Monopoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monopoly
Forgalmazó Hasbro
Játékosok 2-8
Játékidő kb. 1,5-6 óra
Véletlen szerepe közepes (kockagurítás és kártyahúzás)
Szükséges tudás, előképzettség kockagurítás
számolás

A Monopoly egy társasjáték; elődjét Charles Darrow találta fel 1935-ben. Az eredeti játéktábla, amelyet az USA-ban és a világbajnokságon is használnak, Atlantic City várost ábrázolja. A játékot 37 nyelven jelentették meg, természetesen magyarul is, és több mint 250 millió példányban került el 103 országba.

A játék lényege területeket és épületeket venni, eladni vagy bérelni egészen addig, ameddig valamelyik játékos monopóliumhoz jut. Számos országban rendeznek Monopoly bajnokságot, a világbajnokság pedig kétévenként szokott lenni.

Rövid történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Monopoly története elválaszthatatlan egy pennsylvaniai munkanélküli mérnök, Charles Darrow személyétől, aki 1933-ban szabadalmaztatta új játékát, és rövidesen multimilliomos lett "találmányából". A játék eredete valójában az 1800-as évek végéig, a vagyongyűjtő játékok elterjedésének idejére nyúlik vissza. Igazság szerint a Monopoly meghökkentően hasonlít egy korábbi játékra, a "háziúr"-ra, amelyet Darrow előtt harminc évvel szabadalmaztatott bizonyos Elizabeth Magie. Bár Magie nem csapott kellő reklámot játéka körül, egyre szélesebb körben terjedt el házilag fabrikált kellékekkel, melyeket egymástól másoltak a barátok és ismerősök.

A "háziúr" egyszerű vagyongyűjtő játék, mely eleinte alig állt másból, mint hogy a játékosok ellentételezést kérhettek azért, hogy kölcsönadták egymásnak ingóságaikat és ingatlanjaikat, egy sor új érdekes és izgalmas elemmel egészült ki. Nevet kaptak a vagyontárgyak, több darabot gyűjtve bizonyos dolgokból, növelni lehetett értéküket, és a telkekre szállodákat emelve mód nyílt növelni bérleti díjukat, és megjelentek a szerencse- és jótékonysági kártyák is. A Monopoly tehát nem a szabályok megváltoztatásával kerekedett fölébe elődeinek, és indult el hódító útjára, hanem az új szellemmel, amelyet magával hozott: mesés vagyonok és az izgalmas versengés világát kínálta abban a korszakban (a nagy válság idején), amikor az embereknek szükségük volt valamire, ami képes feledtetni velük egy időre a kegyetlen valóságot.

Elizabeth Magie a maga játékát antikapitalista propagandának szánta, fel akarta rá hívni a figyelmet, hogyan fosztják ki a lelkiismeretlen háziurak tehetetlen és kiszolgáltatott bérlőiket. A sors iróniája, hogy a Monopolyt végül a kapitalizmus egyik leghíresebb jelképévé vált, Fidel Castronak első dolgai közé tartozott - hatalomra jutása után -, hogy betiltassa a Monopolyt, és elkoboztassa az összes készletet a szigeten, mondván: az egész a kapitalista rendszer megvetendő szimbóluma. A Monopoly még ma is be van tiltva Kubában, ahogy Kínában és Észak-Koreában is.

Bár a Monopoly megalkotásáért nem Darrow-t illeti az elismerés, két roppant lényeges elemmel ő járult hozzá a játék sikeréhez. Először is tervezői tudásával, amelyet latba vetve tetszetős táblát készített, másrészt üzleti érzékével, ami azt súgta neki, hogy a Monopolyra érdemes mindent feltennie. Mihelyt szabadalmaztatta a "maga" változatát, azonnal elkezdte árusítani kézileg gyártott példányait barátainak és a helyi üzleteknek. Hamar ráébredt azonban, hogy ezzel a módszerrel nem fog sokra menni, ezért találmányát felajánlotta a Parker Brothers játékgyárnak. A gyár azonban a játékra kezdetben nem tartott igényt, mivel ötvenkét "alapvető hibát talált benne". Ez Darrow-nak csöppet sem szegte kedvét, és úgy döntött, a Monopolyt maga fogja gyártani és terjeszteni. Miután 1934 karácsonyán több mint ötezer darabot adott el philadelphiai és New York-i üzleteknek, Darrow-t fölkereste a Parker Brothers, és fölöttébb előnyös ajánlatot tett neki, amit "boldogan elfogadott, és soha meg nem bánt". 46 éves korára annyira meggazdagodott, hogy visszavonult egy farmra Pennsylvaniába. Amikor végül 1967-ben meghalt, szép vagyont hagyott hátra örököseire, jogdíjak formájában.

