mirandolina....Mirandolina, fogadósné Maria Tesarova–Alfred Radok: Jégeső sem akadály....Vera Makszim Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek....Alexandra Fu-Ko: Harcban nőtt fel....feleség Háy Gyula: Az élet hídja....Erzsi, Bódog felesége Pjotr Pavlenko: Boldogság....Léna Shaw: Barbara őrnagy....Barbara Luigi Pirandello: Az ember, az állat és az erény....az erényes Perelláné Galambos Lajos: Későn....Judit Neil Simon: Mezítláb a parkban....Mrs. Banks Pirandello: A csörgősipka....Saracena, zsibárusnő Molière: Tartuffe....Dorine, Mariane komornája Plautus: Amphitruo....Alcumena Calderón de la Barca: Két szék közt a pad alatt....Donna Klára

Filmszerepek

Játékfilmek

• Hazafelé (1940)
• A 28-as (1943)
• Talpalatnyi föld (1948)
• Mágnás Miska (1948)
• Úri muri (1949)
• Kis Katalin házassága (1950)
• Felszabadult föld (1951)
• Kiskrajcár (1953)
• Simon Menyhért születése (1954)
• Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955)
• Az élet hídja (1956)
• Két vallomás (1957)
• Puskák és galambok (1961)
• Amíg holnap lesz (1961)
• Húsz óra (1965)
• Énekesmadár (1966)
• Iszony (1965)
• Holdudvar (1968)
• Tűzoltó utca 25. (1973)
• Holnap lesz fácán ... Kovácsné (1974)
• Tűzgömbök (1975)
• Teketória (1976)
• Budapesti mesék (1977)

Tévéfilmek

• Hagymácska (1962)
• Amphitrio (1963)
• A helység kalapácsa (1965)
• Énekesmadár (1966)
• Vidám vasárnap (1966)
• Kincskereső kisködmön (1967)
• Világraszóló lakodalom (1967)
• Holtág (1968)
• A revizor (1970)
• Lyuk az életrajzon (1973)
• Embersirató (1974)
• Horváthné meghal (1977)
• A nép ellensége (1978)

Emlékezete

• 2014. december 7-én, születésének 100. évfordulója alkalmából gálaestet rendeztek a Nemzeti Színházban, amelynek 1939 és 1983 között tagja volt. Az est közreműködői voltak Törőcsik Mari, Voith Ági és Rubold Ödön.
• 2015. február 20-án közönségszavazás után páholyt neveztek el róla a Nemzeti Színházban.

Irodalom

Mészáros Ági sírja Budapesten. Farkasréti temető: 22/1-1-5.

• Barabás Tamás: Mészáros Ági (Új Tükör, 1989. márc. 19.)
• Gergely Ágnes: Kapaszkodás a másik sorba (G. Á.: Huszonegy, Bp., 1982)
• Molnár Aurél: Művészek (Bp., 1954)
• Sivó Emil: Megmaradni Rozikának (Vasárnapi Hírek, 1990. máj. 20.)
• Ézsiás Erzsébet: Mészáros Ági (Bp., 1991)

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Színészkönyvtár

Külső hivatkozások

• Színházi adattár
• Mészáros Ági az Internet Movie Database oldalon (angolul)