Ugrás a tartalomhoz

Klenovica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. február 14., 14:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
Klenovica
Klenovica látképe
Klenovica látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségNovi Vinodolski
Jogállásfalu
PolgármesterOleg Butković
Irányítószám51252
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség272 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 06′ 05″, k. h. 14° 50′ 48″Koordináták: é. sz. 45° 06′ 05″, k. h. 14° 50′ 48″
A Wikimédia Commons tartalmaz Klenovica témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Klenovica falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Novi Vinodolskihoz tartozik.

Fekvése

A horvát tengerpart északi részének közepén, Novi Vinodolskitól 6 km-re délkeletre, a tengerparton fekszik. Klenovicát kissé kopár hegyek (melyek a Mala Kapela részei) és az Adriai-tenger határolja. Mivel a Vinodolski szélcsatornában van, ezért gyakoriak az erős széllökések.

Története

Ez a terület a 13. századtól a Frangepánok ledenicei uradalmához tartozott. A mai Klenovica a 17. század végén betelepített Cvitkovići, Kalanji és Miletići, valamint az először már 1455-ben a Velika draga öbölben állt malmairól említett Žrnovnica nevű kis falvakból alakult ki. A malmok a valószínűleg montenegrói származású Ježić család tulajdonában álltak amelynek kereskedelmi hajói is voltak. A hajók Novi, Zengg és Fiume kikötőiből fuvaroztak árukat. Žvornicánál több forrás is található. Ez a terület korábban a zenggi Szent Ilona kolostor birtobában volt, majd később a zenggi uszkók Daničić család volt a birtokosa. Nem tudni pontosan, hogy mikor lett a Ježić családé. A 17. században a Novi-Zengg út mellé a ledenicei uradalom területére új telepesek érkeztek és létrehozták Cvitkovići, Kalanji és Miletići falvakat. Cvitkovici lakói kizárólag halászattal, míg Kalanji és Miletići lakói főként kőművességgel és más építőipari munkákkal foglalkoztak. Žrnovnicán posta is működött, mely egyúttal Ledenice és Krmpote (a Klenovica és Sibinj között fekvő mintegy tíz kilométeres partmenti terület) vidékét is ellátta.[2]

Klenovicának 1857-ben 173, 1910-ben 219 lakosa volt. 1920-ig Modrus-Fiume vármegye Novi járásához tartozott. 1928-ban Juraj Cvitković házában megnyílt a település első alapiskolája, amely 1935-ig az új iskolaépület felépüléséig működött itt. Működése 1973-ban szűnt meg.[2] A falunak 2011-ben 319 lakosa volt. Lakói ma már főként a turizmusból élnek, de a régi halászmesterségnek is vannak még folytatói. A kis kikötőben régi fából készült hajók találhatók, melyek még mindig használatban vannak. A turizmus fejlődésnek köszönhetően a település vízvezetéket is kapott. Klenovica ma kedvelt nyaralóhely, több étteremmel, pizzériával bárral, üzlettel, de üzemanyagtöltő- állomás, posta és kemping is található a településen.

Lakosság

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
173 0 180 197 222 219 208 186 208 185 204 221 242 309 352 319

Nevezetességei

Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt modern temploma a ledenicei plébánia filiája.

További információk

Jegyzetek