Monopoly
| Monopoly | |
| Forgalmazó | Hasbro |
| Játékosok | 2-8 |
| Játékidő | kb. 1,5-6 óra |
| Véletlen szerepe | közepes (kockagurítás és kártyahúzás) |
| Szükséges tudás, előképzettség | kockagurítás számolás |
A Monopoly egy társasjáték; elődjét Charles Darrow találta fel 1935-ben. Az eredeti játéktábla, amelyet az USA-ban és a világbajnokságon is használnak, Atlantic City várost ábrázolja. A játékot 37 nyelven jelentették meg, természetesen magyarul is, és több mint 250 millió példányban került el 103 országba.
A játék lényege területeket és épületeket venni, eladni vagy bérelni egészen addig, ameddig valamelyik játékos monopóliumhoz jut. Számos országban rendeznek Monopoly bajnokságot, a világbajnokság pedig kétévenként szokott lenni.
Tartalomjegyzék |
Rövid történet [szerkesztés]
A Monopoly története elválaszthatatlan egy pennsylvaniai munkanélküli mérnök, Charles Darrow személyétől, aki 1933-ban szabadalmaztatta új játékát, és rövidesen multimilliomos lett "találmányából". A játék eredete valójában az 1800-as évek végéig, a vagyongyűjtő játékok elterjedésének idejére nyúlik vissza. Igazság szerint a Monopoly meghökkentően hasonlít egy korábbi játékra, a "háziúr"-ra, amelyet Darrow előtt harminc évvel szabadalmaztatott bizonyos Elizabeth Magie. Bár Magie nem csapott kellő reklámot játéka körül, egyre szélesebb körben terjedt el házilag fabrikált kellékekkel, melyeket egymástól másoltak a barátok és ismerősök.
A "háziúr" egyszerű vagyongyűjtő játék, mely eleinte alig állt másból, mint hogy a játékosok ellentételezést kérhettek azért, hogy kölcsönadták egymásnak ingóságaikat és ingatlanjaikat, egy sor új érdekes és izgalmas elemmel egészült ki. Nevet kaptak a vagyontárgyak, több darabot gyűjtve bizonyos dolgokból, növelni lehetett értéküket, és a telkekre szállodákat emelve mód nyílt növelni bérleti díjukat, és megjelentek a szerencse- és jótékonysági kártyák is. A Monopoly tehát nem a szabályok megváltoztatásával kerekedett fölébe elődeinek, és indult el hódító útjára, hanem az új szellemmel, amelyet magával hozott: mesés vagyonok és az izgalmas versengés világát kínálta abban a korszakban (a nagy válság idején), amikor az embereknek szükségük volt valamire, ami képes feledtetni velük egy időre a kegyetlen valóságot.
Elizabeth Magie a maga játékát antikapitalista propagandának szánta, fel akarta rá hívni a figyelmet, hogyan fosztják ki a lelkiismeretlen háziurak tehetetlen és kiszolgáltatott bérlőiket. A sors iróniája, hogy a Monopolyt végül a kapitalizmus egyik leghíresebb jelképévé vált, Fidel Castronak első dolgai közé tartozott - hatalomra jutása után -, hogy betiltassa a Monopolyt, és elkoboztassa az összes készletet a szigeten, mondván: az egész a kapitalista rendszer megvetendő szimbóluma. A Monopoly még ma is be van tiltva Kubában, ahogy Kínában és Észak-Koreában is.
Bár a Monopoly megalkotásáért nem Darrow-t illeti az elismerés, két roppant lényeges elemmel ő járult hozzá a játék sikeréhez. Először is tervezői tudásával, amelyet latba vetve tetszetős táblát készített, másrészt üzleti érzékével, ami azt súgta neki, hogy a Monopolyra érdemes mindent feltennie. Mihelyt szabadalmaztatta a "maga" változatát, azonnal elkezdte árusítani kézileg gyártott példányait barátainak és a helyi üzleteknek. Hamar ráébredt azonban, hogy ezzel a módszerrel nem fog sokra menni, ezért találmányát felajánlotta a Parker Brothers játékgyárnak. A gyár azonban a játékra kezdetben nem tartott igényt, mivel ötvenkét "alapvető hibát talált benne". Ez Darrow-nak csöppet sem szegte kedvét, és úgy döntött, a Monopolyt maga fogja gyártani és terjeszteni. Miután 1934 karácsonyán több mint ötezer darabot adott el philadelphiai és New York-i üzleteknek, Darrow-t fölkereste a Parker Brothers, és fölöttébb előnyös ajánlatot tett neki, amit "boldogan elfogadott, és soha meg nem bánt". 46 éves korára annyira meggazdagodott, hogy visszavonult egy farmra Pennsylvaniába. Amikor végül 1967-ben meghalt, szép vagyont hagyott hátra örököseire, jogdíjak formájában.
