Pfaff Ferenc
Pfaff Ferenc (Mohács, 1851. november 19. – Budapest, 1913. augusztus 21.) építész, műegyetemi tanár.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
A budapesti József nádor Műegyetemen Steindl Imre volt a mestere, 1880-ban szerzett építész oklevelet. Pályája kezdetén néhány kisebb épületet tervezett, köztük a svábhegyi római katolikus templomot. 1887-től a Magyar Államvasutaknál dolgozott, ahol később a magasépítményi osztály vezetője, majd a Kereskedelemügyi Minisztérium építésze lett. 1887–1907 között munkatársaival 20 nagyállomás és számtalan kisebb állomás tervezését és kivitelezését végezte, irányította a reneszánsz eklektika jegyében. Szerény, de méltóságteljes megjelenésű, arányos kivitelezésű pályaudvarokat tervezett. A győri, a kassai és a miskolci-tiszai pályaudvarokat átépítette. Még számos középület és templom tervezését és építkezését is vezette.
[szerkesztés] Állomások
- Arad
- Bátaszék
- Cegléd
- Celldömölk
- Debrecen (régi állomásépület) – az 1944-es amerikai szőnyegbombázás során elpusztult[1]
- Fiume (Rijeka) (1890) – nevét emléktábla őrzi
- Füzesabony (1893) [1] – nevét emléktábla őrzi
- Gyimesbükk – nevét emléktábla őrzi
- Győr (átépítés)
- Kaposvár
- Kassa (Košice) – A 20. század 70-es éveiben lebontották, feltehetőleg a helyére épült a jelenlegi szocialista pályaudvar
- Kolozsvár (Cluj-Napoca)
- Lipótvár (Leopoldov)
- Miskolc, Gömöri pályaudvar, 1899 [2]
- Miskolc, Tiszai pályaudvar, 1901 (átépítés)
- Nagykároly (Carei)
- Nyíregyháza (régi állomásépület)
- Pécs (1900) – nevét emléktábla őrzi [3]
- Pozsony (Bratislava) – 1960-ban egy átépítési hullám során az eklekticizmus összes jegyét eltüntették róla, majd 1987-ben egy előcsarnokot építettek elé. Tervben van Pfaff eredeti tervei szerinti visszaállítása.
- Szatmárnémeti (Satu Mare) – nevét emlékoszlop őrzi
- Szeged (1902) – felújítva 2006-ban Pfaff eredeti tervei szerint
- Szolnok (1974-ben lebontott, régi pályaudvarépület)
- Versec (Вршац/Vršac)
- Zágráb (Zagreb)
- Zsombolya
[szerkesztés] Egyéb épületei
- Szeged, MÁV Igazgatóság (1894) – nevét emléktábla őrzi
- Budapest, a millenniumi kiállítás Közlekedési Csarnoka, a későbbi Közlekedési Múzeum (1896) [4]
- Budapest, a svábhegyi római katolikus templom (1886)
- Budapest, az 1885-ös országos kiállítás képzőművészeti épületét, a Stefánia-palotát, amely később a Fővárosi Múzeumnak adott otthont a II. világháború végéig
- Budapest, Műcsarnok
[szerkesztés] Források és külső hivatkozások
- Magyar életrajzi lexikon
- Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar építészet : 1867–1945. Budapest, 2000. 270 o. ill. ISBN 9630034905
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. 340–341. o. ISBN 963-547-059-3
- Pfaff Ferenc élete és munkássága

