Millennium Háza

Millennium Háza
Olof Palme-ház
Az épület a 2010-es évekbeli felújítást követően
Korábbi nevek: Műcsarnok, Magyar Szalon
Település	1146 Budapest
Cím	Olof Palme sétány1.
Építési adatok
Építés éve	1885
Megnyitás	1885
Rekonstrukciók évei	1948?–1954; 1958–1961, 2017–2019
Építési stílus	neoreneszánsz
Felhasznált anyagok	nyerstégla, kerámia
Tervező	Pfaff Ferenc
Építész(ek)	Pfaff Ferenc
Hasznosítása
Felhasználási terület	épület
Alapadatok
Alapterület	1250 m²
Elhelyezkedése
Millennium Háza Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 44″, k. h. 19° 05′ 17″47.5121, 19.088
Millennium Háza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Millennium Háza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Millennium Háza

A korábban Olof Palme-ház néven ismert épület a Városliget egyik legrégibb építménye. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően a 2017 végén kezdődött rekonstrukció során megújult ház közösségi térré, élményközponttá alakult. 2019 óta Millennium Háza a neve.

Története

Eredetileg művészeti kiállítócsarnoknak épült, az 1885-ös Országos Általános Kiállításra. A tervezésére és felépítésére kiírt pályázatot 1884-ben az addig főleg vasútállomások tervezőjeként ismert Pfaff Ferenc nyerte, és neoreneszánsz stílusával a kiállítás egyik legszebb épülete lett.

Főbejárata az északkeleti (a Hermina út felé néző) oldalán nyílt. Hamar kiderült, hogy az épület műcsarnoknak nem alkalmas — egyrészt, mert nem elég nagy, másrészt mert a fontosabb útvonalaktól messze áll. Ennek ellenére az 1896-os millenniumi ünnepségeken is kiállítótérként használták az épületet, de képtár helyett ezúttal egészségügyi csarnokként funkcionált, ahol egyebek mellett kórházi felszereléseket, sebészeti eszközöket állítottak ki. Ezután Budapest Főváros Tanácsa úgy döntött, hogy inkább Fővárosi Múzeum, azaz helytörténeti gyűjtemény és kiállítás legyen, amelynek „célja összegyűjteni és úgy a nagyközönségnek, mint a szakférfiaknak hozzáférhetővé tenni a Budapestre vonatkozó minden emléket eredetiben és másolatban, amelyek a város múltjára, fejlődésére … napvilágot vetnek, nem zárván ki a jelen állapotokat tárgyakat sem, melyek a jövő szempontjából érdekesek lehetnek”.

Az épület ehhez sem volt elég nagy. A kiállítótermek annyira zsúfoltak voltak, hogy inkább emlékeztettek raktárra, mint múzeumra. Ezért 1936-ban ezt a kiállítást is bezárták.

A második világháború alatt az épületben hadikórház működött. A bombázások súlyosan megrongálták, a beltéri stukkódíszítések megsemmisültek. A háborús károk kijavítása közben az épületet többször átalakították, a termeket összekötő boltíves nyílásokat átépítették. A funkciók gyakori változása többszöri átépítéssel járt, ami meglehetősen ártott a ház külsejének, így például a Zsolnay-kerámiadíszeket ereszcsatornákkal csúfították, illetve takarták el.

1954-ben a frissen alakult Művészeti Alap kapta meg, és szobrászok műhelye, illetve a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye lett. 1958–1961 között Bardon Alfréd tervei alapján teljesen átalakították. A részben alápincézett szárnyat lesüllyesztették, és kiegészítették, boltozatát nagy teherbírású vasbeton síkfödémmel váltották fel. A tetőt elbontották, és megemelték, hogy osztószinteket alakíthassanak ki új födémekkel. Hogy az átalakítás kívülről kevésbé látsszon, a párkányokat részben felemelték. A főfalak elbontásával a belső térosztás gyakorlatilag eltűnt; a háromosztatú teret nagy, felülvilágított szobrászműhely és két irodaszint váltotta fel. Az épület bejáratát a mai Olof Palme sétány felőli oldalra helyezték át, a régi bejárat helyén rámpát és gazdasági bejáratot alakítottak ki.

1990–93 között, amíg a Műcsarnokot felújították, az átmenetileg visszaköltözött az épületbe. Ezután a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének székhelye lett. 1994-ben a Művészeti Alap jogutódjaként létrejött Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonába adták, de méltó, hosszú távú művészeti-kulturális funkciót az alapítvány sem talált neki.

Helyes hasznosítását továbbra is keresték, de ez nem volt egyszerű feladat: túl szép és túl jó helyen van ahhoz, hogy egyszerű raktár, műhely vagy iroda legyen, de túl kicsi és nehezen megközelíthető ahhoz, hogy turistalátványossággá alakítsák. 2017 őszén bejelentették, hogy a Liget Budapest Projekt részeként Millennium Háza néven nyitják újra, és a századfordulós aranykort jelenítik meg benne. A sajtóközlemény szerint fő látványossága egy több mint 100 négyzetméteres, több ezer házat ábrázoló városmakett lesz, amit vetített képek és AR (kiterjesztett valóság) egészít ki. Lesz még benne kávéház pódiumszínpaddal és egy kis konferenciaterem. A felújítást 2017 decemberében kezdték el. A rekonstrukció célja az eredeti épületkontúr (tetősík, párkányszint) visszaállítása és a homlokzat helyreállítása mellett az eredeti belső térrendszer visszaállítása volt. A megmaradt eredeti elemeket (külső falak, a homlokzat téglaburkolata, Zsolnay-kerámiák) megtartották, helyreállították, illetve pótolták.