A Monopolyt épp jókor jött a Parker Brothersnek, amelyet keményen sújtott a gazdasági válság. 1935-ben azonban már új munkásokat kellett felvennie. hogy lépést tudjon tartani a heti húszezres megrendeléssel. Kellemetlen meglepetés érte azonban a gyárat, amikor szembesülniük kellett a "háziúr" nagyon hasonló szabadalmával, és egy másik megszólalásig hasonló játékkal, a finance-szal. Ügyes húzással azonban felvásárolták mindkét játék jogait, a ("háziúr"-ét mindössze 500 dollárért), elkerülve a botrányt (a történetnek erre a fejezetére csak a '80-as években derült fény), és a talán milliós jogdíjkifizetéseket.
A Parker Brothers ezután gyorsan megszerezte a külföldi kiadások jogait is. A második világháborúban a Monopoly angol terjesztője a hadügyminisztérium megbízásából különleges darabokat küldött a front mögé a hadifogoly-táborokba. Ezek azonban nem a foglyok szórakoztatását szolgálták, hanem a szökési útvonalak térképét és valódi német, olasz és osztrák bankókat rejtettek magukban. Állítólag az 1963-as angliai nagy vonatrablás tettesei szívesen múlatták az időt monopolyzással - valódi pénzben, fejenként két-két millió fonttal.
Játékmenet [szerkesztés]
Telkek listája [szerkesztés]
| Ingyen parkoló | Móra park (22000 Ft) |
Szerencsekártya | Oskola utca (22000 Ft) |
Dóm tér (24000 Ft) |
Déli vasútvonal (20000 Ft) |
Dobó tér (26000 Ft) |
Almagyar utca (26000 Ft) |
Vízmű (15000 Ft) |
Gárdonyi út (28000 Ft) |
Irány a börtön! | ||
| Bethlen Gábor utca (20000 Ft) |
Monopoly | Kőfaragó tér (30000 Ft) |
||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Nagyerdő (18000 Ft) |
Óváros (30000 Ft) |
|||||||||||
| Szerencsekártya | Meglepetéskártya | |||||||||||
| Petőfi tér (18000 Ft) |
Ötvös utca (32000 Ft) |
|||||||||||
| Keleti vasútvonal (20000 Ft) |
Nyugati vasútvonal (20000 Ft) |
|||||||||||
| Janus Pannonius út (16000 Ft) |
Szerencsekártya | |||||||||||
| Színház tér (14000 Ft) |
Vörösmarty tér (35000 Ft) |
|||||||||||
| Elektromos művek (15000 Ft) |
Pótadó (10000 Ft) |
|||||||||||
| Egyetem utca (14000 Ft) |
Dunakorzó (40000 Ft) |
|||||||||||
| Börtön | Szerencsekártya | Északi vasútvonal (20000 Ft) |
Jövedelemadó (Fizess 20000 forintot) |
Meglepetéskártya | ⇐ Start | |||||||
| Kisfaludy út (12000 Ft) |
Lestár tér (10000 Ft) |
Nagykőrösi út (10000 Ft) |
Török udvar (6000 Ft) |
Piac tér (6000 Ft) |
||||||||
Házas telkek [szerkesztés]
| Szín | Név | Város | Ár (Ft) | Házak ára (Ft/db) |
Bérleti díj üres telekkel |
Bérleti díj 1 házzal |
Bérleti díj 2 házzal |
Bérleti díj 3 házzal |
Bérleti díj 4 házzal |
Bérleti díj szállodával |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Piac tér | Székesfehérvár | 6000 | 5000 | 200 | 1000 | 3000 | 9000 | 16000 | 25000 | |
| Török udvar | 400 | 2000 | 6000 | 18000 | 32000 | 45000 | ||||
| Nagykőrösi út | Kecskemét | 10000 | 600 | 3000 | 9000 | 27000 | 40000 | 55000 | ||
| Lestár tér | 600 | 3000 | 9000 | 27000 | 40000 | 55000 | ||||
| Kisfaludy út | 12000 | 800 | 4000 | 10000 | 30000 | 45000 | 60000 | |||
| Egyetem utca | Pécs | 14000 | 10000 | 1000 | 5000 | 15000 | 45000 | 62500 | 75000 | |
| Színház tér | 1000 | 5000 | 15000 | 45000 | 62500 | 75000 | ||||
| Janus Pannonius út | 16000 | 1200 | 6000 | 18000 | 50000 | 70000 | 90000 | |||
| Petőfi tér | Debrecen | 18000 | 1400 | 7000 | 20000 | 55000 | 75000 | 95000 | ||
| Nagyerdő | 1400 | 7000 | 20000 | 55000 | 75000 | 95000 | ||||
| Bethlen utca | 20000 | 1600 | 8000 | 22000 | 60000 | 80000 | 100000 | |||
| Móra park | Szeged | 22000 | 15000 | 1800 | 9000 | 25000 | 70000 | 87500 | 105000 | |
| Oskola utca | 1800 | 9000 | 25000 | 70000 | 87500 | 105000 | ||||
| Dóm tér | 24000 | 2000 | 10000 | 30000 | 75000 | 92500 | 110000 | |||
| Dobó tér | Eger | 26000 | 2200 | 11000 | 33000 | 80000 | 97500 | 115000 | ||
| Almagyar utca | 2200 | 11000 | 33000 | 80000 | 97500 | 115000 | ||||
| Gárdonyi út | 28000 | 2400 | 12000 | 36000 | 85000 | 102500 | 120000 | |||
