Maluzsina
| Maluzsina (Malužiná) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Liptószentmiklósi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1362 |
| Polgármester | Martin Španko |
| Irányítószám | 032 34 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | LM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 221 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 7 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 732 m |
| Terület | 39,48 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 58′ 47″, k. h. 19° 46′ 14″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 47″, k. h. 19° 46′ 14″ | |
| Maluzsina weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Maluzsina témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Maluzsina (szlovákul Malužiná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.
Fekvése
Liptószentmiklóstól 12 km-re délkeletre a Boca partján fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága 733 m, legmagasabb pontja 1727 m.
Története
A település a 18. század közepén keletkezett, mint a liptóújvári uradalom bányásztelepülése. Első írásos említése 1362-ben "Maluzyn" alakban történik. 1765-ben építették első kohóját, mely környéken bányászott rezet dolgozta fel. 1784-ben 7 háza és 103 lakosa volt. A vörösréz bányászata 1807-ben indult meg és az 1860-as évekig tartott. Üvegkohója 1840 és 1885 között működött. A 19. század elején már vendéglő is működött a faluban. 1828-ban 60 házban 291 lakos élt a községben.
Vályi András szerint "MALUZINA. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai külömbfélék, fekszik Hibbéhez közel, mellynek filiája."[2]
Fényes Elek szerint "Maluzsína, tót falu, Liptó vmegyében: 258 kath., 26 evang. lak. Kősziklás hegyek és erdők közt. Kath. paroch. templom, és számos nézésre méltó királyi bányák, három épületekkel. Főképen nevezetessé teszi ezen helyet nagyban dolgozó rézhámora, mellyben szokott a Szomolnokról ide küldött réz is olvasztatni. F. u. a kamara. Ut. posta Okolicsna."[3]
A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 287, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 278 lakosából 272 szlovák volt.
2011-ben 264 lakosából 261 szlovák, 1 magyar volt.
Nevezetességei
- A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1816-ban épült.
- Egy 1854-ben épített kápolna is áll a községben.
- Bányaépületei a 18. század végén épültek.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
A Liptószentmiklósi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
