Gyilkos csomorika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gyilkos csomorika
ernyős virágai
ernyős virágai
Magyarországon védett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Zellerfélék (Apiaceae)
Alcsalád: Zellerformák (Apioideae)
Nemzetség-
csoport
:
Oenantheae
Nemzetség: Cicuta
Faj: C. virosa
Tudományos név
Cicuta virosa
L.
Szinonimák
  • Cicuta angustifolia Kit.
  • Cicuta baldacciana Degen ex Bald.
  • Cicuta cellulosa Gilib. [Invalid]
  • Cicuta mackenzieana Raup
  • Cicuta nipponica Franch.
  • Cicuta orientalis Degen
  • Cicuta pumila Behm
  • Cicuta tenuifolia Schrank
  • Cicuta virosa f. angustifolia (Kit.) Schube
  • Cicuta virosa var. latisecta Celak.
  • Cicuta virosa f. latisecta (Celak.) Y.C.Chu
  • Cicuta virosa f. longiinvolucellata Y.C.Chu
  • Cicuta virosa var. nipponica (Franch.) Makino
  • Cicuta virosa var. orientalis Degen & Bald.
  • Cicutaria aquatica Lam.
  • Cicutaria virosa Delarbre
  • Coriandrum cicuta Roth
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Gyilkos csomorika témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyilkos csomorika témájú médiaállományokat.

A gyilkos csomorika (Cicuta virosa) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe, ezen belül a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó faj.

Tartalomjegyzék

Elterjedése [szerkesztés]

A gyilkos csomorika elterjedési területe Európában: Észak-, Közép- és Dél-Európa, valamint a Brit-szigetek. Európán kívül még megtalálható Ázsia mérsékelt övében, Grúziától Japánig, valamint a trópusi Indiában is. Kanadában és Alaszkában is fellelhető ez a növényfaj.

Megjelenése [szerkesztés]

A gyilkos csomorika többnyire vízben álló, évelő növény. Gyöktörzse függőleges, gumósan megvastagodott, belül üreges és harántválaszfalakkal több kamrára tagolt. Szára 50-150 centiméter magas. Levelei nagyok, kétszeresen-háromszorosan szárnyasak. A levélkék épek, lándzsásak vagy szálasak, 4-8 centiméter hosszúak és 6-12 milliméter szélesek, szélük durván fűrészes. A virágok 8-20 sugarú ernyőkben helyezkednek el. A gallérlevelek hiányoznak, vagy csak 1-2 fejlődik, a gallérkalevelek száma 6-8. A termés kerekded, bordázott, a hosszánál szélesebb.

Életmódja [szerkesztés]

A gyilkos csomorika kisebb-nagyobb tavak partján, nádasokban, magas sásosokban, dagadólápokon nő.

A virágzási ideje júliustól szeptember végéig tart.

Érdekességek [szerkesztés]

1541-től már van forrás arra nézve, hogy latinul cicutának nevezték a növényt, ami zavart keltett, lévén a cicuta a foltos bürök megnevezésére is szolgált. A nevek körüli zavart a modern rendszertan atyja, Carl von Linné tisztázta azzal, hogy 1737-ben viszszaállította a bürök nemzetség régebbi latin nevét, a coniumot (a foltos bürök megnevezésére pedig a Conium maculatum kettős nevet alkalmazta).[1]

A gyilkos csomorika a legmérgezőbb növények közé tartozik. Minden része, de elsősorban kellemes, zellerillatú, édes ízű gyöktörzse erősen mérgező cicutoxint tartalmaz.

Képek [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. Vetter János: A mérgező növények királynője: a bürök. Természet Világa, 132. sz., 472-473. old.; 2001/13. Link beill.: 2010. augusztus 23.

Források [szerkesztés]