| Kőfaragó tér | Sopron | 30000 | 20000 | 2600 | 13000 | 39000 | 90000 | 110000 | 127500 | |
| Óváros | 2600 | 13000 | 39000 | 90000 | 110000 | 127500 | ||||
| Ötvös utca | 32000 | 2800 | 15000 | 45000 | 100000 | 120000 | 140000 | |||
| Vörösmarty tér | Budapest | 35000 | 3500 | 17500 | 50000 | 110000 | 130000 | 150000 | ||
| Dunakorzó | 40000 | 5000 | 20000 | 60000 | 140000 | 170000 | 200000 |
Közművek, vasutak [szerkesztés]
| Név | Ár (Ft) | Bevétel |
|---|---|---|
| Elektromos művek | 15000 | Ha a két közmű közül csak az egyik van a játékos tulajdonában, akkor a dobott szám négyszázszorosát kapja, ha mindkettőt birtokolja, akkor a dobott szám ezerszeresét. |
| Vízmű | ||
| Északi vasútvonal | 20000 |
|
| Keleti vasútvonal | ||
| Déli vasútvonal | ||
| Nyugati vasútvonal |
A játék kezdete [szerkesztés]
A tábla keretén húzódik a játékmező, mely négyzetekből áll, és ingó és ingatlan vagyontárgyak, vasútállomások, üres mezők, sőt börtön is sorakozik rajta. A játékosokat egy-egy figura jelképezi, amelyet kockadobásokkal mozgatnak a táblán. Attól függően, hogy milyen mezőre érkeznek, a szabályok engedélyezhetik, hogy ingatlant vagy ingóságokat vásároljanak, vagy kötelezhetik a játékosokat arra, hogy bérleti díjat vagy adót fizessenek, szerencsekártyát vagy jótékonysági kártyát húzzanak, börtönbe vonuljanak, stb. A játékosok vagyontárgyakat vásárolva, eladva és bérelve arra törekszenek, hogy ők legyenek a leggazdagabbak a táblán, és csődbe hajszolják a vetélytársakat.
Kineveznek egy bankárt, akinek feladatai közé tartozik, hogy számon tartsa a játékosok és a bank vagyonát, fizetést és jutalmat osszon, vezesse az ingatlan-nyilvántartást a házakról, az eladásra váró vagy már a játékosok kezén lévő telkekről és szállodákról. Elad és árverést tart, kölcsönt folyósít vagy jelzálogot vet ki. A bank gyűjt be minden adót, díjat és kamatot, és az eladott, valamint elárverezett területekért és ingóságokért.
A stratégia [szerkesztés]
Egy amerikai számítógép-szakértő, Tom Friddel a játékelmélet felhasználásával kimutatta, hogy egyes ingatlanok értékesebbek másoknál: A piros mezőt a Trafalgar téren jobb áron lehet bérbe adni, mint bármely más területet (a piros és rózsaszín területek egyébként mindig értékesek), hogy Maryleborne a legjobb állomás, és a Vízművek a legjobb szolgáltató. A Whitechapel utca a legkevésbé jövedelmező terület.
A győzelem [szerkesztés]
A játék célja annyi vagyont felhalmozni, hogy elég legyen a többi játékos csődbe juttatásához, és kiszorításukhoz a játékból. Az utolsóként bennmaradó játékos nyer. A rövidebb változatban a játék a második csőddel véget ér, függetlenül attól, hány játékos van még benn. Ekkor a vagyonokat összesítik, és a leggazdagabbat nevezik meg győztesként.
Irodalom [szerkesztés]
- Monopoly as a Markov Process, by R. Ash and R. Bishop, Mathematics Magazine, vol. 45 (1972) p. 26-29.
- Anspach, Ralph. The Billion Dollar MONOPOLY Swindle, Second Edition, Xlibris Corporation (2000). ISBN 0-7388-3139-5
- Brady, Maxine. The Monopoly Book: Strategy and Tactics of the World's Most Popular Game, First hardcover edition, D. McKay Co. (1974). ISBN 0-679-20292-7
- Darzinskis, Kaz. Winning Monopoly: A Complete Guide to Property Accumulation, Cash-Flow Strategy, and Negotiating Techniques When Playing the Best-Selling Board Game, First Edition, Harper & Row, New York (1987). ISBN 0-06-096127-9
- Moore, Tim. Do Not Pass Go. Vintage Books (2004). ISBN 0-09-943386-9
- Orbanes, Philip E.. The Monopoly Companion: The Player's Guide, Second Edition, Adams Media Corporation (1999). ISBN 1-58062-175-9
- Orbanes, Philip E.. The Game Makers: The Story of Parker Brothers, First Edition, Harvard Business School Press (2004). ISBN 1-59139-269-1
- „Monopoly launches UK-wide edition”, BBC, 2007. szeptember 24. (Hozzáférés ideje: 2008. február 8.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]