Az épület főbejáratát visszahelyezték a Hermina út felőli oldalra. Előtte rózsakertet alakítottak ki. A különleges Zsolnay-kerámiákat restaurálták. A felújítás során nemcsak újragyártás, hanem konzerválás is történt: a helyszínen közel 2000 elemet mentettek meg, a műhelyekben pedig további 2500 kerámiarészletet renováltak. Az elpusztult elemeket archív felvételek, illetve a Zsolnay Vilmos mintakönyveiben megtalálható, korhű gyártási technológiával alkották újra. A felújítás 2019 őszén ért véget.

Külseje

Az eredeti épület földszintes, háromhajós csarnok volt kiemelkedő középrésszel, végigmenő, felülvilágított keresztcsarnokkal és sarokrizalitos zárótömbökkel. Külső homlokzata nyerstéglából készült. A középhomlokzat indadíszítésében Raffaello, Michelangelo és Leonardo arcképe volt látható, a sarkokon kagylóoromzatú díszkutakat helyeztek el. A kiemelkedő középrészhez két alacsonyabb szárny csatlakozott. A múzeumot a kor építészeti szokásaitól eltérően, egyedi megrendelésre készített, színes Zsolnay-kerámiákkal díszítették.

Belső kialakítása

Az 1250 m²-es épületben eredetileg két felülről világított nagyterem, hat oldalról világított mellékterem és négy oldalterem volt. Az eredeti fotókon látható, a falakat díszítő festések az átépítések áldozatául estek, de a központi előcsarnok díszítőfestését sikerül rekonstruálni.

Kiállítás

A Városliget történetét bemutató kiállítás az 1794 és 2013 között eltelt évek eseményeit meséli el hét állomáson keresztül, amelyek azt mutatják be, hogy a Városligetnek milyen fontos szerepe volt a mai Budapest kialakulásában.

A digitális technológia megoldásait alkalmazó, kiemelten gyermekbarát kiállítás célja, hogy egy interaktivitásra épülő időutazásra hívja a látogatókat. Kipróbálhatják, hogy milyen volt a kontinens első első földalattijával utazni. Képet készíthetnek a Hősök terén található Gábriel arkangyallal. A képeskönyv című állomásnál megismerhetik a Vajdahunyad vára, a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Széchenyi gyógyfürdő történetét.

Külön állomást kapott a Városligetet ábrázoló makett, amely bemutatja a már meglévő épületeket és élményparkokat, valamint hogy milyen kulturális létesítményeket szeretnének a Városligetben még megépíteni.

Zsolnay

Az épület külső díszítése egyszerre volt klasszikus hatású és újszerű, hiszen akkoriban még nem volt elterjedve az élénk színekben ragyogó épületkerámia használata. Az épületen keverednek a nagy művészettörténeti korszakok motívumai. Ilyen például az allegorikus görög vagy egyiptomi nőalak, a perzsa szárnyas oroszlánok, vagy a közöttük elhelyezett Leonardo, Raffaello és Michelangelo.

A rózsakert díszkútja a ház építésének idején gyártott elemek formavilágával készült, az épületen megjelenő mintakincs ötvözésével. A szökőkút máza, színezésben és felületeiben az épületen található eredetiek színét és karakterét jeleníti meg.

Millennium Kávéház

A kávéház dizájnját Kiss Miklós tervezte meg. A kiindulópont a mélyzöld szín volt, eköré alakított mindent. A dekorációnál fontos szempont volt a tárgyak (nippek, porcelántányérok és -vázák) felnagyítása. A bárpultot a Zsolnay-gyár pirogránit csempéi ékesítik, az egzotikus állatos kerámiaszobrok szecessziós hangulatot ébresztenek a látogatókban.

A jelenleg kávéházként üzemelő funkciót 2021 tavaszától már éttermi szolgáltatásként tervezik működtetni, valamint a teraszrészt is megnyitnák.

Galéria

• 
  A Millennium Háza hátsó része, a déli oldal
• 
  Homlokzati részlet a főbejárat felett
• 
  Millennium Háza – kávézó
• 
  Zsolnay-kút a kertben
• 
  Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák–magyar trónörökös szobra

Források

• varosliget.info: Régi műcsarnok – Olof Palme ház, Budapest
• Zubreczki Dávid: Munkagépekkel mentek neki az Olof Palme Háznak (Index.hu, 2018. március 12.)
• Újjászületett a Városliget egyik legszebb háza – Gyönyörűen helyreállított épület, felejthető kiállítással (Index.hu, 2019. november 6.)
• Millennium Háza

További információk

• Építészeti nívódíjat kapott a Millennium Háza, pestbuda.hu