Kiskunlacházi repülőtér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskunlacháza Airport
IATA:   ICAO: LHKK
Adatok
ElhelyezkedésKiskunlacháza
 Magyarország
Megnyitás1944
ÜzemeltetőKözép-magyarországi Repülőtér-fejlesztő Kft.
Futópályák
IrányHosszBurkolat
13/31795 mbeton
Elhelyezkedése
Kiskunlacháza Airport (Pest vármegye)
Kiskunlacháza Airport
Kiskunlacháza Airport
Pozíció Pest vármegye térképén
é. sz. 47° 10′ 42″, k. h. 19° 04′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 42″, k. h. 19° 04′ 07″
Térkép
SablonWikidataSegítség

A Kiskunlacháza Airport Budapesttől és a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtértől egyaránt 30 kilométerre található dél-délnyugati irányban; a névadó településtől, Kiskunlacházától mintegy 2 kilométerre keletre helyezkedik el.

Megközelítése[szerkesztés]

Budapest irányából a legegyszerűbben az 51-es főúton közelíthető meg, Kiskunlacházánál Bugyi felé letérve, az 5204-es úton. Jelenleg kisgépes repülőtérként és rendezvényközpontként üzemel, de területe a légi felhasználás mellett rendszeresen ad otthont autós, motoros ügyességi és gyorsasági versenyeknek (drift, drag), gépjárműteszteléseknek, márkatalálkozóknak, filmforgatásoknak, kiállításoknak és vezetéstechnikai tréningeknek is.

Története[szerkesztés]

A területen az első füves repteret a 40-es években létesítették munkaszolgálatosok segítségével,[1] majd 1944-ben egy 1200 m hosszú, 50 m széles beton leszállópályát is építettek. 1945 januárjában a 611., a 659., a 897 vadászrepülő ezred, a 10. Csatarepülő Hadosztály és egyéb más egységek települtek Kiskunlacházán. Az eredeti betoncsíkhoz már nem nyúltak, hanem a Magyar Néphadsereg Légiereje részére a régi beton mellett építettek egy 2500 méteres új pályát 1950-51-ben. A reptér egyike volt a második világháború után újjászülető Magyar Légierő legfontosabb légibázisainak, 1952 és 1956 között otthont biztosítva többek között a 82. Bombázó Hadosztály 37. önálló felderítő repülőezredének is. Az 1956. november 3-a reggelén a Szovjet Hadsereg tankjai elfoglalták a repteret, majd felsorakoztak a kifutópályán, elzárva a magyar MiG-15-ösök útját. Néhány nappal később a haderő gépei egytől egyig elrepültek Sármellékre. A 37. önálló felderítő repülőezredet még ugyanebben az évben feloszlatták. 1957 nyarán a 159. vadászrepülő ezred MiG-17-es gépei megérkeztek. 1960 nyarán az ezred helyet cserélt az akkor Kalocsán települő 14. gárda vadászrepülő ezreddel, mely alakulat 1960-ban elsőként Magyarországon megkapta a MiG-21F és F-13 változatú repülőgépeket. Az alakulat gépállományát folyamatosan fejlesztették, megjelentek a MiG-21PF, PFM és SzM repülőgépek is. Az 1968-as események alatt az ezred nem vett részt a harci eseményekben, hanem a magyar légteret védte. Akkor két hónapra áttelepült Kunmadarasról ide az ottani felderítőszázad MiG-21R gépekkel. (forrás: Vándor Károly: Légierő társbérletben I-II, Dunakeszi, 2009, 2010, VPP Kiadó)

Vándor Károly Légierő társbérletben könyveiből és az általa alapított Szovjet repülőtér titkai[2] kiállítás Kiskunlacházával foglalkozó anyagaiból tudjuk, hogy több repülőesemény is történt az alakulatban. Ezek közül kiemelendő az eset, amikor 1986 májusában az ezredparancsnok, Pronyin ezredes katapultált MiG-23-asából, aminek darabjai a közeli Áporka település iskolájára és a templomkertbe estek. Szerencsére senki sem sérült meg. 1986. augusztus 14-étől a MiG-23-asokat fokozatosan cserélték le MiG-29-esekre. A lacházi ezred kapta meg a világon először a MiG-29-es modernizált, 9-13-as változatát. 1986 közepén a tököli reptér felújítása miatt Kiskunlacházára költözött az 515. vadászrepülő ezred, amit 1987. augusztus 6-án hagytak el. 1988 februárja és októbere között a helyi ezred Tökölön és Mezőkövesden települt, míg itt is el nem készült a beton teljes újjáépítése. Az ezred két gépe (a kék 01-es MiG-29 és a kék 70-es MiG-29UB) 1990. augusztus 19-21-e között tiszteletét tette az első Kecskeméti Repülőnapon.

