Hattyú csillagkép
Megjelenés
Hattyú csillagkép | |
Adatok | |
Latin név | Cygnus |
Latin birtokos eset | Cygni |
Rövidítés | Cyg |
Rektaszcenzió | 19h 07m – 22h 03m |
Deklináció | +61°20´ – +27°45´ |
Területe | 804 négyzetfok |
Nagyság szerinti helyezés | 16 |
Teljesen látható | északi 90°-tól déli 29°-ig |
Legfényesebb csillag | α Cygni (Deneb) |
fényessége | 1,3m |
Szomszédos csillagképek |
A Cygnus szócikk ide van irányítva. Kattints ide a Cygnus madárnemhez.
A Hattyú (latin: Cygnus) egy csillagkép.
Története, mitológia
[szerkesztés]A görög mítosz szerint Phaethón, Héliosz fia vagy unokaöccse olyan szerencsétlenül kormányozta a szekerét, hogy balesetet szenvedett és meghalt. A gyászoló barátját, Küknoszt Apollón változtatta hattyúvá – Zeusz egyik szent állata – és emelte az égboltra. Más változat szerint Phaethón maga emelkedett az égbe hattyú képében. Egy másik monda: Zeusz azért változott hattyúvá, hogy részt vehessen egy tiltott szerelmi találkán. A kereszt alakú csillagképet Északi Kereszt-nek is nevezik.
Csillagok
[szerkesztés]- α Cygni, Deneb: (jelentése: farok, az arab dhanab szóból, ennek megfelelően több más csillag nevében is előfordul) a Hattyú csillagkép főcsillaga. 1,2 magnitúdó fényes. Körülbelül 2000 fényévre található. A Napnál 100 000-szer fényesebb és több mint kétszázszor nagyobb nála, színképtípusa A2, sárgásfehér színű. Felszíni hőmérséklete 11 000 K. Radiális sebessége -4 km/s, éves sajátmozgása 0,004 szögmásodperc.
- β Cygni, Albireo (jelentése: madár): 390 fényévre található. Fizikai kettőscsillag. A két komponense 3,1 és 5,1 magnitúdó fényes, narancssárga, illetve kékes színű. A kettőscsillag távcsővel könnyen felbontható.
- γ Cygni, Sadir (jelentése: mell): 1500 fényévre van. F8 színképtípusú. 23 000-szer fényesebb a Napnál.
- ρ Cygni, amelyet Kepler csillagnak is neveznek. 4700 fényév távolságban van.[1]
- 61 Cygni: kettős csillagrendszer, 11 fényévre van. A két csillag 722 év alatt kerüli meg egymást. A két csillag 5,2 és 6,1 magnitúdó fényes. Egymástól 30 szögmásodpercnyire láthatók. A halványabb csillagnak van még egy láthatatlan kísérője. A 61 Cygni volt az első csillag, aminek parallaxisméréssel sikerült meghatározni a távolságát.
- KY Cygni: vörös szuperóriás változócsillag. Az egyik legnagyobb ismert csillag, körülbelül 1420-szor nagyobb átmérőjű a Napnál.
Mélyégobjektumok
[szerkesztés]- Messier 29 (NGC 6913): nyílthalmaz
- Messier 39 (NGC 7092): nyílthalmaz, 4,6 magnitúdó, mérete: 31’ (a teleholdénak felel meg)
- Észak-Amerika köd (NGC 7000), diffúz köd
- IC 5146: Selyemgubó-köd
- NGC 6826: planetáris köd
- NGC 6888: diffúz köd
- NGC 6866: nyílthalmaz („Fregattmadár halmaz”), 7,6 magnitúdó
- IC 5067/70: Pelikán-köd (az Észak-Amerika ködtől 1,5° nyugat-délnyugatra), mérete: 25’×10’
- NGC 6992 és 6995: Fátyol-köd vagy más néven Sárkány-köd, Hattyú-ív. A közöttük megfigyelhető rész, az NGC 6979 és az NGC 6974 a Pickering-ék. A valójában egyetlen hatalmas köd része még nyugatabbra található Boszorkányseprű-köd (NGC 6960) is.
Források
[szerkesztés]- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991
- Fátyol-köd / Sárkány – NGC 6992
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Cygnus (constellation) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ajánlott irodalom
[szerkesztés]- Josef Klepešta – Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, PANEMEX, 1999
- Kisbán Gyula: Csillagászati kislexikon; Fiesta Kft., 2000
- Simon Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi kalauz, Magyar Könyvklub Rt., 2004
- Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Klepešta, 146. oldal.
A Wikimédia Commons tartalmaz Hattyú csillagkép témájú médiaállományokat.
A Wikimédia Commons tartalmaz Deneb témájú médiaállományokat.