Ugrás a tartalomhoz

Felsőzsadány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Felső-Zsdány szócikkből átirányítva)
Felsőzsadány (Horná Ždaňa)
Felsőzsadány zászlaja
Felsőzsadány zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Rangközség
Első írásos említés1391
PolgármesterAlena Bugárová
Irányítószám966 04
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZH
Népesség
Teljes népesség544 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság296 m
Terület16,27 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 34′ 07″, k. h. 18° 45′ 00″48.568611°N 18.750000°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 07″, k. h. 18° 45′ 00″48.568611°N 18.750000°E
Felsőzsadány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőzsadány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőzsadány (1890-ig Felső-Zsdány, szlovákul: Horná Ždaňa) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Garamszentkereszttől 11 km-re, nyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területén már a korai bronzkorban éltek emberek, ezt bizonyítják az i. e. 1100-tól 700-ig terjedő időszakból származó régészeti leletek.

A mai falut 1391-ben „Sdan" alakban említik először, amikor Luxemburgi Zsigmond a revistye várához tartozó uradalmat László temesi ispánnak adja. Revistye uradalmához tartozott, majd a Dóczyak kihalása után a bányakamara tulajdona lett. Temploma a 16. század második felében épült. 1601-ben két kúriát említenek a településen, emellett uradalmi és papi malom, valamint 37 ház állt itt. A 17. század második felében már működött a falu egyházi iskolája. 1715-ben 38 adózója volt, közülük 6 kézműves. 1828-ban 48 házában 324 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, szénégetéssel, kézművességgel foglalkoztak. A faluban két malom és fűrésztelep is működött.

Bars vármegye monográfiája szerint: „Felsőzsadány, a Garamvölgybe nyiló kelői völgyben fekvő tót kisközség, 490 róm. kath. vallású lakossal. E község a revistyei vár tartozéka volt és első birtokosai a Dóczyak voltak, kikről már a XV. század elején találunk említést; a XVI. század végén ők építették a templomot. A község ekkor Zdena alakban van említve, melyből később Zdánya, majd Sdány lett. A mult század elején savanyúvizéről is ismeretes volt. Későbbi tulajdonosa a kincstár lett s most is az. Postája Geletnek, távirója és vasúti állomása Geletnek-Szkleno."[2]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

1945-ben a partizánok támogatása miatt felgyújtották a németek, 35 ház égett le, a felnőtt férfi lakosságot koncentrációs táborba vitték. Földműves szövetkezete 1958-ban alakult, lakói részben itt, részben a környék városainak üzemeiben dolgoztak.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 526, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 527 lakosából 516 szlovák volt.

2011-ben 546 lakosából 526 szlovák volt.

2021-ben 544 lakosából 529 (+1) szlovák, 1 magyar, (+62) cigány, 5 (+1) egyéb és 9 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. április 6.)
  3. ma7.sk

További információk

[szerkesztés]