Farkas-völgy
A Farkas-völgy Budapest XII. kerületében található szárazvölgy a Széchenyi-hegy és a Csillebérc melletti Magasút között, amely mélyen bevágódik a Széchenyi-hegy fennsíkjának déli vonulataiba, fel egészen a gyermekvasút Normafa megállójáig.
Leírása
Főként északnyugat-délkeleti irányú szerkezeti vonalak mentén alakult ki.
Felső részén az Ördög-orom felőli jobb oldali és a Széchenyi-hegy felől a bal oldali lejtője meredek, az előbbi majdnem függőleges, dolomitsziklás és kopár. A Farkasréti temetőtől már szélesebb és laposabb a formája, majd a Sasadi-dűlő délnyugati oldalán, ami a családi házas beépülés előtt szőlőkkel és gyümölcsösökkel volt beültetve, lefut és a Kelenföld vasútállomásnál ér le a Kelenföld-Albertfalva lapályra. Két érdekes mellékága van: a Farkas-hasadék és a Farkas-árok.
A Széchenyi-hegy felőli, északnyugati oldalában nyílik a Farkasvölgyi-sziklaüreg. Itt található – ugyancsak a Széchenyi-hegy lejtőjén – az 1998-ban felújított Úti Madonna kápolna.
A Farkas-völgy felső részébe benyúlik a Csillebérci üdülőtelep, más néven Magasút. Ettől feljebb, a telep és a Felső-rétek között hozták létre a vadregényes és csendes Erdőtörvény-ligetet. Ez a sétányokkal behálózott terület a Konkoly-Thege útig terjed. A völgyet keresztezi a zöld háromszög jelzésű turistaút.[1]
Érdekesség
Nevét a sokáig a völgy mélyén élő farkasokról kapta. Jókai Mór elbeszélése szerint a 19. század derekán még sasok is fészkeltek benne. A Farkas-völgy a színhelye Szerelem bolondjai című regényének.
Jegyzetek
- ↑ Budai-hegység. Turistatérkép, Cartographia, Budapest, 2007.
Ajánlott irodalom
- Budapest természeti földrajza. Szerk.: Pécsi Márton, Budapest, 1959
Irodalom
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 412. o. ISBN 963-05-6410-6
- Pápa Miklós – Dénes György: Budai-hegység útikalauz. Bp. Sport Kiadó, 1982. p. 229-230. ISBN 963 253 300 3
