John Stuart Mill
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Nyugati filozófia XIX. század |
|
|---|---|
 |
|
| Név: | John Stuart Mill |
| Született: | 1806. május 20. (Pentonville, London, Anglia) |
| Meghalt: | 1873. május 8. (Avignon, Franciaország) |
| Iskola/irányzat: | Empirizmus, Utilitarizmus |
| Érdeklődés: | Politikafilozófia, Etika, Közgazdaságtan, Logika |
| Befolyásolta: | Platón, Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás, Hobbes, Locke, Bentham, Smith, Ricardo, Tocqueville, James Mill, Saint-Simon |
| Befolyásolták: | John Rawls, Robert Nozick, Bertrand Russell, Karl Popper, Ronald Dworkin, H.L.A. Hart, Peter Singer |
| Fontosabb nézetei: | Utilitarizmus |
John Stuart Mill (London, 1806. május 20. – Avignon, 1873.) angol filozófus.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete és munkássága
John Stuart Mill édesapja James Mill, közgazdász és filozófus, édesanyja Harriete Mill volt. Millt kezdetben az apja otthon tanította, nevelését kiegészítve Jeremy Bentham utilitarista filozófus, a család barátja tanácsaival. Gyerekkorában teljesen elszigetelték a szülei a többi gyerekektől. Hároméves korától görögül és latinul tanult, hétévesen pedig logikát, majd tizenkét éves korában közgazdaságtant.
Első publikációja egy újságban jelent meg 1822-ben. 1823 -ban létrehozta az Utilitarista társaságot (ami 1826-ban feloszlott), majd alkalmazott lett az „East India Company”-nál (azaz a Kelet-indiai Társaságnál), ahol az apjával együtt dolgozott.
1831-ben több cikke is megjelent az Examiner nevű újságban. 1858-ban felmondott Kelet-indiai Társaságnál, majd 1859-ben kiadta a Toughts on Parlamentary Reform, és a Dissertations and Discussions I . és II. kötetét.
1851-ben megnősült, feleségét Harriet Taylornak hívták.
1865-ben kiadta az An Examination of Sir William Hamilton’s Philosophy című művet, ugyanebben az évben képviselőnek választják Anglia Parlamentjébe, majd rektori állást kap az St. Andrew’s University-n. Ebben az évben megjelent a The Subjection on Women című munkája. Posztumusz megjelent művei: Autobiography, Nature, Utility of Religion (1873); Theism (1874) és Dissertations and Discussions, IV. kötet (1875).
[szerkesztés] Filozófiája
Mill minden tudomány számára általános egységes metodológiát akart alkotni. Elképzeléseit a "Deduktív és induktív logika rendszere" című műben fejtette ki: az induktív logika szabályainak megfelelően, a tapasztalatok elemzésével következtet általános törvényszerűségekre. Állítása szerint a szellemtudományokban csak az oksági törvényeknek megfelelő leírások alkalmazhatóak.
Rousseau szerződéselmélete abból az előfeltevésből indul ki, hogy az igazságosság forrása az ember természete, s ez vezeti cselekvéseit. Mill az igazságosság őrzését nem tartja tisztának. Az igazságosság forrását az képezi, hogy a társadalom büntetni akarja azokat, akik nem tisztelik a szabályokat, s társadalom egyetlen szerepe a törvényes keret megalkotása, melyben a szabálysértőket büntetik; ily módon a társadalom csak arra jogosult, hogy megvédje magát és az egyéneket a törvénytelenségtől. Az egyén joga az, amit a társadalom véd a többiek igazságtalan beavatkozásaitól. Az igazságosság eszméjének mint viselkedési szabálynak erőteljesen morális jellege van, mert az egyének leszögeztek bizonyos erkölcsi elvárásokat, melyek sértetlen mozgásteret biztosítanak a személynek. A társadalom védi ezt a jogot a hasznosság és az általános jólét nevében. Az igazságosság az emberek jogait védi, az emberiség társas érzésein alapul és az általános hasznosságra törekszik. Az igazságosság vagy az egyének jogainak védelme indokolt, mert biztosítja a hatékonyságot és az előnyök növe1ését.
- „Az igazságosság bizonyos erkölcsi szabályok osztályának a megnevezése, amelyek az emberek jólétének közvetlen előidézői, s betartásuk minden más életvezetési szabálynál kötelezőbb érvényű; és az a fogalom, amely az igazságosság eszméjének lényege – vagyis minden ember egyéni jogának fogalma – igényli és szentesíti ezt a kényszerítő erejű kötelességet.”
- „Ismételjük át: az igazságosság eszméje két dolgot feltételez – egy viselkedési szabályt és egy olyan érzést, mely bünteti a szabálysértőt. Feltételezzük, hogy az előbbi az egész emberiség számára közös és a javát szolgálja. A másik (az érzés) annak a vágya, hogy a szabálysértő elnyerje büntetését.” (Mill: Utilitarizmus)
[szerkesztés] Közgazdasági nézetei
Mill két jelentősebb közgazdasági művet írt. 1844-ben jelent meg a "Tanulmányok a politikai gazdaságtan néhány eldöntetlen kérdéséről" és 1848-ban "A politikai gazdaságtan alapelvei és néhány alkalmazásuk a társadalomfilozófiára". E művekben a termeléssel, az elosztással, a cserével, a kapitalizmus fejlődésével és az állam gazdasági szerepével foglalkozik. Számára a munkaérték-elmélet egyáltalán nem jelenti a közgazdasági tanítások alapját, habár formálisan nem adja fel a munkaérték-elméletet. Millnél az értéknek kevés köze van a termeléshez mint olyanhoz, hanem inkább csak a csere, a forgalmi szféra jelensége. Az érték nála csak egy arány, amely jellemzi egy adott áru más árukra, többek közt pénzre történő cseréjét. Ez az arány a piacon alakul ki, s az áru csereértéke egyszerűen egy olyan ponton határozódik meg, ahol a kereslet és kínálat kiegyenlítődik. Mill szerint a tőkés nyeresége abból ered, hogy a munka nagyobb értéket alkot, mint amennyibe a fenntartása kerül, s a társadalom mindig rendelkezik egy igen szigorú és gyakorlatilag stabil létfenntartásicikk-alappal, amelyet a tőkések raknak félre ("takarítanak meg"), hogy eltartsák munkásaikat. Úgy gondolta, hogy jogszabályokkal, az elosztás igazságosabbá tételével orvosolhatók a társadalom gazdasági bajai és feloldhatók a kapitalizmus ellentmondásai.
Forások: A.V.Anyikin: Egy tudomány ifjúkora. Kossuth Könyvkiadó 1978. ;Közgazdasági Kislexikon. Kossuth Könyvkiadó 1977.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez az angol személy életrajzát bemutató lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Filozófiaportál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