A Monopolyt épp jókor jött a Parker Brothersnek, amelyet keményen sújtott a gazdasági válság. 1935-ben azonban már új munkásokat kellett felvennie. hogy lépést tudjon tartani a heti húszezres megrendeléssel. Kellemetlen meglepetés érte azonban a gyárat, amikor szembesülniük kellett a "háziúr" nagyon hasonló szabadalmával, és egy másik megszólalásig hasonló játékkal, a finance-szal. Ügyes húzással azonban felvásárolták mindkét játék jogait, a ("háziúr"-ét mindössze 500 dollárért), elkerülve a botrányt (a történetnek erre a fejezetére csak a '80-as években derült fény), és a talán milliós jogdíjkifizetéseket.

A Parker Brothers ezután gyorsan megszerezte a külföldi kiadások jogait is. A második világháborúban a Monopoly angol terjesztője a hadügyminisztérium megbízásából különleges darabokat küldött a front mögé a hadifogoly-táborokba. Ezek azonban nem a foglyok szórakoztatását szolgálták, hanem a szökési útvonalak térképét és valódi német, olasz és osztrák bankókat rejtettek magukban. Állítólag az 1963-as angliai nagy vonatrablás tettesei szívesen múlatták az időt monopolyzással - valódi pénzben, fejenként két-két millió fonttal.

Játékmenet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Telkek listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A telkek elhelyezkedése a játéktáblán
Ingyen parkoló Móra park
(22000 Ft)
Szerencsekártya Oskola utca
(22000 Ft)
Dóm tér
(24000 Ft)
Déli vasútvonal
(20000 Ft)
Dobó tér
(26000 Ft)
Almagyar utca
(26000 Ft)
Vízmű
(15000 Ft)
Gárdonyi út
(28000 Ft)
Irány a börtön!
                 
Bethlen Gábor utca
(20000 Ft)
   Monopoly    Kőfaragó tér
(30000 Ft)
Nagyerdő
(18000 Ft)
      Óváros
(30000 Ft)
Szerencsekártya Meglepetéskártya
Petőfi tér
(18000 Ft)
      Ötvös utca
(32000 Ft)
Keleti vasútvonal
(20000 Ft)
Nyugati vasútvonal
(20000 Ft)
Janus Pannonius út
(16000 Ft)
   Szerencsekártya
Színház tér
(14000 Ft)
      Vörösmarty tér
(35000 Ft)
Elektromos művek
(15000 Ft)
Pótadó
(10000 Ft)
Egyetem utca
(14000 Ft)
      Dunakorzó
(40000 Ft)
Börtön       Szerencsekártya    Északi vasútvonal
(20000 Ft)
Jövedelemadó
(Fizess 20000 forintot)
   Meglepetéskártya    ⇐ Start
Kisfaludy út
(12000 Ft)
Lestár tér
(10000 Ft)
Nagykőrösi út
(10000 Ft)
Török udvar
(6000 Ft)
Piac tér
(6000 Ft)

Házas telkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szín Név Város Ár (Ft) Házak ára
(Ft/db)
Bérleti díj
üres telekkel
Bérleti díj
1 házzal
Bérleti díj
2 házzal
Bérleti díj
3 házzal
Bérleti díj
4 házzal
Bérleti díj
szállodával
Piac tér Székesfehérvár 6000 5000 200 1000 3000 9000 16000 25000
Török udvar 400 2000 6000 18000 32000 45000
Nagykőrösi út Kecskemét 10000 600 3000 9000 27000 40000 55000
Lestár tér 600 3000 9000 27000 40000 55000
Kisfaludy út 12000 800 4000 10000 30000 45000 60000
Egyetem utca Pécs 14000 10000 1000 5000 15000 45000 62500 75000
Színház tér 1000 5000 15000 45000 62500 75000
Janus Pannonius út 16000 1200 6000 18000 50000 70000 90000
Petőfi tér Debrecen 18000 1400 7000 20000 55000 75000 95000
Nagyerdő 1400 7000 20000 55000 75000 95000
Bethlen utca 20000 1600 8000 22000 60000 80000 100000
Móra park Szeged 22000 15000 1800 9000 25000 70000 87500 105000
Oskola utca 1800 9000 25000 70000 87500 105000
Dóm tér 24000 2000 10000 30000 75000 92500 110000
Dobó tér Eger 26000 2200 11000 33000 80000 97500 115000
Almagyar utca 2200 11000 33000 80000 97500 115000
Gárdonyi út 28000 2400 12000 36000 85000 102500 120000
Kőfaragó tér Sopron 30000 20000 2600 13000 39000 90000 110000 127500
Óváros 2600 13000 39000 90000 110000 127500
Ötvös utca 32000 2800 15000 45000 100000 120000 140000
Vörösmarty tér Budapest 35000 3500 17500 50000 110000 130000 150000
Dunakorzó 40000 5000 20000 60000 140000 170000 200000

