Gyilkos csomorika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gyilkos csomorika
ernyős virágai
ernyős virágai
Magyarországon védett
Eszmei érték: 5 000 Ft [1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Zellerfélék (Apiaceae)
Alcsalád: Zellerformák (Apioideae)
Nemzetség-
csoport
:
Oenantheae
Nemzetség: Csomorika (Cicuta)
Faj: C. virosa
Tudományos név
Cicuta virosa
L.
Szinonimák
  • Cicuta angustifolia Kit.
  • Cicuta baldacciana Degen ex Bald.
  • Cicuta cellulosa Gilib. [Invalid]
  • Cicuta mackenzieana Raup
  • Cicuta nipponica Franch.
  • Cicuta orientalis Degen
  • Cicuta pumila Behm
  • Cicuta tenuifolia Schrank
  • Cicuta virosa f. angustifolia (Kit.) Schube
  • Cicuta virosa var. latisecta Celak.
  • Cicuta virosa f. latisecta (Celak.) Y.C.Chu
  • Cicuta virosa f. longiinvolucellata Y.C.Chu
  • Cicuta virosa var. nipponica (Franch.) Makino
  • Cicuta virosa var. orientalis Degen & Bald.
  • Cicutaria aquatica Lam.
  • Cicutaria virosa Delarbre
  • Coriandrum cicuta Roth
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Gyilkos csomorika témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyilkos csomorika témájú kategóriát.

A gyilkos csomorika vagy egyszerűen csomorika[2] (Cicuta virosa) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe, ezen belül a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó növényfaj. Korábban vízibüröknek[3] is nevezték.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyilkos csomorika elterjedési területe Európában: Észak-, Közép- és Dél-Európa, valamint a Brit-szigetek. Európán kívül még megtalálható Ázsia mérsékelt övi területein, Grúziától Japánig, valamint a trópusi Indiában is. Kanadában és Alaszkában is fellelhető ez a növényfaj.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyilkos csomorika többnyire vízben álló, évelő növény. Gyöktörzse függőleges, gumósan megvastagodott, belül üreges és haránt válaszfalakkal több kamrára tagolt. Szára 50–150 centiméter magas. Levelei nagyok, kétszeresen-háromszorosan szárnyasak. A levélkék épek, lándzsásak vagy szálasak, 4–8 centiméter hosszúak és 6–12 milliméter szélesek, szélük durván fűrészes. A virágok 8–20 sugarú ernyőkben helyezkednek el. A gallérlevelek hiányoznak, vagy csak 1-2 fejlődik, a gallérkalevelek száma 6–8. A termés kerekded, bordázott, a hosszánál szélesebb.

Tőkéje könnyen összetéveszthető a pasztinákéval, illetve a zellerével.[4]

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyilkos csomorika kisebb-nagyobb tavak partján, nádasokban, magas sásosokban, dagadólápokon nő.

A virágzási ideje júliustól szeptember végéig tart.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1541-től már van forrás arra nézve, hogy latinul cicutának nevezték a növényt, ami zavart keltett, lévén a cicuta a foltos bürök megnevezésére is szolgált. A nevek körüli zavart a modern rendszertan atyja, Carl von Linné tisztázta azzal, hogy 1737-ben visszaállította a bürök nemzetség régebbi latin nevét, a coniumot (a foltos bürök megnevezésére pedig a Conium maculatum kettős nevet alkalmazta).[5]

A gyilkos csomorika a legmérgezőbb növények közé tartozik. Minden része, de elsősorban kellemes, zellerillatú, édes ízű gyöktörzse erősen mérgező cikutoxint tartalmaz.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szept. 28.) 20903–21019. o.
  2. Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 69, 337. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)
  3. Vízibürök. In Czuczor Gergely – Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. Hatodik kötet. Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-társulat. 1874. 1139. o. (pdf) Hozzáférés: 2014. március 21 
  4. Bokor József (szerk.). Csomorika, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998). Hozzáférés ideje: 2014. március 21. 
  5. Vetter János: A mérgező növények királynője: a bürök. Természet Világa, 132. sz., 472-473. old.; 2001/13. Link beill.: 2010. augusztus 23.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]