Gyilkos csomorika
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
| Magyarországon védett | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Cicuta virosa L. |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyilkos csomorika témájú médiaállományokat. |
A gyilkos csomorika (Cicuta virosa) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjéhez, ezen belül az zellerfélék (Apiaceae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
A gyilkos csomorika elterjedési területe Észak-, Közép- és Dél-Európa.
[szerkesztés] Megjelenése
A gyilkos csomorika többnyire vízben álló, évelő növény. Gyöktörzse függőleges, gumósan megvastagodott, belül üreges és harántválaszfalakkal több kamrára tagolt. Szára 50-150 centiméter magas. Levelei nagyok, kétszeresen-háromszorosan szárnyasak. A levélkék épek, lándzsásak vagy szálasak, 4-8 centiméter hosszúak és 6-12 milliméter szélesek, szélük durván fűrészes. A virágok 8-20 sugarú ernyőkben helyezkednek el. A gallérlevelek hiányoznak, vagy csak 1-2 fejlődik, a gallérkalevelek száma 6-8. A termés kerekded, bordázott, a hosszánál szélesebb.
[szerkesztés] Életmódja
A gyilkos csomorika kisebb-nagyobb tavak partján, nádasokban, magas sásosokban, dagadólápokon nő.
A virágzási ideje júliustól szeptember végéig tart.
[szerkesztés] Érdekességek
1541-től már van forrás arra nézve, hogy latinul cicutának nevezték a növényt, ami zavart keltett, lévén a cicuta a foltos bürök megnevezésére is szolgált. A nevek körüli zavart a modern rendszertan atyja, Carl von Linné tisztázta azzal, hogy 1737-ben viszszaállította a bürök nemzetség régebbi latin nevét, a coniumot (a foltos bürök megnevezésére pedig a Conium maculatum kettős nevet alkalmazta) [1].
A gyilkos csomorika a legmérgezőbb növények közé tartozik. Minden része, de elsősorban kellemes, zellerillatú, édes ízű gyöktörzse erősen mérgező cicutoxint tartalmaz.
|
|||||
[szerkesztés] Forrás
- Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993)
- ↑ Vetter János: A mérgező növények királynője: a bürök. Természet Világa, 132. sz., 472-473. old.; 2001/13. Link beill.: 2010. augusztus 23.