Közművek, vasutak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név Ár (Ft) Bevétel
Elektromos művek 15000 Ha a két közmű közül csak az egyik van a játékos tulajdonában, akkor a dobott szám négyszázszorosát kapja, ha mindkettőt birtokolja, akkor a dobott szám ezerszeresét.
Vízmű
Északi vasútvonal 20000
  • 1 vasútvonal birtoklása esetén: 2500 Ft
  • 2 vasútvonal birtoklása esetén: 5000 Ft
  • 3 vasútvonal birtoklása esetén: 10000 Ft
  • 4 vasútvonal birtoklása esetén: 20000 Ft
Keleti vasútvonal
Déli vasútvonal
Nyugati vasútvonal

A játék kezdete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tábla keretén húzódik a játékmező, mely négyzetekből áll, és ingó és ingatlan vagyontárgyak, vasútállomások, üres mezők, sőt börtön is sorakozik rajta. A játékosokat egy-egy figura jelképezi, amelyet kockadobásokkal mozgatnak a táblán. Attól függően, hogy milyen mezőre érkeznek, a szabályok engedélyezhetik, hogy ingatlant vagy ingóságokat vásároljanak, vagy kötelezhetik a játékosokat arra, hogy bérleti díjat vagy adót fizessenek, szerencsekártyát vagy jótékonysági kártyát húzzanak, börtönbe vonuljanak, stb. A játékosok vagyontárgyakat vásárolva, eladva és bérelve arra törekszenek, hogy ők legyenek a leggazdagabbak a táblán, és csődbe hajszolják a vetélytársakat.

Kineveznek egy bankárt, akinek feladatai közé tartozik, hogy számon tartsa a játékosok és a bank vagyonát, fizetést és jutalmat osszon, vezesse az ingatlan-nyilvántartást a házakról, az eladásra váró vagy már a játékosok kezén lévő telkekről és szállodákról. Elad és árverést tart, kölcsönt folyósít vagy jelzálogot vet ki. A bank gyűjt be minden adót, díjat és kamatot, és az eladott, valamint elárverezett területekért és ingóságokért.

A stratégia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy amerikai számítógép-szakértő, Tom Friddel a játékelmélet felhasználásával kimutatta, hogy egyes ingatlanok értékesebbek másoknál: A piros mezőt a Trafalgar téren jobb áron lehet bérbe adni, mint bármely más területet (a piros és rózsaszín területek egyébként mindig értékesek), hogy Maryleborne a legjobb állomás, és a Vízművek a legjobb szolgáltató. A Whitechapel utca a legkevésbé jövedelmező terület.

A győzelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játék célja annyi vagyont felhalmozni, hogy elég legyen a többi játékos csődbe juttatásához, és kiszorításukhoz a játékból. Az utolsóként bennmaradó játékos nyer. A rövidebb változatban a játék a második csőddel véget ér, függetlenül attól, hány játékos van még benn. Ekkor a vagyonokat összesítik, és a leggazdagabbat nevezik meg győztesként.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Monopoly as a Markov Process, by R. Ash and R. Bishop, Mathematics Magazine, vol. 45 (1972) p. 26-29.
  • Anspach, Ralph. The Billion Dollar MONOPOLY Swindle, Second Edition, Xlibris Corporation (2000). ISBN 0-7388-3139-5 
  • Brady, Maxine. The Monopoly Book: Strategy and Tactics of the World's Most Popular Game, First hardcover edition, D. McKay Co. (1974). ISBN 0-679-20292-7 
  • Darzinskis, Kaz. Winning Monopoly: A Complete Guide to Property Accumulation, Cash-Flow Strategy, and Negotiating Techniques When Playing the Best-Selling Board Game, First Edition, Harper & Row, New York (1987). ISBN 0-06-096127-9 
  • Moore, Tim. Do Not Pass Go. Vintage Books (2004). ISBN 0-09-943386-9 
  • Orbanes, Philip E.. The Monopoly Companion: The Player's Guide, Second Edition, Adams Media Corporation (1999). ISBN 1-58062-175-9 
  • Orbanes, Philip E.. The Game Makers: The Story of Parker Brothers, First Edition, Harvard Business School Press (2004). ISBN 1-59139-269-1 
  • Monopoly launches UK-wide edition”, BBC, 2007. szeptember 24. (Hozzáférés ideje: 2008. február 8.) 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Monopoly témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]