1991. április 22-én a 14. gárda vadászezred repülőgépei elhagyták a bázist, és egyúttal Magyarországot és Zserdevkába költöztek. Amikor az egység kivonult, sok épület kárt szenvedett, de számos épületet, különös tekintettel a lakóépületekre, teljesen épen adtak át a magyar félnek. Sajnos az azóta eltelt két évtized alatt ezek állaga nagyot romlott. A kivonást követő 10 évben a magyar állam igazgatta és felügyelte a bázis jelenét és jövőjét. Számos tanulmányt készítettek, hogy alátámasszák a koncepciót, miszerint a reptér Budapest 3. számú légikikötője is lehetne, de konkrét lépéseket nem tettek ennek megvalósulása érdekében. Ezalatt az idő alatt évente pár rendezvényt tartottak a területen, és egy vállalat helikopterei használták a repteret. Azonban semmilyen állagmegőrzési vagy felújítási tevékenység nem történt. 2004-ben az ÁPV Rt. privatizációs tendert írt ki az épület értékesítésére. Jelenleg a repteret a Közép-magyarországi Repülőtér-fejlesztő Kft, és a Reptérbarát alapítvány közösen működteti, üzemelteti.

A jelen[szerkesztés]

A repülőtér teljes területe 485 hektár, amiből 35 hektár szilárd burkolat. A kifutópálya hossza 2500 méter (a pálya 31-es irányában 800*45 méter aktív futópálya van kijelölve), szélessége 45 méter, a legnagyobb APRON mérete 70*415 méter. A folyamatos fejlesztések eredményeként a Kiskunlacháza Airport területén lévő infrastruktúra, a repteret kiszolgáló hangárok és épületek folyamatosan épülnek újjá. Itt tárolta repülőgépét a háromszoros magyar bajnok, EB-aranyérmes és VB TOP 10 műrepülő Nádas Tamás, valamint a szintén jelentős eredményekkel büszkélkedő Karai Csaba is. A repteret bázisként használja a karbantartás/javítással, folyamatos légi alkalmasság biztosításával, valamint charter repülések szervezésével és lebonyolításával foglalkozó Jet-Stream Kft., a helikopteres szolgáltatásokat és repülőgépes oktatást nyújtó Forgószárny Kft. Itt tartja motoros/autós vezetéstechnikai tréningjeit a BMW Magyarország, és Driving Experience Kft. A repülőtéren rendszeresen rendeznek drag és drift országos futamokat.

Épületek[szerkesztés]

  • 18 repülőgép-férőhelyes vállalati hangár (109-es épület): Az épület teljes felújítása 2012-ben fejeződött be. Egy egyterű, 10 kisgép számára alkalmas tárolóhelyiséget, további 4 szeparált kisgéptárolót és ezen felül 4 vitorlázó repülőgép-tárolót tartalmaz. Az épület nagy teherbírású vibrokerámia burkolattal és bi-fold rendszerű hangárajtóval készült, a szeparált tárolók hidraulikus ajtóval rendelkeznek. A teljes kényelmet öltöző, zuhanyozó, irodák és szervizblokk egészíti ki.
  • 10 repülőgép-férőhelyes hangárépület (108-as épület): az épület teljes felújítása 2013-ban fejeződött be. Egy egyterű, 5 kisgép számára alkalmas tároló helyiséget, és további 5 szeparált kisgép tárolót tartalmaz. Az épület nagy teherbírású csiszolt beton ipari padlóval készültek. A teljes felszereltséget zuhanyozó, vizesblokk és iroda/tároló helyiségek egészítik ki.
  • Klubépület (117-es épület): Az épület felújítása 2011-ben fejeződött be. Hasznos alapterülete 500 négyzetméter, jelenleg rendezvényhelyszínként funkcionál, de találhatóak benne irodák, apartmanok és büfé is.
  • AFIS épület (116-os épület): Az épület felújítása 2011-ben fejeződött be. Hasznos alapterülete 150 négyzetméter, tetején két darab 68 négyzetméter alapterületű terasz helyezkedik el.
  • Alagúthangár (122-es épület): Az első alagúthangár felújítása 2010-ben fejeződött be, és a munkálatok során hidraulikus működtetésű ajtóval lett felszerelve. A reptéren található többi alagúthangár korszerűsítése az igényeknek megfelelően folyamatosan zajlik.
  • Bővített alagúthangár hidraulikus ajtóval (125, 126, 127, 129-es épület): Az épületek felújítása 2012-ben fejeződött be. Hasznos alapterületük 416 m2, a munkálatok során mindegyik hangár hidraulikus működtetésű ajtóval lett felszerelve.
  • 2013-ban újítottuk fel a motoros sárkányrepülő és UL kisgép tároló épületünket (134-es épület), melyben 9 szeparált hely áll rendelkezésre a gépek biztonságos és korszerű tárolásához.

További adatok[szerkesztés]

  • Pozíció: 5 km/3 nm E Kiskunlacháza
  • Magasság: 98 méter (322 láb)
  • Terület: 485 Ha
  • Hívójel: Lacháza INFO
  • Frekvencia: 124,035 MHz
  • Forgalmi kör: 31 RH /13 LH 1400 AMSL
  • NVFR: nincs
  • IFR: nincs
  • RWY: 31/13
  • Terhelés: PCN 50
  • A pálya iránya:13/31

RWY (13-as irány) 1345 x 45 m / LDA 795 m /TORA 795 m /TODA 1295 m /ASDA 1190 m

RWY (31-es irány) 1345 x 45 m /LDA 795 m /TORA 1190 m /TODA 1690 m /ASDA 1585 m

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kiskunlacháza - 107/38. sz. munkaszolgálatos század (magyar nyelven) (PHP). Holokauszt Emlékközpont, 2012. december 14. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
  2. A szovjet repülőtér titkai múzeum oldala (hu-HU nyelven). A szovjet repülőtér titkai múzeum. (Hozzáférés: 2016. február 22.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]